Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-10-27 / 38. szám

SZEKSZÁRDI 2002. OKTOBER 27. VASÁRNAP -J APEH-SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Nem kell félni az APEH-től Az APEH Tolna Megyei Igazgatósága 2002. október 16-án sajtótájékoztatót tartott a 2001. évi társasági adóbeval­lások Tolna megyei tapasztalatairól, az APEH Tolna Megyei Igazgatóságá­nak 2002. január-szeptember havi te­vékenységéről és néhány ellenőrzési teriilet 2002. január-szeptember havi tapasztalatairól. Az első két témáról dr. Bíró Zoltán igazgató, az ellenőrzé­si terület tapasztalatairól dr. Ábrahám Jánosné ellenőrzési igazgatóhelyettes tartott rövid, lényegre törő tájékoztató jellegű előadást. Dr. Bíró Zoltán azzal kezdte a be­számolóját, hogy voltaképpen az az igazán jó hír, hogy nem tud ez­úttal semmiféle különösebben szenzációs hírrel szolgálni, de mint minden hatósági hivatal ese­• en, az APEH esetében is az a jó, minél kevesebb botrányos vagy szenzációs esemény történik tevé­kenysége során. Az APEH működé­se Tolna megyében is egyre inkább szolgáltató jellegűvé válik és ezzel egyenes arányban csökken az adó­zókban az APEH puszta lététől ér­zett fenyegetettség érzése, mivel manapság már az APEH is sokkal „türelmesebb" éí csak végső eset­ben alkalmaz szankciókat, tesz büntető feljelentést, alkalmaz fel­számolási és végelszámolási eljárá­sokat vagy ró ki késedelmes beval­lás esetén bírságot. (Ez utóbbival kapcsolatosan érdemes megjegyez­ni, hogy 14 nap eltelte után egyre inkább veszti a türelmét az APEH.) Mindezekhez kapcsolódóan hang­zott el az is, hogy megyénkben na­gyon jó az adóbevallási morál, túl­nyomó többségükben fegyelme­zett, jogkövető magatartást tanúsí­tanak az adózók, adóbevallásaikat közel 100%-ban időben és minimá­lis hibával, tévedéssel juttatják el az adóhivatalhoz. A Tolna megyei székhellyel ren­delkező adóalanyoktól származó bevételek valamennyi főbb adó­nemben és a társadalombiztosítási alapokat megillető összegek tekin­tetében is kedvezően alakultak a 2002. év első kilenc hónapjában. Az áfában történt befizetések növe­kedése csaknem elérte a 30%-ot (Szépséghibája a dolognak, hogy a kiutalások összege szintén 30%-kal emelkedett a 2001. év első kilenc hónapjához viszonyítva, így aztán az adónem egyenlege 0,8 millió fo­rintot tesz ki, amely nem tér el lé­nyegesen a bázisidőszaki összeg­től.) Az SZJA-ból származó bevételek nettó összege (13,6 milliárd forint) 12,4%-os növekedést jelent. A tár­sasági és osztalékadó (1,5 milliárd forint) több mint 50%-kal megha­ladta az előző év azonos időszaká­nak adatát. A társadalombiztosítási járulékból származó nettó bevéte­lek összegének (20,4 milliárd fo­rint) növekedési üteme 9%-ot tett ki, az egészségügyi hozzájárulás ennél mérsékeltebben, 3,5%-kal emelkedett. A társasági és oszta­lékadó bevételek nettó összege 1,5 milliárd forintban realizálódott, amely több mint 50%-kal megha­ladta az előző év azonos időszaká­nak adatát. Mielőtt még túlságosan szép lenne a „menyasszony", ej kell mondani azt is, hogy az adóel­lenőrzések 1,6 milliárd forint nettó összegű adóhiányt tártak fel és a feltárt adóhiány háromnegyed ré­sze az áfát érintette. A jogerős adó­hiányból az év első kilenc hónapjá­ban (csak!) 377 millió forint folyt be. Az okok feltárása, elemzése fo­lyamatban van. A 2002. év folyamán (Tolna me­gyében) eddig 22 esetben került sor üzletbezárásra: 8 esetben nyug­ta-, számlaadási kötelezettség el­mulasztása, 11 esetben igazolatlan eredetű áru forgalmazása, 2 eset­ben pedig be nem jelentett alkal­mazott foglalkoztatása miatt. Dr. Ábrahám Jánosné ellenőrzési igazgatóhelyettes elmondta, hogy az állami adóhatóság egyik felada­tának, az ellenőrzéseknek a célja változatlanul a költségvetés bevéte­leinek biztosítása, egyrészt a beval­lási és befizetési kötelezettségek teljesítésének mind,teljesebb kör­ben való érvényesítésével (a jog­szabályok betartásának ellenőrzé­sével), másrészt az eltitkolt jöve­delmek következetes és széles körű feltárásával. Az ellenőrzési tevé­kenységben kiemelkedő és megha­tározó szerepe van a kiválasztás­nak. A megye sajátosságaiból adó­dóan a vizsgált vállalkozások zöme a kis- és középvállalkozások köré­be sorolható. A fenti adózói körön belül jelentős nagyságrendet képvi­selnek az egyéni vállalkozók és a kisebb betéti társaságok, egysze­mélyes kft.