Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-05-26 / 20. szám

SZEKSZÁRDI 2002. MÁJUS 5. VASÁRNAP •M Rendkívüli közgyűlés A közgyűlés először a Vízmű Kft. gazdálkodását vitatta meg. Mayer János, a cég ügyvezetője ar­ról tájékoztatta a tulajdonosi jogo­kat képviselő testületet, hogy a kft. 2001-ben eredményesen gaz­dálkodott. Az ügyvezető arra kér­te a testületet, hogy adózás utáni nyereségéből a Vízműnek ne kell­jen osztalékot fizetnie, azt ered­ménytartalékba helyezhesse. A közgyűlésen az ügyvezető képvi­selői kérdésekre válaszolva el­mondta, hogy a Vízmű, mint köz­szolgáltató, csak korlátozottan eredményérdekelt. Országos ta­pasztalat, hogy a víz- és csatorna­« Igáitatást végző cégek szinte étel nélkül mentesülnek az osztalékfizetés kötelezettsége alól, sőt nem egy városban veszte­ségesen működnek, amely veszte­séget a tulajdonosnak kell pótolni. Az idei tervekről Mayer János elmondta, hogy folytatódik a fe­dett uszoda tetőszerkezetének megkezdett felújítása, illetve az idei évben megkezdődnek az uszoda vízforgatójának üzembe­helyezési munkálatai. A Vízmű Kft. ügyvezetői beszá­molóját, könyvvizsgálói és fel­ügyelő bizottságának jelentését, a cég mérlegét a közgyűlés elfogad­ta, és elfogadva az ügyvezető érve­lését, a Vízműtől nem vont el osz­talékot, engedélyezte annak ered­ménytartalékba helyezését. Egyszerűbb dolga volt a köz­gyűlésnek a Szekszárdi Vagyon­kezelő Kft. mérlegszámolójának megtárgyalásakor. A közgyűlés még a költségvetés készítésekor 40 millió Ft-ot tervezett osztalék­bevétel címén, ezért már a beszá­moló tárgyalásának kezdetén egy­értelmű volt, hogy ezt a 40 millió Ft-ot a Vagyonkezelőtől fogja el­vonni a közgyűlés. Meg is tehette, hiszen a kft adózás utáni nyeresé­ge erre módot adott. Bár a cég ügyvezetője Kiss Gyu­la csak 30 millió Ft osztalékfize­tésre tett javaslatot, és a cég fel­ügyelő bizottsága is arra figyel­meztette a közgyűlést, hogy a 40 milliós „elvonás" a cég idei tervei­nek megvalósulását veszélyeztet­heti. A közgyűlés Kiss Gyula ügyve­zetői beszámolóját, könyvvizsgá­lói és felügyelő bizottságának je­lentését, és a cég mérlegét is elfo­gadta, és a 40 milliós osztalékfize­tésre kötelezte a Vagyonkezelő Kft.-t. Kocsis Imre Antal polgár­mester javaslatára a közgyűlés ha­tározatba foglalva köszönte meg Kiss Gyula ügyvezetői munkáját és a cég eredményes gazdálkodá­sát. Ez természetesen - tette hoz­zá a polgármester nem kis derült­séget okozva - nem jelenti azt, hogy az ügyvezetőt felmentik, ha­nem „csak" a testület megbecsülé­sét fejezi ki. A közgyűlés két napirendi pon­tot tárgyalt még a rendkívüli ülé­sen, igent mondott a Dél-Balatoni és Sióvölgyi Nagytérség területén regionális integrált hulladékgaz­dálkodási rendszer kialakításának konzorciális szerződés-tervezeté­re, és felhatalmazta a polgármes­tert annak aláírására, majd kijelöl­te azokat a testületi tagokat, akik Lúgos városának meghívására vá­rosi küldöttekként részt vesznek a Lugosi Fesztiválon és Expón. KÖRNYEZETÜNK Tegyünk együtt érte Az ezredforduló után szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a gazda­sági, ipari fejlődés áraként a termé­szeti környezet egyre nagyobb mér­tékben károsodik, ami gyakran már közvetlenül az embert, bennünket is veszélyeztet. A környezetvédelem egyúttal az érdekütközések színtere is. Vállal­kozóként a környezetvédelmi köve­telmények érvényesítése költségnö­vekedést és ez által a versenyképes­ség csökkenését is jelentheti. A piac­ról kiszoruló, megszűnő helyi vál­lalkozások viszont munkanélkülisé­get eredményeznek, ami környezeti j^pnpontból is tragikus. A lakos­^^ a fogyasztók széleskörű válasz­tékot szeretnének úgy a termékek­ből, mint a szolgáltatásokból, azok környezeti terhei nélkül. Az elmúlt évtizedek romló környezeti mutatói azt jelzik, hogy nem ismerjük a he­lyes arányt az igényeink és lehetősé­geink között. A téma rendkívül iz­galmas, sőt mi több: a bőrünkre (egészségünkre) megy. Kérjük tart­sanak velünk, a közös nevező az, hogy mindannyian Szekszárdon élünk. Környezetünkkel foglalkozó cikk­sorozatunk elkövetkezendő írásai a 2002. március 28-án jóváhagyott vá­rosi környezetvédelmi program egyes fejezeteivel foglalkoznak, úgymint: - önkormányzati környezetvédelem - hulladékgazdálkodás - közlekedés - zaj- és rezgésterheltség - levegő (zöldterületek) - természetvédelem - környezet-egészségügy - energiagazdálkodás - vizek -föld - környezetbiztonság A környezetvédelmi program tel­jes anyaga megtekinthető a Polgár­mesteri Hivatal Műszaki Irodáján (57. sz. iroda), illetve Szekszárd Megyei Jogú Város honlapján (www. szekszard. hu). Önkormányzati környezetvédelem A helyi környezetvédelem egyik legfontosabb szereplője az önkor­mányzat. Az önkormányzati kör­nyezetvédelem hatékonyságát a he­lyi környezetügy politikai képvisele­te, a hivatali szakmai munka szemé­lyi és tárgyi feltételeinek megléte együttesen biztosítja. A környezetügy politikai képvise­letét az önkormányzaton belül Szekszárd Megyei Jogú Város Köz­gyűlésének Gazdasági és Környezet­védelmi Bizottsága biztosítja, a hiva­tali szakmai munka túlnyomó része pedig a Polgármesteri Hivatal Mű­szaki Irodájánál jelentkezik. Az ügy­menet folytonosságát - hatósági ügyek, engedélyezési eljárások, pá­lyázatok, beruházások stb. - többek mellett a megfelelő szakmai végzett­séggel rendelkező környezetvédel­mi referens biztosítja, koordinálja. A városi környezetvédelem kiadásai (üzemeltetési és beruházási kiadá­sok, mint pl. az utak portalanítása, karbantartása, felújítása, építése; a szennyvíztelep rekonstrukciója; a hulladéklerakó monitoring rendsze­rének kiépítése, üzemeltetése) szá­mos területen jelentkeznek, melyek évről évre komoly megterhelést je­lentenek a város költségvetése szá­mára. Környezetvédelmet kétféle szem­lélet szerint lehet „csinálni", egy­részt a „csővégi szemlélet" szerint, másrész a „megelőző szemlélet" szerint. Míg az első esetben a meg­termelt, keletkezett szennyeződés ­általában rendkívül költséges - ke­zelésére van szükség, a második esetben az erőfeszítések a környe­zetterhelések, szennyeződések ke­letkezésének megelőzését - általá­ban jóval kisebb költséggel - céloz­zák. A városi környezetvédelem leg­fontosabb célja a közeljövőben a megelőző szemlélet érvényesítése a helyi környezetvédelemben (a város korábbi jelentős környezetszennye­zései és azok igen költséges kárelhá­rítása jelzik, hogy csak a megelőző környezetvédelem jelenthet előrelé­pést). Mit jelent ez? - Környezetfejlesztési források feltá­rása, biztosítása. - Rendszeres külső kommunikáció a lakosság, a civil szervezetek és a vállalkozások felé. - A környezetvédelem integrálása a hivatali munka minden területére (valamennyi önkormányzati dön­tésben és a napi hivatali munká­ban érvényesíteni kell a környezet­védelmi érdekeket). - A helyi környezetvédelemben érintettek bevonása. A helyi környezetügynek önálló és ezzel párhuzamosan az egyes bi­zottságokba fokozottan integrált képviseletre van szüksége (önálló Környezetvédelmi Bizottság létreho­zása). A fejlesztő, megelőző típusú környezetvédelemre éves szinten legalább tízmillió forintot kell fordí­tani. Ezek képezhetik a feltétlenül szükséges támogatottságát és felté­teleit a város környezetvédelmi programra épített középtávú kör­nyezetfejlesztési tervének elindítá­sához és megvalósításához. A város környezetfejlesztésének fontos elemei a környezeti kommu­nikáció javítása, a döntéseket, fej­lesztéseket megalapozó Települési Környezetvédelmi Információs Rendszer kiépítése. Végezetül pedig felsoroljuk Szek­szárd Megyei Jogú Város Közgyűlés­ének környezetvédelemmel kapcso­latos rendeleteit: Sor­Rendelet száma szám (KT, ill. KGY) Rendelet megnevezése 1. 22/1994 (VI. 17.) A zajvédelem helyi szabályozásáról 2. 24/1994 (VII. 14.) Az avar és kerti hulladékok égetéséről 3. 73/1994 (XII. 9.) A kedvtelésből történő állattartásról 4. 31/1995 (XII. 1.) A helyi környezetvédelmi alap létrehozásáról 5. 20/1995 (V. 3.) A parlagfű visszaszorításáról 6. 3/1996 (11.15.) A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízel­(11.15.) vezetésről 7. 19/1996 (VI. 5.) A helyi építészeti értékek védelméről 8. 37/1996 (XII. 19.) A kéményseprő ipari közszolgáltatás kötelező igénybe­(XII. 19.) vételéről 9. 41/1996 (XII. 19.) A köztisztaság fenntartásáról 10. 2/1997 (I- 30.) A szippantott szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására (I- 30.) és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról 11. 2/1997. 0- 30.) A szippantott szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására 0- 30.) és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról

Next

/
Thumbnails
Contents