Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)
2002-06-09 / 22. szám
-J 2002. JUNIUS 23. , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Szociális igazgatási és informatikai szakmai nap Szekszárdon, a Művészetek Házában május 28-án Tolna megye különböző városaiból és településeiről kb. nyolcvanan vettek részt a szociálpolitika feladatairól, a szociális igazgatás jövőjéről rendezett szakmai napon. A Szociális és Családügyi Minisztérium pályázatán Szekszárd mint szociális igazgatási mintahely 2,4 millió forintos támogatást nyert el infrastrukturális fejlesztések céljaira és hogy módszertani támogatást nyújtson a kisebbnagyobb településeken az e területen dolgozó köztisztviselők számára. Főként az informatikai számítóI épes rendszer felhasználásához, ^ informatikai továbbképzés megszervezésével. A konferencián megjelentek más szociális igazgatási mintahelyek képviselői is, a Tolna megyei városok és kistelepülések e témakörrel foglalkozó szakemberei. A megjelenteket Kocsis Imre Antal Szekszárd polgármestere és dr. Kilián zetes letartóztatásba, miután ellene a Szekszárdi Rendőrkapitányság eljárást folytat és országos elfogató parancs alapján, április 27-én, az osztrák határ átlépésénél, a hatóságok elfogták. Virág Tibor 2001. augusztus 3-án szabadult Sopronkőhidáról, ahol 12 év börtönbüntetést töltött. A szabadságvesztés okai között akkor szerepelt hivatalos személy elleni erőszak, lőfegyverrel való visszaélés is. • Az eddigi adatok szerint a férfi táltatás közben szökött meg; a szabály előírja, hogy napi egy óra szabad séta lehetőségének biztosítása kötelező a fogvatartottak számára. A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság fogdája jellegéből adódik az, hogy a sétáltató rész a negyedik emeleten van, tetején ráccsal fedett, riasztórendszerrel van ellátva. A helyszíni szemle alapján, a szökevény a fedőrácsok tartóvasait kifeszítette, az így keletkezett résen kibújt, majd a tetőre ment, onnan pedig a csatorna mellett, a kamera holtterében leereszkedett az épület patak felőli részén. Virág a sétálóban zárkatársával tartózkodott, feltehetően ez utóbbi segítségével jutott fel a tetőre. A szökés körülményeinek tisztázása folyamatban van, műszaki szakértő vizsgálja azt, hogy működött-e a riasztó berendezés. Vizsgálat tárgyát képezi az érintettek felelősége is. A rendőrség folyamatosan dolgozik a személy felkutatása és elfogáOrsolya Szekszárd jegyzője köszöntötte. A szekszárdi mintahelyet és programját Deli István, a mintahely vezetője, a polgármesteri hivatal szociális irodájának a vezetője mutatta be, aki elmondta, hogy a helyi szociálpolitika súlya, szerepe az elmúlt tíz év során fokozatosan növekedett, amit az is mutat, hogy az önkormányzati hivatalok ügyirat- és ügyfélforgalmának jelentős részét (kb. 50-60%-át) a szociális feladatok ellátása képezi. A szociális igazgatási feladatok jelentős része önkormányzati hatósági körbe tartozik, ezért a helyi szociális tevékenység során használt informatikai rendszerek, szervezése, ügyiratkezelési megoldások központilag nem szabályozhatók. A problémakör feltérképezése, illetve a megoldási alternatívák kidolgozására az ágazati informatikai program nyújtott lehetőséget. 1999-ben indult el az az ágazati program, amely általános célként sa érdekében, így minden adatot és információt ellenőrzünk. Soron kívül intézkedéseket tettünk annak érdekében, hogy a jövőben az ehhez hasonló sajnálatos eseményeket megakadályozzuk. A férfi adatai a következők: Személyleírása: Fehér bőrű, szikár termetű férfi, magassága 176-180 cm, kék szemű, haja őszes. Nagy orra, hiányos fogazata, bajusza van, gyorsan, hadarva beszél. Különös ismertetőjele: sántítva jár, mellén kékeslila színű tetoválás látható, szemüveget visel. Egyéb információ: Külseje rendezett, viselkedése, beszéde intelligens, gyakran jogásznak, igazgatónak adja ki magát. Aki a megszökött férfiről bármilyen információval bír, kérjük, hívja a rendőrség segélyhívó számát, a 107-est, vagy a telefontanú 0680/555-111-es számát. A szökött személy veszélyes, kérjük, ne próbálják feltartóztatni, minden esetben hívják a rendőrséget. A segítséget köszönjük. * * * Férfi holttestre bukkantak szombaton a Sió-csatornában. Az eddigi adatok szerint bűncselekményre utaló jelek nincsenek, a holttest azonosítására tett intézkedések folyamatban vannak. tűzte ki a szociális igazgatási munka színvonalának emelését, a hatékonyság javítását, a jogbiztonság növelését, az egységes jogszabályértelmezés elősegítését és az új igazgatás-szervezési megoldások terjesztését. A munka két fő irányban