Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-11-25 / 40. szám

SZEKSZÁRDI US4RNAP 2001. NOVEMBER 25. AZ IGAZ MÚLTAT MEGISMERTETVE FELEPITENIA JÖVŐT A Dunatáj Televízió eszmeiségének gyökereiről és feladatairól A Kárpát-medence sajátos, egyedülálló egysége Európának. Ez az egység nem a táj, a felszín hasonlóságán vagy azonosságán alapszik, hanem

1 a különbözőségek harmonikus egymás-kiegészítésén és együttműködésén. E táj magashegységi, középhegységi és dombos vidékeit, széles völgyeit, síkságait és vízjárta ártereit a Duna és a beléje szakadó folyók és patakok fonják össze, mint az ember különböző testrészeit a vérerek. Ebben a változatos felszínekhez igazodó természeti környezetben különféle népek és nyelvek alakították ki sajátos életmódjukat és műveltségüket. Közös volt e tájban az egymást kiegészítő, egymásra épülő, munkás életet biztosító béke, az együttélés őszinte óhaja. Ez a sokszínű táji, gazdasági, kulturális és politikai együttműködés csak akkor romlott meg, amikor nem a Kárpát-medencében volt az egység és közös érdekek védelmére létrejött hatalom. Csak külső hatalmak fordíthatták e testvérnépeket egymás ellen; hatalmak, melyek központja Konstantinápoly, Bécs, Berlin vagy Moszkva volt. Bármennyire is törekedtek ezek a hódítók az itt együtt élőket egymás ellen uszítani, a békés együttműködés vágya nem aludt ki végleg e sokat szenvedett táj népeinek szívében. A középső Duna-táj különös része ezen egységnek. Szívének közepe, ahol a honfoglalás óta a természeti tájhoz és az azon élő emberek igényeihez alkalmazkodó sajátos műveltség jött létre. Mindezek a népek - együtt élve jóban és rosszban - sajátos bélyeget adtak közelebbi tájunknak, Tolna, Baranya, Bács és Pest megyének. Nemcsak a Duna vízjárásához alkalmazkodó igen fejlett és egyedülálló ártéri vízgazdálkodás és halászati kultúra alakult itt ki, hanem a különböző nyelvű és vallású közösségeknek is egy olyan hagyományos együttélése, melyhez hasonló abban a korban sehol Európában nem volt. Hol van Európa más részén hagyományosan együtt élő négy-öt felekezet és ugyanannyi nyelvi közösség egyetlen kistájban, nem egyszer egyetlen településen belül is? E sokszínűséget gazdagították még az utolsó nagy világégés kényszerű népmozgalmai is. így lakhat együtt Mözsön református és katolikus magyar, német, szlovák, bukovinai telepes és a mai Szlovákiából kitelepített magyar. Mohácson református és katolikus magyar, görögkeleti szerb, katolikus sokác (horvát), evangélikus német, cigány nyelvű és román nyelvű roma. Szinte minden faluban több, különböző eredetű és felekezetű népcsoport él egymás mellett e tájon - többé-kevésbé megőrizve sajátos eredetére mutató hagyományos műveltségét. Modell-táj - minta a jövő Európa számára; mely végre nem uralma alá hajtani és lerombolni kívánja a természeti környezetet, hanem a természettel együttműködve még több ember számára akar biztosítani emberhez méltó életet. Minta arra, hogy a különbözőségek gazdagítják az emberi közösségeket, nem akarják felszámolni, „homogenizálni", etnikailag megtisztítani azt a földet, melyet sokféle ember tart hazájának. Ugyanakkor éppen a másik más értékrendje, szokása, gondolkodása, viselkedése lehet ösztönzője a saját értékek felfedezésének és kimunkálásának. Széchenyi István emberhez legméltóbb munkának tekinti az egyénnek azt a törekvését, hogy megismerve népe, nemzete legegyénibb, csak abban és sehol másutt meg nem található sajátosságait, azt minden álságtól, szennytől megtisztítva felmutassa népe boldogulására és az egész emberiség gazdagodására. A Duna mentén élő, az ég minden tájáról összemosódott népek hagyományait megismerve, megtisztítva a hamis történelmi előítéletektől, és mindannyiunk és az egész világ gazdagítására felmutatni - ez végső soron a Dunatáj Televízió feladata és programja. Ami-