Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-01-26 / 3. szám

SZEKSZÁRDI 2003. JANUAR 26. usArnap Gaál Zoltán irányítja a Szekszárdi Vízmű Kft.-t Családjáról, munkásságáról, terveiről és a víz árának alakulásáról kérdeztük az új igazgatót $ A 44 esztendős Gaál Zoltán vegyész­mérnökként - a Vízmű Kft. jogelődjének ösztöndíjasaként - 1982-ben végzett Veszprémben. Természetesen a vízmű­nél helyezkedett el. Először laboratóriu­mi csoportvezetőként dolgozott, majd laborvezető lett, de vezette a szennyvíz­tisztító telepet, majd a központban igaz­gatási területen működött. Közben kör­nyezetmérnöki, majd gazdasági mérnö­ki diplomát szerzett. Mintegy öt éve ne­vezték ki a műszaki és vállalkozási osz­tály élére. Ebből a munkakörből pályáz­ta meg az ügyvezető igazgatói munka­kört. A12 pályázó közül a közgyűlés há­rom jelölt elképzeléseit hallgatta meg, a választás Gaál Zoltánra esett, s egy évre megkapta a megbízatást. Gaál Zoltán felesége az ÁNTSZ Tolna Megyei Igazgatóságán dolgo­zik vegyészmérnökként. Négy gyer­mekük van, egy fiú és három leány. • pltán a „műegyetemen" harmad­ves, Zsófia első éves környezetmér­nök hallgató, Zsuzsa a Garay János Gimnáziumban elsős, Zita pedig a Dienes Valéria Általános Iskolába jár és második osztályos. - A városlakók úgy vélekednek, hogy ön, aki jó szakember, jól ismeri első munkahelyének, a vízműnek a viszonyait, ragaszkodik a korszerű­sítéshez, az előrelépéshez. Ebből kö­vetkezően attól tartanak, hogy ha­marosan emelkedik a vízdíj. - Először képet adok a vízmű álla­potáról, majd az előrelépést vázo­lom. A Szekszárdi Víz- és Csatorna­mű Kft.-nek a vagyona, azaz a gépei, eszközei rossz állapotban vannak. Ez egyaránt vonatkozik a csőveze­tékhálózatra, a szennyvíztisztító te­lep berendezéseire és a fürdőre. En­nek az a magyarázata, hogy a tulaj­donos nem végezte el a szükséges fejlesztéseket. Az egy személyes é t.-t a meglevő vagyon üzemelteié­re alapította az önkormányzat, magánál tartva a fejlesztési felada­tot. Ám a vízdíjban erre nem különí­tett el fedezetet, csak a vagyonérték amortizációból képződött egy bizo­nyos összeg a meglévő eszközök re­konstrukciójára. Ez a minimális összeg éppen csak az eszközök üzemben tartására volt elegendő. Ezért öregedtek folyamatosan ezek a berendezések. Ebből adódnak a költséget növelő napi üzemviteli problémák: a csőtörések, a gépek megbízhatatlansága. - Úgy értsem, hogy a vízmű nem tudta követni a technika fejlődését? Nem akarok bűnbakot keresni, de az előző vezetésnek nem kellett volna bármi áron is rávenni az önkor­mányzatot a fejlesztésre? - Még távolabbról indulok. Az ön­kormányzat feladatai közé tartozik a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása, a szennyvíz megtisztítása, elvezetése. - Pályázatában kitért a fejlesztés szükségességére? - Igen, hiszen én a kiutat a fejlesz­tésben látom. Ahhoz, hogy olcsó vi­zet tudjak szolgáltatni. - Milyen pénzből tudja megterem­teni az olcsó víz feltételeit? A lakos­ság fog fizetni? - Ez olyan kérdés, amit először el­viekben kell tisztázni. Van egy rend­szerem, amit működtetni kell: ez a vízmű szolgáltatása. Ezt hogyan tu­dom megoldani? Akkor tökéletes, ha a rendszer magában működik. Min­dig folyó kapcsolat alapján szolgálta­tunk: folyik ki a víz, s folyik be a pénz. Vagyis nem kell folyamatosan kívülről tőkeinjekcióval fenntartani a tulajdonosnak. Az önkormányzat kiilső pénzeket nem hozott be, nem fejlesztett az amortizációnak megfe­lelő ütemben. A fedezeti költséget az üzemviteli költségekben biztosította. - Vagyis elkerülhetetlen a fejlesz­tés. - Igen. Erre legjobb példa a szennyvíztisztító telepünk, aminek folyik a rekonstrukciója, ami 800 millió forintos beruházást jelent. A fejlesztés lényege az, hogy olyant kell létrehozni, ami kevesebb ára­mot, kevesebb munkaerőt igényel, vagyis hatékonyabban, olcsóbban üzemelve is hiánytalanul megteszi a feladatát. Ilyen formán nem kell a dí­jat emelni, ám beruházásra minden­képpen szükség van. - Ha nem emeli a díjat, akkor mi­ből fedezi a beruházást? - Pályázatokból, ahogyan a