Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-06-09 / 22. szám

-J 2002. JUNIUS 23. , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Szociális igazgatási és informatikai szakmai nap Szekszárdon, a Művészetek Há­zában május 28-án Tolna megye különböző városaiból és települé­seiről kb. nyolcvanan vettek részt a szociálpolitika feladatairól, a szo­ciális igazgatás jövőjéről rendezett szakmai napon. A Szociális és Csa­ládügyi Minisztérium pályázatán Szekszárd mint szociális igazgatási mintahely 2,4 millió forintos támo­gatást nyert el infrastrukturális fej­lesztések céljaira és hogy módszer­tani támogatást nyújtson a kisebb­nagyobb településeken az e terüle­ten dolgozó köztisztviselők számá­ra. Főként az informatikai számító­I épes rendszer felhasználásához, ^ informatikai továbbképzés meg­szervezésével. A konferencián megjelentek más szociális igazgatási mintahelyek képviselői is, a Tolna megyei váro­sok és kistelepülések e témakörrel foglalkozó szakemberei. A megje­lenteket Kocsis Imre Antal Szek­szárd polgármestere és dr. Kilián zetes letartóztatásba, miután elle­ne a Szekszárdi Rendőrkapitányság eljárást folytat és országos elfogató parancs alapján, április 27-én, az osztrák határ átlépésénél, a hatósá­gok elfogták. Virág Tibor 2001. au­gusztus 3-án szabadult Sopronkő­hidáról, ahol 12 év börtönbüntetést töltött. A szabadságvesztés okai között akkor szerepelt hivatalos személy elleni erőszak, lőfegyver­rel való visszaélés is. • Az eddigi adatok szerint a férfi táltatás közben szökött meg; a szabály előírja, hogy napi egy óra szabad séta lehetőségének biztosí­tása kötelező a fogvatartottak szá­mára. A Tolna Megyei Rendőr-főka­pitányság fogdája jellegéből adódik az, hogy a sétáltató rész a negyedik emeleten van, tetején ráccsal fe­dett, riasztórendszerrel van ellátva. A helyszíni szemle alapján, a szö­kevény a fedőrácsok tartóvasait ki­feszítette, az így keletkezett résen kibújt, majd a tetőre ment, onnan pedig a csatorna mellett, a kamera holtterében leereszkedett az épület patak felőli részén. Virág a sétálóban zárkatársával tartózkodott, feltehetően ez utóbbi segítségével jutott fel a tetőre. A szökés körülményeinek tisztá­zása folyamatban van, műszaki szakértő vizsgálja azt, hogy műkö­dött-e a riasztó berendezés. Vizsgá­lat tárgyát képezi az érintettek fele­lősége is. A rendőrség folyamatosan dolgo­zik a személy felkutatása és elfogá­Orsolya Szekszárd jegyzője kö­szöntötte. A szekszárdi mintahe­lyet és programját Deli István, a mintahely vezetője, a polgármeste­ri hivatal szociális irodájának a ve­zetője mutatta be, aki elmondta, hogy a helyi szociálpolitika súlya, szerepe az elmúlt tíz év során foko­zatosan növekedett, amit az is mu­tat, hogy az önkormányzati hivata­lok ügyirat- és ügyfélforgalmának jelentős részét (kb. 50-60%-át) a szociális feladatok ellátása képezi. A szociális igazgatási feladatok je­lentős része önkormányzati ható­sági körbe tartozik, ezért a helyi szociális tevékenység során hasz­nált informatikai rendszerek, szer­vezése, ügyiratkezelési megoldá­sok központilag nem szabályozha­tók. A problémakör feltérképezése, illetve a megoldási alternatívák ki­dolgozására az ágazati informati­kai program nyújtott lehetőséget. 1999-ben indult el az az ágazati program, amely általános célként sa érdekében, így minden adatot és információt ellenőrzünk. Soron kívül intézkedéseket tet­tünk annak érdekében, hogy a jö­vőben az ehhez hasonló sajnálatos eseményeket megakadályozzuk. A férfi adatai a következők: Személyleírása: Fehér bőrű, szikár termetű férfi, magassága 176-180 cm, kék szemű, haja őszes. Nagy orra, hiányos fogazata, baju­sza van, gyor­san, hadarva beszél. Külö­nös ismertető­jele: sántítva jár, mellén ké­keslila színű tetoválás látha­tó, szemüveget visel. Egyéb infor­máció: Külseje rendezett, viselke­dése, beszéde intelligens, gyakran jogásznak, igazgatónak adja ki ma­gát. Aki a megszökött férfiről bármi­lyen információval bír, kérjük, hív­ja a rendőrség segélyhívó számát, a 107-est, vagy a telefontanú 06­80/555-111-es számát. A szökött személy veszélyes, kérjük, ne pró­bálják feltartóztatni, minden eset­ben hívják a rendőrséget. A segítsé­get köszönjük. * * * Férfi holttestre bukkantak szom­baton a Sió-csatornában. Az eddigi adatok szerint bűncselekményre utaló jelek nincsenek, a holttest azonosítására tett intézkedések fo­lyamatban vannak. tűzte ki a szociális igazgatási mun­ka színvonalának emelését, a haté­konyság javítását, a jogbiztonság növelését, az egységes jogszabály­értelmezés elősegítését és az új igazgatás-szervezési megoldások terjesztését. A munka két fő irányban indult el: egyrészt adatfelmérésre