Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-12-02 / 41. szám

SZEKSZÁRDI 2001. NOVEMBER 25. VASÁRNAP M „A történelem nem '89-ben kezdődött" Bayer Zsolt és Lovas István a Szekszárdi Fórumon Sajtóklub Szekszárdon, hirdette leg­utóbbi rendezvényét a Szekszárdi Fó­rum, melynek két előadója Bayer Zsolt és Lovas István újságírók a magyar sajtóról igyekeztek árnyalt képet adni a Művészetek Házában az elmúlt hét csütörtökjén a szép számmal össze­gyűlt érdeklődőknek. A rendezvényen először Bayer Zsolt mondta el véleményét a Ma­gyarországon a rendszerváltás után kialakult politikai és média­helyzetről. Bayer szerint az ellen­zéki pártok gyakran vádolják azzal a Fideszt és a kormánypártokat, szág lakossága felé, hanem kifele is, olykor nemzetközi bonyodalmat okozva ezzel. Bayer szerint jó pél­da erre a zámolyi romák esete, ahol nem történt semmi, csupán csak annyi, hogy egy magyar fiatalem­bert megöltek a romák. Lovas István szerint a magyar média kétpólusúvá válásához ke­vés az esély, hiszen a sajtótermé­kek, a rádiók és televíziók magán­tulajdonban - legnagyobbrészt kül­földi - vannak. Az egyetlen lehető­ség a Médiatörvény megváltoztatá­sával adódna, ehhez viszont 2/3-os hogy úgy tesznek, mintha a törté­nelem 1998-ban kezdődött volna. Bayer szerint a történelem nem 98-ban, de nem is 1989-90-ben ezdődött, ahogy azt az ellenzék 'ondolja. De, hogy ezt gondolja az is törvényszerű, hiszen az ellenzék magát demokratikusnak mondó pártjainak tagjai közül sokan 1990 előtt szorgalmas építői voltak a dik­tatúrának. Bayer szerint a rend­szerváltás óta a legfontosabb vá­lasztás lesz a 2002-es választás, hi­szen, aki azon nyerni tud, az akár több ciklusra is hatalmon tud majd maradni. Pont ezért a legdurvább, legmocskosabb, leggusztustala­nabb kampány fog elkezdődni nem is olyan sokára. A sajtóviszonyok­ról Bayer Zsolt elmondta, hogy saj­nos a magyar média egy pólusú, a baloldali sajtó dominanciája jel­lemzi azt. Erre nincs jobb példa, mint az, hogyha végig tekintünk az elmúlt 10-11 év sajtóanyagain, ak­kor azt a megállapítást tehetjük, hogy a magyar nép az Antall-Bo­ross kormány alatt fasiszta és anti­szemita volt, aztán 1994 és 1998 között nem volt az, majd '98-ban újra az lett. Ezt a képet a baloldali beállítottságú sajtóorgánumok vetí­tik gyakran nemcsak befelé, az or­parlamenti többség szükségeltetik, ami Lovas szerint nem lesz meg egyhamar egyik oldalnak sem. Lo­vas István a magyar sajtótermékek és frekvenciák rendszerváltozás utáni kiárusítását súlyos hibának nevezte, hiszen külföldi példák iga­zolják, hogy a nemzeti tulajdonú kereskedelmi tévékre, rádiókra és újságokra szükség van. Lovas több európai példát hozott a külföldi tulajdonszerzési korlá­tokra, Norvégiában, Svájcban, Spa­nyolországban az állam százalékos arányban határozta meg, hogy egy­egy kereskedelmi rádióban vagy tévében mekkora lehet a külföldi tulajdoni arány. Lovas szerint ez egyik említett országban sem közelíthette meg az 50%-ot. Lovas szerint a sajtósza­badságot igazán az jelentené, ha nemcsak a baloldalnak lenne meg a megfelelő megnyilvánulási lehe­tősége, hanem a jobboldalnak is. Jelen helyzetben ez nem igaz, hi­szen sajtótagozódása nem tükrözi vissza sem a társadalmi, sem a po­litikai tagozódást, a jobboldalnak nincs meg a szerepéhez illő és mél­tó megnyilvánulási lehetősége a magyar sajtóban. -GL­Megjelent Kapitány