Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-08-31 / 29. szám

SZEKSZÁRDI m atL

I

Ufc

r

tKUI yas4rnap 2003. AUGUSZTUS 31. Egyre több a turista Az új Duna-híd átadása óta az Alföldről is egyre több turista látogat el városunkba. A látnivalók közül a legnépszerűbbek: a Babits-emlékház, a megyeháza, a borkút, a kilátó és a gemenci erdő, emellett a borturizmus is egyre vonzóbb tényező. Az ide utazók zöme nemcsak turistaként érkezik, hanem befektetési lehetőséget is keres, szőlőterületet, tanyát vásárol, és itt tölti a nyarat. Külföldről leginkább németek, osztrákok, olaszok, belgák finnek utaznak Szekszárdra munkalehetőséget vagy kikapcsolódást keresve. A finn nemzetiségűek leggyakrabban a borturizmus miatt keresik fel hazánkat. A tavalyi sikeresen zárt borfesztivál után a rendezők és a mezőgazdasági bizottság újabb fejlesztésekre törekszenek. Mindezek mellett nagy igény van például a fasor, illetve a Várköz mentén kisebb tanyák, borkóstolók kialakítására. A dinamikus fejlődés ellenére nagy problémát jelent a távolság áthidalása, így Szekszárd Villányhoz és Egerhez képest egyelőre hátrányos helyzetű. A sportrendezvények is nagy népszerűségnek örvendenek, mint például a legutóbbi kézilabdatorna, amin a horvát, makedón és a volt jugoszláv tagállamok fiataljai vettek részt. A munkaügyben érkezők a nagyobb szállodákat keresik fel, így például a Gemencbe, amely konferenciateremmel rendelkezik és ez a városban egyedülálló. Míg a Gemenc hotelbe szezonálisan érkeznek, addig a Zodiaco rendszeresen visszatérő vendégek szállnak meg. A Tourinform iroda szolgáltatásait egyre többen veszik igénybe, nyáron legtöbben magyarországi kirándulóhelyek iránt érdeklődnek (pl. Eger, Szentendre) évközben pedig a gyógyfürdők forgalma nő (pl. Zalakaros, Harkány). Városunkból külföldre elsősorban Horvátországba utaznak, mióta a politikai helyzet rendeződött. Népszerű még Ausztria, Olaszország és Görögország is. Bár vége a főszezonnak a nyár még több fesztivált, kulturális rendezvényt és utazási lehetőséget tartogat a pihenni és szórakozni vágyóknak. Ny. Eszter-Dorcy:)) Közgazdászok a repülőtéren A hónap közepén adták át - házi ünnepség keretében - az őcsényi repülőtéren a központi épületben kialakított kis szállodát, melyet a légikikötő korszerűsítésének második ütemében alakítottak ki. A leendő látogatók számára a hotel mellett egy étterem is nyílt. Az átadást követő hétfőn pedig már vendégei voltak a repülőtérnek. Felvidéki, erdélyi és határainkon belül élő ifjú közgazdászok, a Szabadlovas Nyári Egyetem hallgatói. Az előadások, viták sorát a Szabadlovas Közgazdász Egyletet fiatal közgazdászai szervezték, rendezték. Ők tavaly alakították az egyesületet, hogy népszerűsítsék, terjeszszék a közgazdaságtan eredményeit és ezzel hozzájáruljanak a gazdaság, gazdaságpolitika összefüggéseinek szélesebb körű ismeretéhez. Ugyanis hisznek aJ^t ban, hogy a társadalom közgazdaságtani tudásának növekedése elősegíti mind a vállalkozások sikeresebb tevékenységét, mind a lakosság helyzetének javítását ígérő, de valójában a társadalom egésze számára káros gazdaságpolitikai lépések visszaszorulását. Idén nyáron első alkalommal rendezik meg a Szabadlovas Nyári Egyetemet, ahol a közgazdaságtan legkorszerűbb elméleteit és azok alkalmazási lehetőségeit ismerhetik meg a résztvevők. A tanárok a Közép-Európa Egyetem, a CEU doktoranduszai, neves amerikai egyetemeken doktorált, Magyarországon oktató professzorok, a Nemzeti Bank közgazdászai. Sz. L. Ösztöndíjjal Írországban T. J. McGrath-Daly volt az első ír diák, akivel találkoztam az egyetem folyosóján. Aztán tőle hallottam először az 1916-os húsvéti felkelésről, s nagyapjáról, akit sebesülését követően Amerikába kivándorló