Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)
2001-12-02 / 41. szám
SZEKSZÁRDI 2001. NOVEMBER 25. VASÁRNAP M „A történelem nem '89-ben kezdődött" Bayer Zsolt és Lovas István a Szekszárdi Fórumon Sajtóklub Szekszárdon, hirdette legutóbbi rendezvényét a Szekszárdi Fórum, melynek két előadója Bayer Zsolt és Lovas István újságírók a magyar sajtóról igyekeztek árnyalt képet adni a Művészetek Házában az elmúlt hét csütörtökjén a szép számmal összegyűlt érdeklődőknek. A rendezvényen először Bayer Zsolt mondta el véleményét a Magyarországon a rendszerváltás után kialakult politikai és médiahelyzetről. Bayer szerint az ellenzéki pártok gyakran vádolják azzal a Fideszt és a kormánypártokat, szág lakossága felé, hanem kifele is, olykor nemzetközi bonyodalmat okozva ezzel. Bayer szerint jó példa erre a zámolyi romák esete, ahol nem történt semmi, csupán csak annyi, hogy egy magyar fiatalembert megöltek a romák. Lovas István szerint a magyar média kétpólusúvá válásához kevés az esély, hiszen a sajtótermékek, a rádiók és televíziók magántulajdonban - legnagyobbrészt külföldi - vannak. Az egyetlen lehetőség a Médiatörvény megváltoztatásával adódna, ehhez viszont 2/3-os hogy úgy tesznek, mintha a történelem 1998-ban kezdődött volna. Bayer szerint a történelem nem 98-ban, de nem is 1989-90-ben ezdődött, ahogy azt az ellenzék 'ondolja. De, hogy ezt gondolja az is törvényszerű, hiszen az ellenzék magát demokratikusnak mondó pártjainak tagjai közül sokan 1990 előtt szorgalmas építői voltak a diktatúrának. Bayer szerint a rendszerváltás óta a legfontosabb választás lesz a 2002-es választás, hiszen, aki azon nyerni tud, az akár több ciklusra is hatalmon tud majd maradni. Pont ezért a legdurvább, legmocskosabb, leggusztustalanabb kampány fog elkezdődni nem is olyan sokára. A sajtóviszonyokról Bayer Zsolt elmondta, hogy sajnos a magyar média egy pólusú, a baloldali sajtó dominanciája jellemzi azt. Erre nincs jobb példa, mint az, hogyha végig tekintünk az elmúlt 10-11 év sajtóanyagain, akkor azt a megállapítást tehetjük, hogy a magyar nép az Antall-Boross kormány alatt fasiszta és antiszemita volt, aztán 1994 és 1998 között nem volt az, majd '98-ban újra az lett. Ezt a képet a baloldali beállítottságú sajtóorgánumok vetítik gyakran nemcsak befelé, az orparlamenti többség szükségeltetik, ami Lovas szerint nem lesz meg egyhamar egyik oldalnak sem. Lovas István a magyar sajtótermékek és frekvenciák rendszerváltozás utáni kiárusítását súlyos hibának nevezte, hiszen külföldi példák igazolják, hogy a nemzeti tulajdonú kereskedelmi tévékre, rádiókra és újságokra szükség van. Lovas több európai példát hozott a külföldi tulajdonszerzési korlátokra, Norvégiában, Svájcban, Spanyolországban az állam százalékos arányban határozta meg, hogy egyegy kereskedelmi rádióban vagy tévében mekkora lehet a külföldi tulajdoni arány. Lovas szerint ez egyik említett országban sem közelíthette meg az 50%-ot. Lovas szerint a sajtószabadságot igazán az jelentené, ha nemcsak a baloldalnak lenne meg a megfelelő megnyilvánulási lehetősége, hanem a jobboldalnak is. Jelen helyzetben ez nem igaz, hiszen sajtótagozódása nem tükrözi vissza sem a társadalmi, sem a politikai tagozódást, a jobboldalnak nincs meg a szerepéhez illő és méltó megnyilvánulási lehetősége a magyar sajtóban. -GLMegjelent