Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-03-11 / 8. szám

SZEKSZÁRDI & VASÁRNAP 2001. MÁRCIUS 11. Partnerek voltunk, vagyunk és azok is akarunk maradni MDF-sa j tótáj ékoztató Sajtótájékoztatón ismertette a Magyar Demokrata Fórum Tolna megyei vezetése a párt eddigi önkormányzati munkáját. Tímár László, a megyei választmány elnöke szerint az MDF eddig is megbízható partnerként vett részt a megyei és városi önkormányzatok munkájában és ha a következő választásokon a polgárok bizalmat szavaznak jelöltjeiknek, akkor is a Fidesszel fognak koalíciót kötni. Tímár László, a megyei közgyűlés alelnökeként beszámolt pártja önkormányzati munkájáról, szerinte az MDF karizmája, erőssége az az aprómunka, amely nem kerül nyilvánosságra - hiszen nincs szenzációértéke -, de nélküle nem működne a megyei közgyűlés és annak bizottságai sem. Az alelnök szerint az MDF megbízható és stabil partnere volt a Fidesznek, mert a megkötött koalíciós megállapodást a párt és tagjai is önmagukra nézve kötelező érvényűnek tartották eddig és ezután is e szerint fognak működni. Esetleges eltérő álláspontjukat egy-egy kérdésben soha nem a megyei közgyűlés plenáris ülésén zúdították partnerük „nyakába", hanem az ülések előtt igyekeztek rendezni közös dolgaikat. A sajtótájékoztatón Haász László Szekszárd Megyei Jogú Város alpolgármestere a szekszárdi közgyűlés munkájáról mondta el véleményét. Az alpolgármester szerint a helyzet a városban is hasonló, az MDF itt is együtt kormányoz a Fidesszel, mindkét alpolgármestert ez a párt adja. A városi önkormányzati munkában is volt a két párt között nézeteltérés, de ezeket sikerült megoldani, szinte minden kérdésben megtaláltak a vállalható közös álláspontot. A város és megye közti különbség Haász László szerint egy fontos dologban azonban tetten érhető; nevezetesen, hogy a polgármester nem a várost vezető koalíció pártjaihoz kötődik, hanem az ellenzék egyik pártjához és ez az önkormányzati munkában néha súrlódásokat és konfliktusokat okoz. Haász László szerint a városnak az elkövetkezendő két évben tízéves problémákat kell megoldani. Ezek között a hulladéklerakó ügye a Héliosz Kft.-ben történő tőkeemeléssel és a szakmai befektető bevonásával megoldódni látszik. A tehermentesítő út harmadik, középső szakaszának megépítése is célegyenesbe fordult, de ez a városnak a központi költségvetési támogatás mellett is 230 M forintjába kerül majd és ehhez az összeghez a forrásokat még meg kell tudni "találni". Szintén régi és megoldandó probléma a szennyvíztelep rekonstrukciója, a 700 M Ft-ot meghaladó beruházáshoz is 20% saját erőt kell tudni majd biztosítani a közgyűlésnek. A 2002-es országgyűlési választásokra való felkészülésről Tímár László elmondta, hogy a tisztújító országos gyűlésen az MDF az önálló indulás mellett voksolt. Teszi ezt azért, mert minden pártnak alapjoga és kötelessége, hogy megnevezze azokat a személyeket, akikről egy-egy térségben a párt úgy gondolja, hogy politikáját hitelesen tudják képviselni. A Fideszt a külön indulás ellenére is szövetségesüknek tekintik és azt szeretnék, ha a választások első fordulója után a saját jelöltek viszszaléptetésével mindkét párt az esélyesebb jelöltet támogatná majd. Az MDF a választásokra való felkészülést megkezdte, a megyei választmány és a helyi szervezetek a jelölteket idejében meg fogják nevezni, a megyében eddig egyetlen jelölt neve biztos, Dávid Ibolyáé, aki a tamási választókörzetben indul ismét az országgyűlési választásokon. Törvénymódosítás az egyházi státusz szigorításáért A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990.. IV. számú törvény módosításával kapcsolatos szekszárdi sajtótájékoztatón dr. Braun Márton és Potápi Árpád egyebek között azt is bejelentette, hogy a paksi, szintén fideszes országgyűlési képviselővel, Tóth Ferenccel egyetemben csatlakoztak a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség kezdeményezéséhez, ami szerint aláírásokat gyűjtenek a törvény módosítása, egyben az egyházi státusz szigorítása érdekében. Dr. Braun'Márton és Potápi Árpád országgyűlési képviselők a sajtótájékoztatón hangsúlyozták, hogy a 11 évvel ezelőtt megalkotott törvény hozzájárult a lelkiismereti és vallásszabadsági jog biztosításához, illetve különböző vallási közösségek, felekezetek, egyházak 300. Potápi Árpád - aki az emberi jogi bizottságban dolgozik - szerint 100-110 közé tehető a ma működő egyházak száma. Dr. Braun Márton megjegyezte, hogy sok helyütt igen helytelenül „szektatörvénynek" aposztrofálják e törvényt. Holott mint mondta - az EU és az ET ajánlása szerint is nem elvi síkon, hanem a meglévő jogi eszközök bevetésével kell fellépni a vallási, ezoterikus vagy spirituális csoportok illegális tevékenysége ellen. Tehát a törvénynek az egyházak - nem a vallások - nyilvántartásba vételét kell szabályoznia. Igaz, hogy az egyházi státusz szigorltja nem jelenti azt, hogy a különl^pí csoportok nem gyakorolhatják a vallásukat, ám a különböző - például adó - kedvezményeket nem vehetik igénybe. A módosító javasszabad működéséhez. A honatyák megállapítása szerint abban az időben a törvény nagyon előre mutató volt, de a végleges szöveg nem volt a legszerencsésebb. Az elmúlt évtized megmutatta a törvény hiányosságait, tehát ugyancsak elérkezett az idő a módosításra, amelynek parlamenti vitája már folyik. A módosítási javaslat részletesen foglalkozik azzal, hogy milyen vallási közösségek kaphatják meg az egyházi státuszt mégpedig úgy, hogy alkotmányos joga, lelkiismereti és vallásszabadsága egyetlen állampolgárnak se sérüljön. A törvénymódosítási javaslat tevékenységi körük szerint szeretné szabályozni, hogy melyek azok a ma még egyházként működő egyházak, akik e címet a későbbiek során is viselhetik. Különbözőek a vélemények a ma működő egyházak számáról: van aki állítja, hogy 98, van aki pedig úgy tudja, hogy lat szerint nem kaphatják meg az egyházi státuszt azok a csoportok, amelyek elsődlegesen és meghatározóan politikai és érdekérvényesítő, pszichikai vagy parapszichikai és gyógyító, gazdasági vállalkozási, tehát anyagi haszon elérése céljából stb. folytatják tevékenységüket. Amennyiben e törvény megvalósulna, a jelenlegi egyházak száma 15-20-ra csökkenne le. Potápi Árpád megjegyezte, hogy ő személy szerint azért támogatja a módosítást, mert körzetéből több olyan szülő kereste fel, akik arról számoltak be: gyermekük valamilyen - ma még egyházként működő - szervezethez csapódott. Szülők és a gyermek kapcsolata elhidegült, tönkrement a családi élet, s a gyermek lelkivilága, s majdnem mindenütt meghúzódik az is, hogy e csoportok nemcsak egy-egy embert, hanem a család vagyonát is meg akarják szerezni. V. H. M.