indult el: egyrészt adatfelmérésre került sor az önkormányzatok számítógéppel, illetve számítógépes programokkal való ellátottságáról, másrészt konzultációk történtek az önkormányzatok és a szociális szoftverek fejlesztésére szakosodott vállalkozások képviselőivel. Az adatfelmérés azt mutatta, hogy a települések lélekszámától függetlenül mindenütt megjelenik problémaként az informatikai ismeretekkel rendelkező szakemberek, illetve az informatikai alap- és továbbképzés hiánya. Az ügyintézők többsége informatikai alapismeretek nélkül autodidakta módon sajátítja el (sajátította el) a számítógép, illetve az adott szoftver használatát. Az adatközlők kisebbik részénél (30,1%) a szoftvert párhuzamosan használják, ami azt jelenti, hogy a kérelem beérkezésekor megtörténik az adatok számítógépes rögzítése és a szoftver segíti a döntéselőkészítést és az ügyintézés folyamatát. A felhasználók többségénél azonban az adott szoftver utólagosan illeszkedik a munkafolyamatba, ami azt jelenti, hogy csak a döntés eredménye, illetve a kötelezően előírt adatok kerülnek utólag rögzítésre. Ez gyakorlatilag a határozatok számítógépen történő nyilvántartását jelenti. Mindezekből az derül ki, hogy a szociális igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egységek többségénél a tradicionálisan kialakult munkafolyamatokhoz rendelik hozzá a számítógép használatát és a munkaszervezés során nem veszik figyelembe a programok által nyújtott lehetőségeket. A fejlesztési célok három irányban kerültek kijelölésre: módszertani támogatás biztosítása, humán erőforrás fejlesztése, fejlesztési igények megfogalmazása. A felmerülő feladatok ellátása céljából jöttek létre 1999 decemberétől folyamatosan az országban egy modellkísérlet keretében az úgynevezett „szociális igazgatási mintahelyek". A mintahelyek főbb szolgáltatásai öt pontban foglalhatók össze: 1. Információnyújtás és tanácsadás, 2. Tapasztalatcserék szervezése, szociális szakmai műhelyek működtetése, 3. Kommunikáció a fejlesztővel, fejlesztői műhely, azonos szoftvert használó hivatalok tapasztalatcseréje, 4. Informatikai képzések szervezése, 5. Segítségnyújtás kistelepülések számára. Mindezek hatására 1999 decembere óta jelentős minőségi fejlődés indult el a szociális igazgatás területén. Ez leglátványosabban a szakma presztízsének növekedésében mutatkozik meg. Eddig a szociális igazgatás a kevésbé értékelt területek közé tartozott, a mintahely projekt azonban ráirányította a helyi vezetés figyelmét erre a területre és a minisztériumi támogatás révén a helyi források mobilizálásával a szociális igazgatásban dolgozók megbecsülése és munkakörülményei javultak. Ezt követően dr. Szegedi Tamásné, a Szociális és Családügyi Minisztérium nyugalmazott főosztályvezetője a szociális ellátórendszer aktuális feladatairól, illetve a szociális törvény változásairól tartott előadást. Dr. Szegedi Tamásné elmondta, a rendszerváltozás óta szinte nem is volt olyan év, amikor akár évente kétszer is ne módosult volna kisebb-nagyobb mértékben a szociális törvény, a szociális ellátások köre és mértéke. Mert bármilyen körültekintő is az előkészítés, utólag mégis mindig kiderül, hogy mégsem tökéletes a törvény. Változik a világ, változnak a körülmények és ezekhez alkalmazkodni kell, bővül az ellátórendszer, s eközben lehetőség szerint a joghézagokat és a hibás döntéseket is ki kell küszöbölni. Jelenleg - a közelgő EU-csatlakozás miatt - a legnagyobb kihívást a szociális törvény (ellátórendszer) EU-kompabilitása jelenti. Bár a szociális biztonság rendszere minden országban nemzeti kompetencia, de az unión belül a személyek szabad mozgása miatt koordinálni kell a rendszert, a szerzett jogok garantálása és az egyenlő bánásmód elvének érvényesülése érdekében. Ezt követően dr. Szegedi Tamásné a lakossági közüzemi és lakáshitel tartozások kapcsán az adósságkezelési törvény (rendelkezések) változásairól beszélt. Többek között elmondta, hogy a felhalmozott adósságállomány országos szinten 2001-ben 40 milliárd forint volt és 250 ezer háztartást érintett. Ez ügyben a végleges, megnyugtató megoldás még várat magára, talán csak a teljes foglalkoztatottság ami természetesen csak utópia - jelenthetne igazi megoldást. Végezetül az ápolási díjra való jogosultság változásairól esett szó. Ez a jogszabály (törvényi rendelkezés/szabályozás) 93 óta most' változott először jelentősebben. Most részletesebben lett definiálva (meghatározva), hogy mi minősül súlyos fogyatékosságnak és hogy tartós betegsége folytán ki szorul folyamatos/állandó ápolásra, gondozásra. Bálint György Lajos