Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)
2003-01-26 / 3. szám
SZEKSZÁRDI 2003. JANUAR 26. usArnap Gaál Zoltán irányítja a Szekszárdi Vízmű Kft.-t Családjáról, munkásságáról, terveiről és a víz árának alakulásáról kérdeztük az új igazgatót $ A 44 esztendős Gaál Zoltán vegyészmérnökként - a Vízmű Kft. jogelődjének ösztöndíjasaként - 1982-ben végzett Veszprémben. Természetesen a vízműnél helyezkedett el. Először laboratóriumi csoportvezetőként dolgozott, majd laborvezető lett, de vezette a szennyvíztisztító telepet, majd a központban igazgatási területen működött. Közben környezetmérnöki, majd gazdasági mérnöki diplomát szerzett. Mintegy öt éve nevezték ki a műszaki és vállalkozási osztály élére. Ebből a munkakörből pályázta meg az ügyvezető igazgatói munkakört. A12 pályázó közül a közgyűlés három jelölt elképzeléseit hallgatta meg, a választás Gaál Zoltánra esett, s egy évre megkapta a megbízatást. Gaál Zoltán felesége az ÁNTSZ Tolna Megyei Igazgatóságán dolgozik vegyészmérnökként. Négy gyermekük van, egy fiú és három leány. • pltán a „műegyetemen" harmadves, Zsófia első éves környezetmérnök hallgató, Zsuzsa a Garay János Gimnáziumban elsős, Zita pedig a Dienes Valéria Általános Iskolába jár és második osztályos. - A városlakók úgy vélekednek, hogy ön, aki jó szakember, jól ismeri első munkahelyének, a vízműnek a viszonyait, ragaszkodik a korszerűsítéshez, az előrelépéshez. Ebből következően attól tartanak, hogy hamarosan emelkedik a vízdíj. - Először képet adok a vízmű állapotáról, majd az előrelépést vázolom. A Szekszárdi Víz- és Csatornamű Kft.-nek a vagyona, azaz a gépei, eszközei rossz állapotban vannak. Ez egyaránt vonatkozik a csővezetékhálózatra, a szennyvíztisztító telep berendezéseire és a fürdőre. Ennek az a magyarázata, hogy a tulajdonos nem végezte el a szükséges fejlesztéseket. Az egy személyes é t.-t a meglevő vagyon üzemelteiére alapította az önkormányzat, magánál tartva a fejlesztési feladatot. Ám a vízdíjban erre nem különített el fedezetet, csak a vagyonérték amortizációból képződött egy bizonyos összeg a meglévő eszközök rekonstrukciójára. Ez a minimális összeg éppen csak az eszközök üzemben tartására volt elegendő. Ezért öregedtek folyamatosan ezek a berendezések. Ebből adódnak a költséget növelő napi üzemviteli problémák: a csőtörések, a gépek megbízhatatlansága. - Úgy értsem, hogy a vízmű nem tudta követni a technika fejlődését? Nem akarok bűnbakot keresni, de az előző vezetésnek nem kellett volna bármi áron is rávenni az önkormányzatot a fejlesztésre? - Még távolabbról indulok. Az önkormányzat feladatai közé tartozik a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása, a szennyvíz megtisztítása, elvezetése. - Pályázatában kitért a fejlesztés szükségességére? - Igen, hiszen én a kiutat a fejlesztésben látom. Ahhoz, hogy olcsó vizet tudjak szolgáltatni. - Milyen pénzből tudja megteremteni az olcsó víz feltételeit? A lakosság fog fizetni? - Ez olyan kérdés, amit először elviekben kell tisztázni. Van egy rendszerem, amit működtetni kell: ez a vízmű szolgáltatása. Ezt hogyan tudom megoldani? Akkor tökéletes, ha a rendszer magában működik. Mindig folyó kapcsolat alapján szolgáltatunk: folyik ki a víz, s folyik be a pénz. Vagyis nem kell folyamatosan kívülről tőkeinjekcióval fenntartani a tulajdonosnak. Az önkormányzat kiilső pénzeket nem hozott be, nem fejlesztett az amortizációnak megfelelő ütemben. A fedezeti költséget az üzemviteli költségekben biztosította. - Vagyis elkerülhetetlen a fejlesztés. - Igen. Erre legjobb példa a szennyvíztisztító telepünk, aminek folyik a rekonstrukciója, ami 800 millió forintos beruházást jelent. A fejlesztés lényege az, hogy olyant kell létrehozni, ami kevesebb áramot, kevesebb munkaerőt igényel, vagyis hatékonyabban, olcsóbban üzemelve is hiánytalanul megteszi a feladatát. Ilyen formán nem kell a díjat emelni, ám beruházásra mindenképpen szükség van. - Ha nem emeli a díjat, akkor miből fedezi a