Ferenc forrásértékű trilógiájának első kötete Kapitány Ferenc volt országgyűlési képviselőnek, a P0F0SZ Tolna Megyei Szervezetének általános elnökhelyet­tesének hiánypótló könyve jelent meg a minap, ami a tervezett trilógia ­1956 előtt, alatt, után Tolna megyében - első kötete. Az ünnepi könyvbemu­tatót a régi vármegyeháza dísztermé­ben rendezték meg igen sok érdeklődő és illusztris személyiség, valamint a szerző családja jelenlétében. Az ün­nepség előtt Kapitány Ferenc megha­tottan említette, hogy a rendezvény megszervezéséért neki nem kellett semmit tennie, mert azt magukra vál­lalták a jó barátok, a POFOSZ Tolna megyei Szervezete, a Nyugdíjas Pol­gári Egyesület. „Azok az emberek, akikkel sok időt töltünk együtt, akikkel közösen próbáljuk szépíteni hétköz­napjainkat." A színvonalas műsort követően Koltai Tamás, a Tolna Megyei Ön­kormányzat Közgyűlésének elnöke mondott köszöntőt, ami bizonyos számonkérést is tartalmazott még­pedig a történészek felé. Koltai Ta­más az 524 oldalas - együtt a ben­ne szereplő dokumentumokkal ­könyvet tényfeltáró történelmi munkának nevezve föltette a kér­dést, hogy vajon a rendszerváltást követő 11 esztendő során miért nem dolgozták fel az arra hivatott szakemberek megyénk elmúlt nyolcvan évét? Egyébként a könyv ajánlásában szintén utal erre Töttös Pál, a POFOSZ megyei elnö­ke is. Az ünnepségen dr. Szabó Ró­bert, az MTA Történelemtudomá­nyi Intézetének osztályvezetője az 1919-től 1956-ig tartó időszakot fel­dolgozó könyv bemutatása során kiemelte annak tárgyilagosságát, hitelességét, s mint mondotta, kü­lön értéke a műnek a magas érzel­mi hőfokon megelevenített törté­nelmi események sora. A szakem­ber, aki „pártatlanul vette kézbe a könyvet", hangsúlyozta, hogy az fontos forrásul szolgál a történé­szek számára. Kapitány Ferenc beszélgetésünk­kor kérdésemre elmondta, hogy évtizedek óta szisztematikusan gyűjtötte a dokumentumokat, ami újságírói múltjából is eredeztethe­tő, ugyanis mindig hitte, hogy egy­szer valamennyit nyilvánosságra hozhatja. És végre elérkezett az „egyszer". (A szerző az összegyűlt forrásértékű több száz okmányt közgyűjteményben szándékozik elhelyezni.) Miután az MDF meg­alakulásának tizedik évfordulóján emlékeiről és a dobozokba, dosszi­ékba rendezett értékes anyag tar­talmáról beszélt, hallgatói, „bará­tai" rávették, írjon belőle könyvet. Megígérte, mert „elfogynak a túl­élők, eltűnnek a bizonyítékok". At­tól a naptól kezdve a ma 74 eszten­dős Kapitány Ferenc rendszeres lá­togatója volt a levéltárnak, s bor­zasztó nagy mennyiségű iratanya­got tekintett át, majd dolgozott föl. Mindezt - a kéréshez tartva magát - emlékei felidézésével, több szem­tanú elbeszélésével egyetemben „élete fonalára fűzte föl". - Régi igazság: „Aki a múltját nem ismeri, az a jövőt nem érdem­li!" A tradíciókhoz ragaszkodó né­pek ezt így mondják: „Emlékezni kötelesség, felejteni bűn!" Ennek szellemében tudni az igazságot, megismerni a körülöttünk zajló va­lóságot, a jelen időnket is nagyban befolyásoló történelmi múltunkat tisztán látni, úgy érzem, emberi mivoltunk egyik meghatározója. Ezért köntörfalazás nélkül, szigo­rúan nevek és okmányok felhasz­nálásával kívánom megírni Tolna megye és kiemelten Szekszárd 1956-os történéseit, előzményeivel és tanulságaival együtt - olvasható Kapitány Ferenc hitvallása könyvé­nek előszavában. V. H. M.

Next

/
Thumbnails
Contents