Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-03-11 / 8. szám

SZEKSZÁRDI & VASÁRNAP 2001. MÁRCIUS 11. Partnerek voltunk, vagyunk és azok is akarunk maradni MDF-sa j tótáj ékoztató Sajtótájékoztatón ismertette a Magyar Demokrata Fórum Tolna megyei veze­tése a párt eddigi önkormányzati munkáját. Tímár László, a megyei vá­lasztmány elnöke szerint az MDF ed­dig is megbízható partnerként vett részt a megyei és városi önkormány­zatok munkájában és ha a következő választásokon a polgárok bizalmat szavaznak jelöltjeiknek, akkor is a Fi­desszel fognak koalíciót kötni. Tímár László, a megyei közgyű­lés alelnökeként beszámolt pártja önkormányzati munkájáról, sze­rinte az MDF karizmája, erőssége az az aprómunka, amely nem kerül nyilvánosságra - hiszen nincs szenzációértéke -, de nélküle nem működne a megyei közgyűlés és annak bizottságai sem. Az alelnök szerint az MDF megbízható és sta­bil partnere volt a Fidesznek, mert a megkötött koalíciós megállapo­dást a párt és tagjai is önmagukra nézve kötelező érvényűnek tartot­ták eddig és ezután is e szerint fog­nak működni. Esetleges eltérő ál­láspontjukat egy-egy kérdésben so­ha nem a megyei közgyűlés plená­ris ülésén zúdították partnerük „nyakába", hanem az ülések előtt igyekeztek rendezni közös dolgai­kat. A sajtótájékoztatón Haász László Szekszárd Megyei Jogú Város al­polgármestere a szekszárdi köz­gyűlés munkájáról mondta el véle­ményét. Az alpolgármester szerint a helyzet a városban is hasonló, az MDF itt is együtt kormányoz a Fi­desszel, mindkét alpolgármestert ez a párt adja. A városi önkormány­zati munkában is volt a két párt kö­zött nézeteltérés, de ezeket sikerült megoldani, szinte minden kérdés­ben megtaláltak a vállalható közös álláspontot. A város és megye közti különb­ség Haász László szerint egy fontos dologban azonban tetten érhető; nevezetesen, hogy a polgármester nem a várost vezető koalíció párt­jaihoz kötődik, hanem az ellenzék egyik pártjához és ez az önkor­mányzati munkában néha súrlódá­sokat és konfliktusokat okoz. Haász László szerint a városnak az elkövetkezendő két évben tíz­éves problémákat kell megoldani. Ezek között a hulladéklerakó ügye a Héliosz Kft.-ben történő tőke­emeléssel és a szakmai befektető bevonásával megoldódni látszik. A tehermentesítő út harmadik, kö­zépső szakaszának megépítése is célegyenesbe fordult, de ez a város­nak a központi költségvetési támo­gatás mellett is 230 M forintjába ke­rül majd és ehhez az összeghez a forrásokat még meg kell tudni "ta­lálni". Szintén régi és megoldandó probléma a szennyvíztelep re­konstrukciója, a 700 M Ft-ot meg­haladó beruházáshoz is 20% saját erőt kell tudni majd biztosítani a közgyűlésnek. A 2002-es országgyűlési válasz­tásokra való felkészülésről Tímár László elmondta, hogy a tisztújító országos gyűlésen az MDF az önál­ló indulás mellett voksolt. Teszi ezt azért, mert minden pártnak alap­joga és kötelessége, hogy megne­vezze azokat a személyeket, akik­ről egy-egy térségben a párt úgy gondolja, hogy politikáját hitelesen tudják képviselni. A Fideszt a külön indulás ellené­re is szövetségesüknek tekintik és azt szeretnék, ha a választások első fordulója után a saját jelöltek visz­szaléptetésével mindkét párt az esélyesebb jelöltet támogatná majd. Az MDF a választásokra való fel­készülést megkezdte, a megyei vá­lasztmány és a helyi szervezetek a jelölteket idejében meg fogják