Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-09-14 / 31. szám

& SZEKSZÁRDI 2003. SZEPTEMBER 14. M A Szekszárdi Vasárnap prózaíró pályázatának nyertesei MÁSODIK DÍJ: KARDOS LÁSZLÓ Ablak a világra Nem ám csak úgy nézegetni akartam én Szabó Nellyt, hanem komoly döntéseket megbeszélni vele. Nem szerettem még úgy senkit azóta sem, pedig már tizenkettő múltam. De hát, ki ne szerette volna? Azt hiszitek, a barátom, a Gyula nem volt szerelmes belé?! Az is az ő ötlete volt, hogy másszunk fel Nelly ablakához. Vagyis, hogy én, ő meg majd őrködik. Most kinevettek, hogy az első emeletre könnyű, de próbálnátok csak ki! Nem is nagyon akarództam, csak hát az a pincérgyerek, aki kísérgette Szabó Nellyt, nem nagyon engedte volna, hogy végre vallomást tegyek a város legszebb lányának. Az a pincér meg nem is volt ám gyerek, felnőtt volt és testépítő, gondolhatjátok. Csak lakott volna abban a házban, velünk szemközt! Már egyetlen ép ablaka sem lenne, merthogy a Gyula meg én mindent el tudtunk rendezni néhány ablak bedobásával. Már két felnőttnek is megmutattuk, hogy ki nevet a végén, ha kivárjuk az estét néhány kővel a zsebünkben... Csak aztán odaköltözött a világ legszebb lánya és mi elhatároztuk, hogy itt nem lesz több gyerekes ablakbetörés. Sőt, sokszor még őrködtünk is, nehogy valakinek eszébe jusson ilyesmi. Ezért aztán sok estét töltöttünk az ablaka alatt, no. Hanem ez a pincér, ez azt hiszi, itt minden az övé. Szerencsére mindig csak hazakísérte Nellyt, aztán már iszkolt is! Mi vigyáztunk hát Szabó Nellyre, a Gyula meg én. Szóval, kitaláltuk, főleg a Gyula, hogy fel kéne mászni Nelly ablakához és akkor beszélhetnék is vele, közben meg, ha jönne a pincér, azt elzavarnánk. Ezt a Gyula mondta, aki a barátom és még nálam is erősebb. Én meg bátor vagyok és azt mondtam, hogy jó ötlet. De azt most el se mesélem, hogyan telt el az a nap, mert én úgy izzadtam, meg fáztam, hogy már attól féltem, beteg leszek. Azt hittem sosem lesz már este, pedig lett és az a hústorony pedig ismét hazakísérte szerelmemet. Ez felnőtt, mi?! Még a kezét se merte megfogni! De végre eljött az én időm. Vagy mégsem?! Beszélgetni kezdtek, amire semmi szükség nem volt. Pincér maradjon a kaptafánál, nem?! Az már biztos, itt nem kért kólát senki, akkor meg mi itt a megbeszélnivaló?! Aztán eljött a perc, amit egész nap, egész életemben vártam. Az a pojáca elment, sötétedett is, nekem meg sürgősen vallomást kellett tennem az első emeleten. Azt nem sorolom fel, hányféle lehetetlen helyre felmásztam már, de komolyan mondom, ilyen nehéz egyik sem volt. Most így hirtelen eszembe se jut, hogyan jutottam fel. De azt megmondom, hiába értem fel, egy jó ideig csak lógtam ott, mint egy szédülős denevér. Képzelhetitek, hogy a villámhárítót nem leánykérésre tervezték, de mielőtt elzsibbadt kézzel-lábbal lepotyogtam volna, elhatároztam magam. Beakasztottam a zsibbadt bal lábamat a merevítőbe, a zsibbadt bal kezemmel biztosítottam magam, szélesen kihajoltam oldalra... és megláttam Szabó Nellyt egy meseszép köntösben, amint fésülte meseszép haját... Ott tündökölt a világ legszebb virága, ezt persze úgysem értenétek, de ott állt a Szabó Nelly, gondolhatjátok! Kiszáradt a szám, de tán még a szemem is, pislogtam is erőseket. Csakis Szabó Nelly lesz a feleségem, gondoltam, a pincért földhöz vágom és megkérem Nelly kezét. Ha másképp nem megy, majd Gyula segít megverni ezt a húshegyet és akkor még jobban a barátom lesz. Ha most észrevenne... talán behívna, meg ne fázzak... mosolyogva jönne ablakot nyitni... megfürdenénk, aztán megbeszélnénk az esküvőt... S akkor csöngettek. Kis híján leestem, Ndfc^ felrezzent, egy pillanatra kapkodva körülnéz^P aztán - jaj! - az ablakhoz lépett, egy suhintással behúzta a függönyt és én tudtam, hogy ki a látogató. Villámgyorsan leereszkedtem, a tenyerem vérzett, az ingem elszakadt, Gyulához egy szót sem szóltam. Megtöröltem a kezem a nadrágomba, hosszan, lemondóan néztem barátomra, aki mindent tudott. Nem emlékszem, hogyan jutottam haza, képzelhetitek. Egy hónapig jártam testépítésre, aztán meguntam. Utána még hetekig nem találtam a helyem, kétségbeesve kóboroltam a sötét utcákon motyogva, magányosan. Egyik este megvertem a Gizit, aki szemüveges volt és szerelmes belém. Aztán egy éjjel betörtem Szabó Nelly ablakát és kifutottam a világból. Ki kicsoda Szekszárdon? - JUNIOR 3. KARÁCSONYI JÁNOS, a Babits Mihály Művelődési Ház és Gyermekek Háza munkatársa, a Szekszárdi Bartina Néptánc Egyesület felnőtt csoportjának vezetője. Született: Szekszárdon, 1975. szeptember 8. (éppen ma, amikor ezeket az adatokat felvesszük ünnepli 28. születésnapját. Gratulálunk!) Családja: édesanyja, a Tolna Megyei Népbolt Rt.-nél előadó, édesapja, a Tolna Megyei Rendőrfőkapitányságnál alezredes. Bátyja, Karácsonyi György nős, a család szeme fényének édesapja. Családi állapota: egyenlőre nőtlen. Iskolái: Gyakorló Általános Iskola Szekszárd, érettségi, Sztárai Mihály Gimnázium Tolna, technikum Székesfehérvár, fogtechnikusi oklevél. (A szakmában egy pillanatig sem dolgozott, ahhoz szerinte egy fogtechnikus papa és egy fogorvos mama kellett volna.) Pécs, művelődés-menedzser szakon diploma. Tánc: 8 éves kora óta táncol a Bartinában, ennek idén 20 esztendeje, és 6 éve a felnőtt csoport vezetője. Kiemelkedő eredmények: Tolnán, Baranyán túl bejárta szinte az egész világot, ahol a sikereket a csoportjával érte el. Hobbi: jelentős idejét leköti a tánc, amely nemcsak munka, nemcsak hivatás, de hobbi is számára. Célok, tervek: a közeljövőben egy középfokú angol nyelvvizsga. Rövid, közép és hosszú távú tervei között két dolog szerepel. Az első, hogy mindennapi munkájában tudjon megfelelni. A második, hogy szeretne a magánéletében is olyan sikeresen és élményekben gazdagon „táncolni" mint azt a Bartinával eddig tette, s reményei szerint ezután is teszi. WESSELY ÁGNES, a Csapó Dániel Mg. Szakközépiskola végzős hallgatója. Született: Szekszárdon, 1985. november 6-án, a család legkisebb negyedik gyermekeként, olyan viharos gyorsasággal, hogy az orvos már csak az ő hangjára ért be a szülőszobába. Családja: édesanyja Lenkey Ildikó telefonközpont-kezelő és irattáros az OTP Bank Rt.-nél, édesapja, Wessely Bálint pénzügyi előadó a Konzum Banknál. Két nővére és egy bátyja van. Családi állapota: hajadon, addig, amíg az igazit meg nem találja. Iskolái: V. sz. Általános Iskola Szekszárd, most fog érettségizni a Csapó Dánielben. Iskolán kívüli elfoglaltsága: zene, zene, zene. Jazz, valamint akusztikus. Énekelni tanul Bátaszéken, Jagicza József kántornál. Különféle rendezvényeken lép fel, ahol énekét az utóbbi időben Barta Balázs bőgővel, Máté Zo^ kongával kíséri. ^^ ker: minden fellépése alkalmával azt érzi, hogy tetszik az embereknek, amit csinál. Próbál egy saját előadóstílust kialakítani, de vannak példaképei, többek között: Tracy Chapman. Tapasztalata, hogy közel és távolban ennek a műfajnak egyedüli női képviselője. Hobbi: mindenek felett az éneklés, azon túl szeret fürödni, úszni, főleg a szabad vizekben, s reméli, egyszer a tengerre is eljut. Célok, tervek: hivatásul szeretné választani a zenét, ezért az érettségi után a Konzervatóriumba felvételizik, jazz szakra. Szeretné hangját tökéletesen kidolgozni, s a diploma megszerzése után Svédországba utazni, ahol magyar barátja él, s akivel egymást segítve szeretne sikereket elérni. SASI Fotó: N. Á„ C. E.