beruházást? - Pályázatokból, ahogyan a szennyvíztelep esetében is történt. Több mint nyolcvan százaléka a vissza nem térítendő állami alapokból történő támogatás. Az önerőt az önkormányzat biztosítja. Megjegyzem, hogy e beruházás során fővállalkozót kellett váltani, ami fél éves csúszást jelent, s számos problémát is felvetett. De remélem, hogy év végére sikerül üzembe helyezni a szennyvíztisztító telepet. - Szekszárd víz- és csatornadíja az országos palettán hol helyezkedik el? - Megítélésem szerint a középmezőnyben. - A szennyvíztelep átadásával párhuzamosan emelkedik-e a lakosság által fizetendő díj? - Ebből a beruházásból adódóan nem fog növekedni, mert az üzemátszervezés, az energia-megtakarítás megfelelő kompenzációt jelent. Ebből a beruházásból haszonnak kell keletkeznie. - Tevékenységükből a csatorna egy elemet jelent. Mi várható a víznél és a fürdővel kapcsolatban? - Azok arányosan emelkedni fognak, hiszen a rezsi alakulásával (elektromos áram, a gáz ára) és az inflációval számolnunk kell. - A szekszárdiaknak a fürdő rezsijébe vízdíjukkal nem kell „beszállniuk"? - Ez nem teljesen így van, mert a fürdő veszteséges üzemág. Magyarországon alig van egy-két olyan rendkívüli adottságú fürdő, amelyik nyereséges. Az uszodák általában veszteségesek, így a miénk is. Ám az önkormányzat nem mondja azt, hogy ezért zárjuk be, hanem azt az álláspontot képviseli, hogy a vízmű csökkentse a veszteséget, amennyire lehet, de üzemeltesse a fürdőt. Viszont ezt a veszteséget valahonnan ki kell gazdálkodni. Jelen állapotban a csatornaszolgáltatásból egy kis szelet nyújt fedezetet a fürdő vesztességére. - A fürdő is megérett a korszerűsítésre. - A fürdő fejlesztését is régóta görgetjük magunk előtt. Hangsúlyozom, hogy az erre vonatkozó tervek elkészültek, s hiszem, hogy az önkormányzat, mint tulajdonos támogatni fogja a megvalósítást. V.H.M. Fotó: Nagy Ági A disznók disznó szerencséje Nem tudom ki képviselte Magyarország EU-s csatlakozási tárgyalásain a disznók érdekeit, de az biztos, hogy nagyságrendekkel jobban végezte a dolgát mint az az ember, aki az emberek csatlakozási feltételeit intézte. A disznók emelt fővel, az EU-s disznókkal azonos feltételekkel csatlakozhatnak majd az EUhoz, ami távolról sem mondható el rólunk, leendő egyszerű EU-s állampolgárokról. A disznók több mint egy évvel az EU-csatlakozás előtt elérték azt, hogy őket ne lehessen büntetlenül ételmaradékkal/moslékkal etetni, miközben a mai napig is a hajléktalanok és a szakképzett kukások (némelyek közülük diplomások) különös kegynek, kitüntetésnek vennék, ha az éttermek, konyhák megtisztelnék őket azzal, hogy az értékes, kalóriadús ételmaradékot első kézből átengednék nekik, hogy ne kelljen ezért nekik még fáradtságos módon a kukában is kotorászniuk. Szóval nagy még a lemaradás még a disznókkal szemben is! Én attól félek, hogy idővel a disznók annyira elszemtelenednek, hogy még a vályút is megalázó procedúrának fogják tartani és követelni fogják a legalább első osztályú éttermi felszolgálást, kiszolgálást addig is, amíg az ország teherbíró képessége lehetővé nem teszi számukra az osztályon felüli kiszolgálást. így aztán túlzás nélkül elmondható, hogy a disznók disznó szerencséjük folytán egyértelműen az EU-csatlakozás nyertesei közé fognak tartozni és úgy látszik, bele kell törődnünk abba, hogy nekünk, kezdő uniós állampolgároknak talán még 10-12 év múlva sem lesz olyan disznó szerencsénk, hogy béreink legalább 40-50%-ban megközelítsék az uniós átlagot. De a disznókra jó világ köszönt, már csak azért is, mert a méregdrágán etetett disznók húsa eladhatatlan lesz az EU-s piacokon, így aztán békében, jólétben matuzsálemi kort fognak megérni. Lehet, hogy majd annyira felviszi az isten a dolgukat, hogy 10-12 év múlva nem is mi fogjuk tartani őket, hanem ők fognak tartani minket - több évezredes megaláztatásuk megtorlásaként bün tetésül ételmaradékon és moslékon. Természetesen csak addig, amíg ők lesznek az EU soros elnökei ... Bálint György Lajos