Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-12-09 / 42. szám

SZEKSZÁRDI 2001. NOVEMBER 25. VASÁRNAP M 2002. évi gazdasági kilátások Pénzügykutató a Vállalkozói Szalonban Dr. Csillag István, a Pénzügykutató Rt. igazgatója volt november 28-án a Fritz Borházban a Vállalkozói Szalon szekszárdi tagozatának a vendége. Dr. Csillag István a jövő évi gazdasági kilátásokról tartott előadást, amely sokszor a humoros elemeket sem nélkülözte, de néha drámai (költői) fordulatokat is tartalmazott, ugyanis „Rohanunk a recesszióba" irodalmi ihletettségű megállapítással utalt az USA-ban már létező gazdasági visszaesés magyarországi begyűrűzésére. Ugyanis nemcsak a kedvező, hanem a kedvezőtlen gazdagsági tendenciák is begyűrűznek hozzánk a globalizációnak és nyitott (liberalizált) gazdaságunknak köszönhetően. A bevezető előadás után az „azonnali kérdések órája" következett, majd kötetlen beszélgetés formájában folytatódott az összejövetel. Dr. Csillag István történelmi visszatekintéssel kezdte az előadását. A rendszerváltozást megelőző időszakról elmondta, hogy akkoriban minden szempontból lépéselőnyben voltunk az akkori és mostani közép-kelet-európai riválisainkhoz, versenytársainkhoz képest, így aztán „mi nem nekifutásból, hanem helyből lettünk a globalizáció részesei". A kelet-európai versenytársaink hat-hét évig azon vitatkoztak, hogy a privatizáció során hogyan lehetne a közös fcvagyont minél igazságosabban elosztani, és nem arról, hogy hogyan lehetne minél hatékonyabban működtetni. Ezzel szemben a magyar privatizációt (privatizációs törvényeket) a piaci logika, gazdasági nyitottság és liberalizáció jellemezte, ez okozta sikerességét, hatékonyságát. Dr. Csillag István közbevetőleg megjegyezte, hogy ennek a folyamatnak sokszor nem sok köze volt az igazságossághoz, de bármenyire is fájdalmas dolog, már Deák Ferenc (a haza bölcse) is megmondta: „Igazság csak az égben van, a földön csak a jog létezik." Ehhez még hozzátette azt, hogy sokszor elhangzott a vád a privatizáció kapcsán, hogy eladták/kiárusították az országot, de ez (Csillag István szerint) így, ebben a formában nem igaz. Viszont a magyarországi (olcsó) munkaerő kiárusítása valóban megtörtént. De ezen nem is lehet csodálkozni, ennek az ellenkezője lenne furcsa, mert ellentmondana a piacgazdasági (kapitalista?) haszonelvűségnek, tudniillik a pénz oda megy, ahol többet fial. És az is igaz, hogy a piac törvényei farkastörvények. A szociális érzékenység az ellenzéki politikusok és a szociális miniszter reszortja. A munkaerő kiárusításának igazi haszonélvezői a multinacionális cégek. Viszont az is igaz, hogy az úgynevezett makrogazdasági mutatók nem javultak volna a multinacionális vállalatok „működő" tőkéje nélkül. Magyarországon duális gazdasági élet alakult ki, ennek a „felállásnak" az életképessége hosszú távon azon fog múlni, hogy a magyar vállalkozók fel tudnak-e zárkózni, versenyképessé tudnak-e válni. Pozitív jel, hogy Magyarországon a vásárlóerő növekszik, igaz, hogy kis mértékben, de növekszik. Ahhoz, hogy a kis- és középvállalatok minél hamarabb versenyképessé tudjanak válni, adóreformokra van szükség, ugyanis az áfa-visszaigénylés jelenlegi gyakorlata a kiszolgáltatott, tőkehiányos kisvállalkozókat sújtja. A vállalkozás-élénkítés kormányzati feladat. Senkit sem lehet úgy beruházásokra ösztönözni, hogy a beruházás előre láthatólag nem térül meg. Gazdasági előrejelzések szerint a nyugati világ gazdasági recessziója körülbelül egy-két hónap múlva eléri Magyarországot is. Azt megjósolni, hogy ez meddig fog tartani és milyen mértékű gazdasági visszaesést fog eredményezni, ma még teljes bizonyossággal nem lehet. Dr. Csillag István a gazdasági folyamatokat a fizikából ismert hulláminterferencia jelenségéhez hasonlította, az egy irányba haladó hullámok erősítik, az ellentétes irányba haladó hullámok kiolthatják, gyengíthetik egymást. Egy biztos, a kis- és középvállalkozások a jelenleginél sokkal nagyobb és hatékonyabb segítése/támogatása tovább már nem halogatható. A tb, az áfa, a személyi jövedelemadó csökkentése és a vállalkozói szabadságfokok növelése nélkül nehezen elképzelhető a magyar kis- és középvállalkozói szféra versenyképessé tétele. Bálint György Lajos Szabómesterré váltak Elméleti vizsgát november 30-án tettek - a kereskedelmi kamara oktatóteremben -, gyakorlatit december l-jén - az Ady Endre Középiskola tanműhelyében - a nőiruha-készítő mesterjelöltek Szekszárdon. Mindannyian sikeresen szerepeltek a Horváth Józsefné szabómester által vezetett bizottság előtt. Fotó: Nagy Ágnes