Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-03-18 / 10. szám

SZEKSZÁRDI 2001. MÁRCIUS 18. VAS&RNAP Szent István szobrát a király nevét viselő térre tervezi a művész Már nem az álmok sorába tartozik, hogy 2002. augusztus 20-án Szent István király szobrának avatására gyűljön össze Szekszárd lakossága. Ugyanis egy városlakó javaslatával a közgyűlés tagjai egyetértettek, a művész már tervezi az alkotást, a nagyobb cégektől pedig már gyűlik a pénz nagy királyunk szobrának megvalósítására. Óriási dolog manapság Magyarországon, hogy jelentős művészeti alkotás közadakozásból valósuljon meg, ezért különösen jó érzés tölthet el minden városlakót, hogy ez Szekszárdnak minden bizonynyal sikerül. Kaczián János, a Szekszárdi Honismereti Egyesület elnöke kérdésemre elmondta, hogy várof

'cban van hagyománya a műeti alkotások költségéhez való sájárulásnak: a Szekszárdi Kaszinó annak idején gyűjtött pénzt a Bezerédj-szobor és a Liszt-dombormű megvalósításához,- illetve a főtéren álló Garay János-szobor teljes mértékben közadakozásból jöhetett létre, pontosan annyi év alatt, mint ahányat a város szülötte élt, vagyis 41 esztendő alatt. Az államalapító Szent Istvánszobráról van szó, mégpedig Szigetvári Ernő ötlete nyomán. A nyugdíjas férfiú tavaly december 18-án, a közmeghallgatáson ismertette a szobor felállításával kapcsolatos tervét, s azt, hogy ő maga vállalja a költség, a mintegy ötmillió forint összegyűjtését. Mint mondja, mindebben a polgármester és a képviselők egyaránt egyetértettek. Történelem tanáromnak is kö^^fcfhetően már középiskolás koromban valósággal rajongtam a csodálatos országot alapító Szent István királyunkért. Bújtam a könyvtárakat, s minden róla szóló és vele kapcsolatos írást elolvastam, s szívembe zártam - emlékezett vissza Szigetvári Ernő, s hozzáfűzte, hogy az évek során államalapítónk iránti nagyrabecsülése egyre nőtt. Tehát nem volt véletlen, hogy nyugdíjba vonulásakor a bank - ahol igazgatóhelyettes volt - egyik osztályától a Szent István király műve'című könyvet kapta búcsjiajándékként. - Őszintén reménykedtem, hogy e nemes cél megvalósításához pénzügyi támogatókra találok. így is lett. Kocsis Imre Antal polgármester és a képviselők ajánlásával már 110 nagyobb céget kerestem föl. A munkahelyi vezetők egy emberként csatlakoztak a megvalósítandó célhoz, s lehetőségeikhez mérten 30-tól 300 ezer forintig ajánlottak föl támogatást, s ezen összegek közül már számos meg is érkezett a Honismereti Egyesület elkülönített bankszámlájára. De naponta kapok olyan munkahelyekről is támogatást ajánló „szándéknyilatkozatokat", ahova eddig még nem sikerült eljutnom. Úgy látom, hogy a szükséges ötmillió forint összejön, úgyhogy 2002. augusztus 20-án felavathatjuk Szent István-szobrát, ami jeles záróeseménye lesz a millenniumnak - szögezte le Szigetvári úr, s hozzátette: - Számomra az élet igen nagy ajándéka: naponta megtapasztalni a szekszárdiak, de még az ide települt cégek vezetőinek is nagynagy összefogását. Farkas Pál szobrászművész csöppet sem habozott igent mondani Szigetvári Ernő fölvetésére. Beszámolt arról, hogy évtizedekkel ezelőtt ő maga is azon művészek közé tartozott, akik azt szerették volna, ha a vasútállomástól a Béla térig szoborsétány alakulna ki, ahova szobrok, díszkutak, s egyéb alkotások, például ipartörténeti dokumentumok kerülnének. Ezt az ötletet a városban élő művészkolónia magáévá tette, de azóta a város is ebben gondolkodik. A szobor helyével kapcsolatban még nincs döntés, több javaslat is van - kezdte Farkas Pál, aki szerint a hajdani Korzó, a művelődési házzal szembeni park lenne a legalkalmasabb helyszín. - Azt tervezem, hogy az engedély birtokában az általunk elképzelt helyre egy sziklát helyezünk ki, ezzel jelölve a szobor majdani helyét. Halmai Gáborné, a Babits Mihály Művelődési Ház igazgatója fölajánlotta, hogy a szobor hamarosan elkészülő makettjét kiállítják a házban, hogy az emberek megnézhessék. Közel háromméteres, a kiemelkedést szimbolizáló mészkő oszlopon áll majd a két méter húsz centis bronzból készülő királyszobor, amelyhez anyagilag is hozzájárul a művész, azaz lemondott a tervezési tiszteletdíjáról. Farkas Pál a következőket mondta el a szoborról, amely a legkorábbi hiteles attribútumokkal lesz „fölszerelve": - István király eredeti kardja amely a mai napig is Prágában van - jelképezi a hadjáratokat. Érdekes módon nem a kettős keresztes jogar, hanem lándzsa volt az első kormányzó szimbólum, amit szintén visel majd a királyszobor, s nyilván a hatalmi jelképekhez tartozik az országalma is, amin szintén nem kettős kereszt, hanem egy kereszt van és természetesen a szent koronával - az abroncskoronán a négy égtájai jelképező négy kereszttel - ábrázolom Szent Istvánt - magyarázta a művész, s hozzátette, hogy a lehető leghitelesebben akarja ábrázolni Szent Istvánt, s így folytatta: - Az aranyszállal szőtt paláston látható István király Gizellával és Imre herceggel. Ezen diadémes koronában ül a király egyik kezében lándzsával, a másikban az országalma egy kereszttel. A koronázó palást - amely eredetileg miseruha volt - hímzésénél jelen lehetett Gizella is. Plasztikailag igen jó lehetőségeket nyújt a szélben lobogó köpeny: jól megmozgatja a határozott kiállású, két lábon álló, emelt tekintetű királyfigurát. A művész ezután rátért a város összefogására és felsorolta, hogy a pénzadományok mellett egy kertépítő cég a szobor környékének tervezését és kivitelezését vállalta el, az áramszolgáltató darus járművét ajánlotta föl, a paksi atomerőmű a bronz beszerzésében segít- Arra gondoltam, hogy szponzorok díszes, elismerő oklevelet kapjanak, amelynek impregnált formáját acél hengerben helyeznénk el a szobornál. A közadakozásból létrehozandó Szent István szoborra - melynek tervét a városatyák egyhangú szavazással fogadták el - már gyűlik a pénz, s miután a művészeti lektorátus is igent mond, folytatódhat a munka, hogy a 2002. augusztus 20-i városi ünnepséget még magasztosabbá tegye István király szekszárdi szobrának felavatása. V. Horváth Mária