Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-05-11 / 18. szám

SZEKSZÁRDI 2003. MÁJUS 11. NEM BANTJA A SZEMET? Az illegálisan szemetelők autóin fis) van rendszám... „Hogy kik szemetelnek a szurdíkok ol­dalába, alján, szőlős- és gyümölcsös­kertjeink mezsgyéire? Hát azt ne kép­zeld, és a város se, hogy mi, zártkert­tulajdonosok, mert bizony utánfutón hordják ide a városból a javátl Fel-fel­írogatom a rendszámokat is néha, sőt, ismerek is közülük néhányat, de én egyelőre nem mennék bele, hogy eze­ket átadjam. Abba se, hogy engem személyesen megnevezz..." - Nem akarok magamnak gon­dot... meg nem is tudnám, hogy pontosan hová jelenteném be az ilyen eseteket, s mi történne azu­tán, volna-e az egésznek eredmé­nye, értelme? Mert a megbünteté­sükben nem szívesen vennék részt, de abban igen, hogy vitessék velük vissza az ipari és konyhai, meg ki tudja milyen mocskukat a városba, oda, ahonnan hozták. De hát el le­het ezt érni? Van ilyen intézmény, ami ennek utánajár?" Bizony van több is, egészen a rendőrségi eljárásig és szabálysér­tési bírságolásig ugyan, dehát is­merősöm (és hányan lehetnek ilye­nek!) - pont ezt nem akarná: ta­núskodni, haragost szerezni. Van azonban két olyan intézmény is, ahol el kell, hogy járjanak az ilyen ügyekben: az egyik a műszaki iro­da, a másik pedig a Közterület-felü­gyelőség - mindl<ettő a polgármes­teri hivatal része, szervezeti egysé­ge, és fogadja az ilyen jellegű lakos­sági bejelentéseket. Amint azt Pap Attila, Szekszárd Megyei Jogú Város Műszaki Irodá­jának Út- és Közbiztonsági Ellen­őre elmondta: amit a bejelentések alapján tenni tudnak, az nem ke­vés: a közterület-felügyelők kimen­nek, helyszínelnek, és ha az illegá­lisan szemetelőket rajtacsípik, vagy utólag azonosítani tudják, akkor azok nagyon komoly összegű bír­ságra számíthatnak. A két iroda egyébként együttesen éppen a kö­zelmúltban számolt fel több illegá­lis szemétlerakót, például Baranya­völgyben, Parásztán. Az ilyen sze­métlerakók megszüntetése után azonban még az állandó figyelést is meg kellett szervezniük, de ebben a lakosság segítségét is kérik. Mint ahogy abban is, hogy még a kukák mellé, azok közvetlen közelébe se szemeteljenek, hanem csakis legá­lis gyűjtőkbe dobjanak hulladékot. Fenti intézményeink tehát kérik, sőt elvárják a gyors, ha lehet azon­nali lakossági bejelentéseket - akár névvel, akár névtelenül - az alábbi telefonszámokon és címeken, vagy személyesen a fent nevezett intéz­ményeknél az ügyfélfogadás rendje szerint. Közvetlen telefonszámok: Mű­szaki Irodán Pap Attila - tel.: 74/504-129 - vagy közvetlenül a Közterület Felügyelőségnél tel.: 74/504-138. Levélben: a Polgár­mesteri Hivatal címén - Béla tér 8. Samu Attila Köszönetnyilvánítás Május 6-án 13 óra körül egy sötétszínű Trabant „kedves" tulajdono­sa egy elegáns mozdulattal kidobott egy cigaretta csikket az autójából Tóth-völgyben. Ennek következtében a dombtető lángra kapott. Hogy „nagyobb" baj nem történt az az oltásban résztvevőknek köszönhető! Hála nekik! Ezúton szeretnék köszönetet nyilvánítani a kivonuló tűzoltóknak az őket értesítő Nagy János szomszédomnak és édesapámnak! Tisztelettel és hálával: _ , „ ., Guzoran Attila Mikrobiológiailag megfelelő vizek Noha a megyében néhány medencés fürdő Dunaföldvár, Gunaras, Tamási, már kinyitott, az ilyenkor szokásos víz­minőségi ellenőrzések csak május má­sodik felében várhatók. Ekkor górcső alá kerül majd a környezet tisztasága, az öltözők-mellékhelyiségek száma is. A megyében mintegy két évtize­de nem volt fürdővíz okozta jár­vány, ennek ellenére a töltő-ürítő rendszerű medencék eredményei általában katasztrofálisnak