ne­vezni, a megyében eddig egyetlen jelölt neve biztos, Dávid Ibolyáé, aki a tamási választókörzetben in­dul ismét az országgyűlési válasz­tásokon. Törvénymódosítás az egy­házi státusz szigorításáért A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990.. IV. számú törvény módosításával kap­csolatos szekszárdi sajtótájékoztatón dr. Braun Márton és Potápi Árpád egyebek között azt is bejelentette, hogy a paksi, szintén fideszes ország­gyűlési képviselővel, Tóth Ferenccel egyetemben csatlakoztak a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség kez­deményezéséhez, ami szerint aláírá­sokat gyűjtenek a törvény módosítá­sa, egyben az egyházi státusz szigorí­tása érdekében. Dr. Braun'Márton és Potápi Ár­pád országgyűlési képviselők a saj­tótájékoztatón hangsúlyozták, hogy a 11 évvel ezelőtt megalkotott törvény hozzájárult a lelkiismereti és vallásszabadsági jog biztosításá­hoz, illetve különböző vallási kö­zösségek, felekezetek, egyházak 300. Potápi Árpád - aki az emberi jogi bizottságban dolgozik - szerint 100-110 közé tehető a ma működő egyházak száma. Dr. Braun Márton megjegyezte, hogy sok helyütt igen helytelenül „szektatörvénynek" aposztrofálják e törvényt. Holott ­mint mondta - az EU és az ET aján­lása szerint is nem elvi síkon, ha­nem a meglévő jogi eszközök beve­tésével kell fellépni a vallási, ezote­rikus vagy spirituális csoportok il­legális tevékenysége ellen. Tehát a törvénynek az egyházak - nem a vallások - nyilvántartásba vételét kell szabályoznia. Igaz, hogy az egyházi státusz szigorltja nem jelenti azt, hogy a különl^pí csoportok nem gyakorolhatják a vallásukat, ám a különböző - pél­dául adó - kedvezményeket nem vehetik igénybe. A módosító javas­szabad működéséhez. A honatyák megállapítása szerint abban az idő­ben a törvény nagyon előre mutató volt, de a végleges szöveg nem volt a legszerencsésebb. Az elmúlt évtized megmutatta a törvény hiányosságait, tehát ugyancsak elérkezett az idő a mó­dosításra, amelynek parlamenti vi­tája már folyik. A módosítási javas­lat részletesen foglalkozik azzal, hogy milyen vallási közösségek kaphatják meg az egyházi státuszt mégpedig úgy, hogy alkotmányos joga, lelkiismereti és vallásszabad­sága egyetlen állampolgárnak se sérüljön. A törvénymódosítási javaslat te­vékenységi körük szerint szeretné szabályozni, hogy melyek azok a ma még egyházként működő egy­házak, akik e címet a későbbiek so­rán is viselhetik. Különbözőek a vélemények a ma működő egyhá­zak számáról: van aki állítja, hogy 98, van aki pedig úgy tudja, hogy lat szerint nem kaphatják meg az egyházi státuszt azok a csoportok, amelyek elsődlegesen és meghatá­rozóan politikai és érdekérvényesí­tő, pszichikai vagy parapszichikai és gyógyító, gazdasági vállalkozási, tehát anyagi haszon elérése céljá­ból stb. folytatják tevékenységüket. Amennyiben e törvény megvaló­sulna, a jelenlegi egyházak száma 15-20-ra csökkenne le. Potápi Árpád megjegyezte, hogy ő személy szerint azért támogatja a módosítást, mert körzetéből több olyan szülő kereste fel, akik arról számoltak be: gyermekük valami­lyen - ma még egyházként műkö­dő - szervezethez csapódott. Szü­lők és a gyermek kapcsolata elhi­degült, tönkrement a családi élet, s a gyermek lelkivilága, s majdnem mindenütt meghúzódik az is, hogy e csoportok nemcsak egy-egy em­bert, hanem a család vagyonát is meg akarják szerezni. V. H. M.

Next

/
Thumbnails
Contents