társai hajóra szállásuk előtt egy hordó alá rejtettek el. Végül megmenekült, de a felkelésre élete végéig emlékeztette a fejében őrzött gránátszilánk. Írországot a finom barna sörök, a hangulatos kiskocsmák, a tánc és a zene hazájaként tartják számon. S nálunk a közelmúltban mind gyakrabban emlegetik az uniós csatlakozás nagy nyerteseként. Uniós pénzből épült az az egyetem is Dublinban, amelyben a 14-16 éves tehetséges diákok képzését célul tűző „The Irish Centre for Talented Youth" Alapítvány szervezi nyári kurzusait. Az alapítvány sokrétű tevékenysége (pl. a „tudományos tájolás", azaz modern természettudományi kísérleteknek egy „Science" nevű busszal az ország legapróbb településeire történő eljuttatása, bemutatása, színvonalas tudományos és ismeretterjesztő előadások tartása) mellett nyaranta két turnus 16 szekciójában kínál képzési lehetőséget a tehetséges hazai és külföldi diákok számára. A gazdag kínálatból (pl. régészet, filozófia, filológia, szociológia, politológia, építészet, marketing, nemzetközi kapcsolatok, jog, számítógépes programozás, gyógyszerkutatás) az elsősorban biotechnológiával foglalkozó kutatószekciót választottam. Az ír diákok egy tesztrendszer kitöltését követően vehetnek részt a programon, a külföldiek pedig pályázat útján. Nekem a Kutató Diákokért Alapítvány által a nemzetközi tehetséggondozó program keretében meghirdetett pályázatot megnyerve nyílt lehetőségem részt venni 2003. július 27.-augusztus 15. között e kurzuson, ahol 284 ír, amerikai, német, holland és egy magyar középiskolás zsibongott az egyetem falai között. Csoportunk tizenhét diákjának munkáját az egyetem egy oktatója és egy hallgatója szervezte. Délelőtt az elméleté, délután a gyakorlaté volt a főszerep. Az előadások egyfajta alapozást nyújtottak a sejtbiológia, az infektológia, a genetika és a rákkutatás kérdéséhez, amely elméleti témakörökhöz jól illeszkedtek a délutáni laborórák. A mikroszkóppal ismerkedéssel kezdtük, s magunk sem hittük, hogy a kurzus végén már baktériumot fogunk mutálni. A foglalkozásokhoz kapcsolódóan mindannyian kaptunk két önállóan feldolgozandó témát. Én a Sanofi angol-francia gyógyszergyár történetének ismertetése mellett részletesebben a génmanipulált haszonnövényekkel foglalkozhattam. A felkészülésre rendelkezésre álló időben esténként a könyvtár és az internet nyújtotta lehetőségek között természetesen e tekintetben is inkább egy áttekintő, a témához kapcsolódóan tájékozottságot bizonyító, vitaalapot jelentő referátumot vártak tőlünk. Egy-egy téma számtalan izgalmas kérdést vetett fel. A magam témáját szélesebb körben végiggondolva például az is eszembe jutott, hogy a génmanipuláció nemcsak növényeinket, táplálkozásunkat is megváltoztathatja. Lehet, hogy a Szekszárd hagyományai bemutatására magammal vitt mézeskalácsok sem lennének már ugyanezek génmanipulált búzából vagy génkezelt növényekről gyűÉ tött mézből készítve? ™ Köszönöm a Kutató Diákokért Alapítványnak, az alapítvány elnökének, Csermely Péternek a programra jelentkezésben nyújtott segítségét, az alapítványnak és a Szekszárdi Nőegyletnek az utazás támogatását, a C.T.Y.I. Alapítványnak, hogy ösztöndíjasként vehettem részt a kurzuson. Köszönöm iskolám, a Garay Gimnázium támogatását, s Szekszárd Város Önkormányzatának és a Tolna Megyei Önkormányzatnak, hogy segítettek a megye, a város bemutatásában. Ha valami hiányérzetem volt a három hét alatt, az az, hogy Írországból, a gazdag ír kultúrából alig láthattunk valamit. A plázák mindenhol egységes világába vezettek bennünket az ír hagyományok helyett. Az írek történelmével, szokásaival csak ír csoporttársaim történetein keresztül ismerkedhettem meg. Köszönet ezért T. J. McGrathDaly nagyapjának. Szabó G. Tamás