-k. Az ellenőrzések fő célja a fiktív számlák felderítése és az eltitkolt bevételek feltárása. A ki­választás alapvetően két módszer szerint történik. Az egyik a célzott, tudatos kiválasztás, a másik a vélet­lenszerűségen alapuló kiválasztási módszer. Mindkét módszer számí­tógépes rendszer keretében műkö­dik, de a célzott kiválasztási mód­szer az eredményesebb. Kiemelt fi­gyelmet fordítanak az évek óta veszteséges gazdálkodást folyta­tókra s az értékhatár alatt vallóknál becslési eljárás alkalmazására ke­rül sor. A becslési eljárást általában elfogadják az adózók, hiszen csak három becslési eljárás ellen volt észrevétel. Bálint György Lajos A kívül-belül megújult az OTP Szépül városunk központja, aminek f iyét a közelmúltban felújított OTP nk Rt. épülete is növeli. Kovács Jó­zsef bankigazgató szívesen mutatta be lapunknak az épüjetet közvetlenül beköltözésük után. Érdekességéként elmondjuk, hogy a költözködés egy hét végére esett: pénteken délben be­zárták a zsúfolt részt, hétfőn reggel pedig már az újat nyitották ki. A két időpont közötti intervallumban óriási tempóban folyt az átpakolás, amiből mind a hetven dolgozó kivette a ré­szét. Az időpontokhoz és a gyorsaság­hoz tartozik az is, hogy a tervezést követően idén januárban kezdő­dött az épület teljes külső és belső rekonstrukciója, ami szeptember végére már be is fejeződött. A nyi­tás napján nyolcszáz ügyfelet szol­gáltak ki, akik elégedettek voltak a szép környezettel és a munka tem­pójával egyaránt. Ugyanis korszerű ügyfélhívó működik, a klienseknek maximum tíz percet kell várakoz­niuk. Az ügyfelek jó érzéssel fogad­ták a kialakított intim kifizetőhe­lyeket, s azt is, hogy külön egy-egy személyes irodában folyik a befek­tetési és a vagyonkezelési tanács­adás. - A kilencvenes évek közepén gyors fejlődésnek indultak a keres­kedelmi bankok, közöttük az OTP is. Ebből következően a másik épü­letünk megvásárlását az élet kényszerítette ki, így a rekonstruk­ció és a bővítés folytán hatalmas termékkínálatunkhoz méltó körül­ményeket teremtettünk - közölte az igazgató, majd a beruházás költ­ségeire irányuló kérdésemre el­mondta, hogy azt fedezte a korábbi működési feltételeiket biztosító épületek eladási ára, ami valamivel meghaladta a 300 millió forintot. Az építkezést és az arculat kiala­kítását az OTP beruházási igazga­tósága koordinálta. A város szívé­ben levő műemléki épületekhez kapcsolódó irodaházát gazdája úgy varázsolta újjá, hogy az illeszked­jen a környezethez. Épületen belül pedig az tűnik fel, hogy a berende­zés nem hivalkodó, hanem vissza­fogottan elegáns. Az alagsorral és a harmadik szinten kialakított ki­szolgáló helyiségekkel együtt 2100 négyzetméter lett a szekszárdi OTP alapterülete, ebből 1300 négyzet­méteren fogadják az ügyfeleket. Kovács József végezetül beava­tott a karácsonyra megvalósuló ter­vükbe: Szatmári Juhos László szobrászművész december elejére elkészül a pénzverő ember szobrá­val. A két méter magasságú alkotás talapzatára homokóra kerül, arra pedig az egy méter magas alak. A szobor az ügyfélteremben lesz -fel­állítva, s olyan megvilágítást kap, hogy zárás után is gyönyörködhes­senek benne a városközpontban sétálók. V.H.M. Fotó: Nagy Ági i

Next

/
Thumbnails
Contents