mond­hatók - tájékoztatta lapunkat Gaál Zoltánná, az ÁNTSZ Tolna Megyei Intézetének környezet-egészség­ügyi munkatársa. Alapvető higié­nés szempontként kiemelte a szap­panos „előzuhany" szerepét, hi­szen a gennykeltő baktériumok a melegvizes fürdőkben tenyésznek. A fürdőlátogatók intelligenciája pe­dig olyan amilyen (valaki a vegetá­ciós végtermékét is a vízbe üríti...). Bizony szükség lenne egy gyökeres szemléletváltozásra a fürdőzőknél! Általában egy szezonban a legjel­lemzőbbek a fül-, a kötőhártya- és a nőgyógyászati jellegű panaszok. Arra a kérdésre, miszerint a kö­zelgő EU-csatlakozás hozhat-e vál­tozást a „lepukkant" fürdők életébe a következő tájékoztatást kaptuk: egy 1996-os rendelet módosítása­ként 2005. május 1-jéig előre elfo­gadott ütemterv alapján kell majd minden medencét vízforgató be­rendezéssel ellátni. Kivételt képez­nek a termál és a gyógyvizes léte­sítmények, amelyekre előre kell fel­mentést kérni. A rekonstrukciók­nak tartalmaznia kell egy teljes kö­rű átépítést is. A természetes vizekkel kapcso­latban a vegyészmérnök asszony elmondta, rájuk is vonatkoznak a közegészségügyi előírások, az első lépcsőnek mindenképp a kijelölés­nek kell lennie. Szálka és Dombori fürdési szempontból megfelelő^^ bár utóbbinál a holtág öregedés^^ továbbra is fennáll. A Duna megyei szakasza és a bányatavak fürdőzés­re alkalmatlanok és veszélyesek is. A városi intézetek standard szám alapján továbbra is vesznek mintá­kat, szemléznek is majd, a megyei intézet pedig a szokásos évi átfogó ellenőrzését fogja végrehajtani. B. L. Fotó: Nagy Ági Szekszárd közlekedési csomóponttá válhat Szekszárd perspektívái a XXI. században címmel vá­rosunkban, a főiskolán tartotta kihelyezett tudomá­nyos ülését az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága terü­letfejlesztési és településtudományi munkabizottsá­ga, amelynek vezetője dr. Tóth József, a Pécsi Tudo­mányegyetem rektora. Az ülést követő sajtótájékoz­tatón elmondta, hogy munkatársai a városunkról ta­nulmányt készítenek, amit jövő októberre befejeznek. Ennek a vitáját itt kell lefolytatni szekszárdiak rész­vételével. - Szekszárd ne húzódjon meg csöndesen, azért, mert a legkisebb megyeszékhely. Pécs és Kaposvár viaskodik, hogy régióközpont lehes­sen, s a szekszárdiak mondhatják, hogy az ő vá­rosukról szó sem esik, holott a harmadik para­centrum Tolna megye székhelye. Tehát álljunk már talpra és mondjuk: ami jár, az járjon. Erre hívom föl a szekszárdiak, de különösen a város vezetőinek a figyelmét - mondta, majd arról be­szélt, hogy a város elég nagy ahhoz, hogy diffe­renciált intézményrendszere lehessen, ám elég kicsi ahhoz, hogy az emberek ismerjék egy­mást. Mint a rektor mondta, ez olyan áldás, amilyen a globális világban nincs. Ezt követően négy terület vizsgálatának tükrében kifejtette: Szekszárd környezete attraktív és tiszta. A gaz­daságot illetően új szerkezetre van szükség, erő­síteni kell az ipart és a mezőgazdaságot is. A tár­sadalmi alrendszer tekintetében elmondta, az diszharmonikussá vált, amin szükséges, és kell is változtatni. Az infrastruktúrát illetően a ha­marosan átadásra kerülő Duna-híd szerepét, mint a fejlődés egyik kínálkozó lehetőségét emelte ki. A híddal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ál­tala Szekszárd közlekedési csomóponttá válhat. Vonzerejét azonban a városnak kell kihasznál­nia: gyorsétteremmel, kamionparkolóval, szál­• lodával kell megállítani az erre járókat. Megje­gyezte, jelenleg semmi csábító nincs a város ka­pujában. A korábban jó hírű csárda bezárva ár­válkodik, a „lepusztulás" jeleként. V. H. M.

Next

/
Thumbnails
Contents