került sor az önkormányzatok számító­géppel, illetve számítógépes prog­ramokkal való ellátottságáról, más­részt konzultációk történtek az ön­kormányzatok és a szociális szoft­verek fejlesztésére szakosodott vál­lalkozások képviselőivel. Az adat­felmérés azt mutatta, hogy a tele­pülések lélekszámától függetlenül mindenütt megjelenik probléma­ként az informatikai ismeretekkel rendelkező szakemberek, illetve az informatikai alap- és továbbképzés hiánya. Az ügyintézők többsége in­formatikai alapismeretek nélkül autodidakta módon sajátítja el (sa­játította el) a számítógép, illetve az adott szoftver használatát. Az adatközlők kisebbik részénél (30,1%) a szoftvert párhuzamosan használják, ami azt jelenti, hogy a kérelem beérkezésekor megtörté­nik az adatok számítógépes rögzí­tése és a szoftver segíti a döntés­előkészítést és az ügyintézés folya­matát. A felhasználók többségénél azonban az adott szoftver utólago­san illeszkedik a munkafolyamat­ba, ami azt jelenti, hogy csak a döntés eredménye, illetve a kötele­zően előírt adatok kerülnek utólag rögzítésre. Ez gyakorlatilag a hatá­rozatok számítógépen történő nyil­vántartását jelenti. Mindezekből az derül ki, hogy a szociális igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egysé­gek többségénél a tradicionálisan kialakult munkafolyamatokhoz rendelik hozzá a számítógép hasz­nálatát és a munkaszervezés során nem veszik figyelembe a progra­mok által nyújtott lehetőségeket. A fejlesztési célok három irány­ban kerültek kijelölésre: módszer­tani támogatás biztosítása, humán erőforrás fejlesztése, fejlesztési igé­nyek megfogalmazása. A felmerülő feladatok ellátása céljából jöttek létre 1999 decemberétől folyamato­san az országban egy modellkísér­let keretében az úgynevezett „szo­ciális igazgatási mintahelyek". A mintahelyek főbb szolgáltatásai öt pontban foglalhatók össze: 1. Infor­mációnyújtás és tanácsadás, 2. Ta­pasztalatcserék szervezése, szociá­lis szakmai műhelyek működteté­se, 3. Kommunikáció a fejlesztővel, fejlesztői műhely, azonos szoftvert használó hivatalok tapasztalatcse­réje, 4. Informatikai képzések szer­vezése, 5. Segítségnyújtás kistele­pülések számára. Mindezek hatására 1999 decem­bere óta jelentős minőségi fejlődés indult el a szociális igazgatás terü­letén. Ez leglátványosabban a szak­ma presztízsének növekedésében mutatkozik meg. Eddig a szociális igazgatás a kevésbé értékelt terüle­tek közé tartozott, a mintahely pro­jekt azonban ráirányította a helyi vezetés figyelmét erre a területre és a minisztériumi támogatás révén a helyi források mobilizálásával a szociális igazgatásban dolgozók megbecsülése és munkakörülmé­nyei javultak. Ezt követően dr. Sze­gedi Tamásné, a Szociális és Csa­ládügyi Minisztérium nyugalma­zott főosztályvezetője a szociális ellátórendszer aktuális feladatairól, illetve a szociális törvény változá­sairól tartott előadást. Dr. Szegedi Tamásné elmondta, a rendszervál­tozás óta szinte nem is volt olyan év, amikor akár évente kétszer is ne módosult volna kisebb-nagyobb mértékben a szociális törvény, a szociális ellátások köre és mértéke. Mert bármilyen körültekintő is az előkészítés, utólag mégis mindig kiderül, hogy mégsem tökéletes a törvény. Változik a világ, változnak a körülmények és ezekhez alkal­mazkodni kell, bővül az ellátórend­szer, s eközben lehetőség szerint a joghézagokat és a hibás döntéseket is ki kell küszöbölni. Jelenleg - a közelgő EU-csatlakozás miatt - a legnagyobb kihívást a szociális tör­vény (ellátórendszer) EU-kompa­bilitása jelenti. Bár a szociális biz­tonság rendszere minden ország­ban nemzeti kompetencia, de az unión belül a személyek szabad mozgása miatt koordinálni kell a rendszert, a szerzett jogok garantá­lása és az egyenlő bánásmód elvé­nek érvényesülése érdekében. Ezt követően dr. Szegedi Tamás­né a lakossági közüzemi és lakáshi­tel tartozások kapcsán az adósság­kezelési törvény (rendelkezések) változásairól beszélt. Többek kö­zött elmondta, hogy a felhalmozott adósságállomány országos szinten 2001-ben 40 milliárd forint volt és 250 ezer háztartást érintett. Ez ügyben a végleges, megnyugtató megoldás még várat magára, talán csak a teljes foglalkoztatottság ­ami természetesen csak utópia - je­lenthetne igazi megoldást. Végeze­tül az ápolási díjra való jogosultság változásairól esett szó. Ez a jogsza­bály (törvényi rendelkezés/szabá­lyozás) 93 óta most' változott elő­ször jelentősebben. Most részlete­sebben lett definiálva (meghatá­rozva), hogy mi minősül súlyos fo­gyatékosságnak és hogy tartós be­tegsége folytán ki szorul folyama­tos/állandó ápolásra, gondozásra. Bálint György Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents