Szekszárdi Vasárnap 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)

2002-01-20 / 2. szám

SZEKSZÁRDI 2002. JANUAR 20. VASÁRNAP Hazánk a második világháborúban ,Ezt a háborút is elveszítettük" A tavalyi év utolsó előtti Bocskai Sza­badegyetem-alkalmán dr. Szakály Sándor hadtörténész, a Duna Televí­zió alelnöke volt a vendég az Illyés Gyula Főiskolai Kar dísztermében. Szakály Magyarország szerepe a II. világháborúban címmel tartotta meg előadását. A XX. századi Magyarországot az 1920-as békediktátum határoz­za meg, és a második világégés­ben betöltött szerepéhez vezető útra is ez irányítja - mutatott rá mondandója kezdetén Szakály Sándor. Hazánk próbál gyógyírt találni fájó sebeire, tenné ezt Fran­ciaországban éppúgy, mint a szomszédos országokban; csak­. hogy süket fülekre talál. 1927-ben |hztán Olaszországgal köt megálla­podást, hiszen Mussolininek a magyarországihoz hasonló terüle­ti problémái adódnak Jugoszláviá­val. A '30-as évek elején hazánk már erőteljesen Ausztria és Né­metország felé közeledik, és együttműködési kísérleteket tesz. Ennek az irányultságnak, hangsú­lyozta Szakály, csakis egy oka van: az, hogy Németország is vál­toztatni próbál Trianon után el­szenvedett területi helyzetén. A hitleri törekvésekhez való vonzó­dást tovább erősíti, hogy Gömbös idején már nyilvánvaló: Németor­szág el is éri egyik-másik célkitű­zését. Ausztria '38-as megszállásakor sem az USA, sem a franciák nem emelik fel a szavukat: Magyaror­szágnak immár szomszédja az az kagresszív európai hatalom, mely­"lyel, ha akarna, sem lenne esélye szembeszállni. A Müncheni Egyezmény aztán hazánknak is lehetőséget ad a területi revízióra Csehszlovákiával szemben, a tár­gyalások azonban eredménytele­nek maradnak. '38 novemberében az 1. Bécsi Egyezmény nemzetkö­zileg elismert döntéssel húz meg határokat, és a Magyarország által visszakapott területek népességé­nek több mint 85%-a magyar anyanyelvű. A következő évben hazánk Kárpátalját német jóváha­gyással visszafoglalja. Ekkor a franciák és a britek már úgy vélik, hogy Németország túlzásba viszi a terjeszkedést, hiszen olyan terü­letekre is igényt tart, amelyeket jo­gosan nem kérhet vissza. Tárgya­lásokba kezdenek a Szovjetunió­val, csakhogy ezt teszik a németek is: meg nem támadási egyezményt kötnek. Az előadó felhívta a fi­gyelmet arra a titkos megállapo­dásra, amelynek értelmében a két állam együttesen lépne fel Len­gyelország ellen. Nagy-Britannia és Franciaor­szág szóban a lengyelek mellé áll, de annak szeptemberi megtámad­tatása után tettleg nem igazán nyújt segítséget. Magyarország ekkor kerül először sajátos hely­zetbe: színt kellene vallania, még­is semleges marad - tekintettel a jó magyar-lengyel viszonyra. A szovjet-finn háborúskodás aztán valóban kettéosztja a nagyhatal­makat; Németország a szövetsége­se, a britek, a franciák és az USA Finnország mellett foglal állást. A magyarok ekkor már nem választ­hattak, Hitler már nem engedé­lyez önálló kezdeményezést. '40 tavaszán a németek hat hét alatt legyőzik Franciaországot és a Be­nelux államokat - hogy Európát felossza a Szovjetunióval. AII. Bé­csi Egyezmény Magyarországnak is juttat vissza földet, ősszel pedig újabb területek kerülnek vissza harc nélkül. Hazánk nem szeretné rontani kapcsolatát Nagy-Britan­niával, és Jugoszláviához is köze­ledik, ami barátsági szerződésben is megnyilvánul. A német-olasz­japán háromhatalmi egyezmény megkötése után azonban nem ké­sik már soká a jugoszlávok elleni offenzíva, melyben Németország már konkrét szerepet is szán ha­zánknak. Magyarország a barátsá­gi szerződést is figyelembe véve úgy dönt, hogy akkor támadja csak meg Jugoszláviát, ha déli szomszédaink benyomulnak ha­zánkba, vagy az ottani magyarsá­got atrocitások érik. A britek egy­értelművé teszik: ha Magyaror­szág megtámadja Jugoszláviát, Nagy-Britannia hadat üzen ha­zánknak. A dilemmában őrlődő Teleki végül öngyilkos lesz. '41-ben Horthy benyomul az egykori magyar területekre, és úgy véli, békésebb időkre számíthat. Németország azonban nyáron megtámadja a Szovjetuniót (titok­ban előzetesen mindkét hatalom a másik elleni fellépést fontolgatta, mutatott rá Szakály), és rögtön csatlakozik hozzá Románia is; Hitler számít továbbá a finnekre és a szlovákokra. Magyarország is­mét próbál semleges maradni, ez azonban hosszú távon elképzel­hetetlen. A kassai bombázás, mint az országot ért közvetlen veszély, végül is jogcímet ad a hadüzenet­re, és hazánk belép a háborúba a szovjetek ellen. Decemberben a szovjetek megállítják a Wehr­machtot, így a kisebb szövetsége­sek felértékelődnek: a kezdetben jelképesnek induló magyar rész­vétel tárgyiasul. '42-ben a teljes haderőt kérő németek kilenc dan­dárt és egy páncélos dandárt kap­nak Magyarország részéről - en­nél kevesebbet lehetetlen volt kül­denünk. Ezt a mintegy 200 ezer embert vezénylik ki a Donhoz (közülük kb. 70 ezer a harcoló, a többi egyéb feladatokat lát el!), és 200 km védelmét bízzák rájuk, amit lehetetlen végrehajtani. A szovjet támadás megközelítőleg 60 ezer fő elestét, összességében 120 ezres magyar veszteséget eredményez. Németország a ma­gyarokat okolja a vereségért, Ma­gyarország igyekszik kivonni ma­gát a háborúból. Időközben az USA is belépett a háborúba, és hazánk '43-ban megállapodást köt a nyugati hatal­makkal: amennyiben azok elérik az ország határát, a magyarok nem harcolnak ellenük. Erre kö­vetkezik a német megszállás és Magyarország korlátozott szuve­renitása, végül pedig még több magyar katona frontra vezénylése. A következő évben már nyilvánva­ló, hogy Németország nem nyer­het. Románia kilép, az erre irá­nyuló magyar kísérlet azonban eredménytelen. Horthy nem iga­zán akar átállni a szovjetekhez, de megpróbálja elérni, hogy azok a német kivonulást követően ne vo­nuljanak be Magyarországra. Ezt követően más kormány kerül ha­talomra, hazánk a végsőkig har­col, hogy aztán a vesztesek olda­lán fejezze be a háborút. Egyik ré­gi tanára szavait idézve Szakály Sándor végül leszögezte: „Ezt a háborút is elveszítettük." És hogy mennyire, arra alighanem mind­annyian jól emlékszünk még. Kosztolányi Rotarys ajándékok A Szekszárdi Rotary Club évek óta rendszeres támogatást nyújt a faddi gyerekotthonnak. A klub elnöke Hankovszky Zsolt és alelnöke Szabó Zsolt tavaly is meglepte az otthon lakóit, amikor karácsony előtt pingpongasztalokat és kosárlabdákat ajándékoztak az ott lakó gyermeknek. A klub a Rotary bál bevételéből videomagnót vásárolt, amelyet a szekszárdi gyermekvédelmi szakszolgálat számára ajánlottak fel. Nem maradt el a kórház gyermekosztályán a szokásos bábelőadás sem, amelynek megszervezését és finanszírozását szintén a Szek­szárdi Rotary Club vállalja magára immár évek óta. A klub alapítvány létrehozásán munkálkodik, amellyel a faddi gyer­mekotthont kívánják támogatni, de az idei évben jelentős összegekkel akarják támogatni majd a szekszárdi általános iskolák tanulmányi versenyeit is. V'

Next

/
Thumbnails
Contents