Kapitány Ferenc forrásértékű trilógiájának első kötete Kapitány Ferenc volt országgyűlési képviselőnek, a P0F0SZ Tolna Megyei Szervezetének általános elnökhelyettesének hiánypótló könyve jelent meg a minap, ami a tervezett trilógia 1956 előtt, alatt, után Tolna megyében - első kötete. Az ünnepi könyvbemutatót a régi vármegyeháza dísztermében rendezték meg igen sok érdeklődő és illusztris személyiség, valamint a szerző családja jelenlétében. Az ünnepség előtt Kapitány Ferenc meghatottan említette, hogy a rendezvény megszervezéséért neki nem kellett semmit tennie, mert azt magukra vállalták a jó barátok, a POFOSZ Tolna megyei Szervezete, a Nyugdíjas Polgári Egyesület. „Azok az emberek, akikkel sok időt töltünk együtt, akikkel közösen próbáljuk szépíteni hétköznapjainkat." A színvonalas műsort követően Koltai Tamás, a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke mondott köszöntőt, ami bizonyos számonkérést is tartalmazott mégpedig a történészek felé. Koltai Tamás az 524 oldalas - együtt a benne szereplő dokumentumokkal könyvet tényfeltáró történelmi munkának nevezve föltette a kérdést, hogy vajon a rendszerváltást követő 11 esztendő során miért nem dolgozták fel az arra hivatott szakemberek megyénk elmúlt nyolcvan évét? Egyébként a könyv ajánlásában szintén utal erre Töttös Pál, a POFOSZ megyei elnöke is. Az ünnepségen dr. Szabó Róbert, az MTA Történelemtudományi Intézetének osztályvezetője az 1919-től 1956-ig tartó időszakot feldolgozó könyv bemutatása során kiemelte annak tárgyilagosságát, hitelességét, s mint mondotta, külön értéke a műnek a magas érzelmi hőfokon megelevenített történelmi események sora. A szakember, aki „pártatlanul vette kézbe a könyvet", hangsúlyozta, hogy az fontos forrásul szolgál a történészek számára. Kapitány Ferenc beszélgetésünkkor kérdésemre elmondta, hogy évtizedek óta szisztematikusan gyűjtötte a dokumentumokat, ami újságírói múltjából is eredeztethető, ugyanis mindig hitte, hogy egyszer valamennyit nyilvánosságra hozhatja. És végre elérkezett az „egyszer". (A szerző az összegyűlt forrásértékű több száz okmányt közgyűjteményben szándékozik elhelyezni.) Miután az MDF megalakulásának tizedik évfordulóján emlékeiről és a dobozokba, dossziékba rendezett értékes anyag tartalmáról beszélt, hallgatói, „barátai" rávették, írjon belőle könyvet. Megígérte, mert „elfogynak a túlélők, eltűnnek a bizonyítékok". Attól a naptól kezdve a ma 74 esztendős Kapitány Ferenc rendszeres látogatója volt a levéltárnak, s borzasztó nagy mennyiségű iratanyagot tekintett át, majd dolgozott föl. Mindezt - a kéréshez tartva magát - emlékei felidézésével, több szemtanú elbeszélésével egyetemben „élete fonalára fűzte föl". - Régi igazság: „Aki a múltját nem ismeri, az a jövőt nem érdemli!" A tradíciókhoz ragaszkodó népek ezt így mondják: „Emlékezni kötelesség, felejteni bűn!" Ennek szellemében tudni az igazságot, megismerni a körülöttünk zajló valóságot, a jelen időnket is nagyban befolyásoló történelmi múltunkat tisztán látni, úgy érzem, emberi mivoltunk egyik meghatározója. Ezért köntörfalazás nélkül, szigorúan nevek és okmányok felhasználásával kívánom megírni Tolna megye és kiemelten Szekszárd 1956-os történéseit, előzményeivel és tanulságaival együtt - olvasható Kapitány Ferenc hitvallása könyvének előszavában. V. H. M.