szennyvíztelep esetében is történt. Több mint nyolcvan százaléka a vis­sza nem térítendő állami alapokból történő támogatás. Az önerőt az ön­kormányzat biztosítja. Megjegyzem, hogy e beruházás során fővállalko­zót kellett váltani, ami fél éves csú­szást jelent, s számos problémát is felvetett. De remélem, hogy év végé­re sikerül üzembe helyezni a szennyvíztisztító telepet. - Szekszárd víz- és csatornadíja az országos palettán hol helyezkedik el? - Megítélésem szerint a középme­zőnyben. - A szennyvíztelep átadásával pár­huzamosan emelkedik-e a lakosság által fizetendő díj? - Ebből a beruházásból adódóan nem fog növekedni, mert az üzemát­szervezés, az energia-megtakarítás megfelelő kompenzációt jelent. Eb­ből a beruházásból haszonnak kell keletkeznie. - Tevékenységükből a csatorna egy elemet jelent. Mi várható a víznél és a fürdővel kapcsolatban? - Azok arányosan emelkedni fog­nak, hiszen a rezsi alakulásával (elektromos áram, a gáz ára) és az inflációval számolnunk kell. - A szekszárdiaknak a fürdő rezsi­jébe vízdíjukkal nem kell „beszállni­uk"? - Ez nem teljesen így van, mert a fürdő veszteséges üzemág. Magyar­országon alig van egy-két olyan rendkívüli adottságú fürdő, amelyik nyereséges. Az uszodák általában veszteségesek, így a miénk is. Ám az önkormányzat nem mondja azt, hogy ezért zárjuk be, hanem azt az álláspontot képviseli, hogy a vízmű csökkentse a veszteséget, amennyire lehet, de üzemeltesse a fürdőt. Vi­szont ezt a veszteséget valahonnan ki kell gazdálkodni. Jelen állapotban a csatornaszolgáltatásból egy kis szelet nyújt fedezetet a fürdő vesz­tességére. - A fürdő is megérett a korszerűsí­tésre. - A fürdő fejlesztését is régóta gör­getjük magunk előtt. Hangsúlyo­zom, hogy az erre vonatkozó tervek elkészültek, s hiszem, hogy az ön­kormányzat, mint tulajdonos támo­gatni fogja a megvalósítást. V.H.M. Fotó: Nagy Ági A disznók disznó szerencséje Nem tudom ki képviselte Ma­gyarország EU-s csatlakozási tár­gyalásain a disznók érdekeit, de az biztos, hogy nagyságrendek­kel jobban végezte a dolgát mint az az ember, aki az emberek csatlakozási feltételeit intézte. A disznók emelt fővel, az EU-s disznókkal azonos feltételekkel csatlakozhatnak majd az EU­hoz, ami távolról sem mondható el rólunk, leendő egyszerű EU-s állampolgárokról. A disznók több mint egy évvel az EU-csat­lakozás előtt elérték azt, hogy őket ne lehessen büntetlenül ételmaradékkal/moslékkal etet­ni, miközben a mai napig is a hajléktalanok és a szakképzett kukások (némelyek közülük diplomások) különös kegynek, kitüntetésnek vennék, ha az ét­termek, konyhák megtisztelnék őket azzal, hogy az értékes, ka­lóriadús ételmaradékot első kéz­ből átengednék nekik, hogy ne kelljen ezért nekik még fáradtsá­gos módon a kukában is koto­rászniuk. Szóval nagy még a le­maradás még a disznókkal szemben is! Én attól félek, hogy idővel a disznók annyira elszem­telenednek, hogy még a vályút is megalázó procedúrának fogják tartani és követelni fogják a leg­alább első osztályú éttermi fel­szolgálást, kiszolgálást addig is, amíg az ország teherbíró képes­sége lehetővé nem teszi számuk­ra az osztályon felüli kiszolgá­lást. így aztán túlzás nélkül el­mondható, hogy a disznók disz­nó szerencséjük folytán egyér­telműen az EU-csatlakozás nyer­tesei közé fognak tartozni és úgy látszik, bele kell törődnünk ab­ba, hogy nekünk, kezdő uniós állampolgároknak talán még 10-12 év múlva sem lesz olyan disznó szerencsénk, hogy bére­ink legalább 40-50%-ban megkö­zelítsék az uniós átlagot. De a disznókra jó világ köszönt, már csak azért is, mert a méregdrá­gán etetett disznók húsa eladha­tatlan lesz az EU-s piacokon, így aztán békében, jólétben matu­zsálemi kort fognak megérni. Le­het, hogy majd annyira felviszi az isten a dolgukat, hogy 10-12 év múlva nem is mi fogjuk tarta­ni őket, hanem ők fognak tartani minket - több évezredes meg­aláztatásuk megtorlásaként bün tetésül ételmaradékon és moslé­kon. Természetesen csak addig, amíg ők lesznek az EU soros el­nökei ... Bálint György Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents