Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-11-25 / 40. szám

A felvételeken az alapítvány és a televízió alkotóháza, valamint a filmek jelenetei láthatóak. A tanító dencei regionális hálózatának tagjaként kívá­nunk a jövőben is dolgozni. Az első világhábo­rú - Trianon - utáni magyar művelődéstörté­net legjelentősebb alkotása a Duna Televízió, a világ legjobb kulturális televíziója; képernyője fáklyaként világítja be öt földrész negyven or­szágában milliók otthonát. A világban szétszó­ratott magyar otthonokat. A Duna Televízióval való napi együttműkö­déssel Dunatáj Televíziónk képernyőjének fé­nye messze világít - tizenötmillió magyar ottho­nába üzeni: vigyázzunk egymásra, tegnapja­inkra, múló történelmünk hétköznapjaira, hogy megmaradhassunk a jövendőnek - az Úr­nak kétezredik esztendejéhez érkezvén. A MILLENNIUMI DUNATÁJ ESTEN BEMUTATOTT FILMJEINKRŐL Apám, anyám balladája „Sokáig úgy tudtam, hogy a szivárvány pi­ros, fehér, zöld..." Rendhagyó portré Mözsi Szabó István festőművészről; a népben-nem­zetben gondolkodó népi kollégisták nemzedé­kéről. A hetvenéves, paraszt gyermekből lett művész lírai vallomása mesteréről, Rudnay Gyuláról. Rudnayt az ugyancsak tanítvány László Gyula régész, valamint a művészettör­ténész Nemeskürty István méltatja még. A film záró üzenete: ...a szép, ami egy kis darab­kája annak ami isteni; annak kell megváltania a világot...! Isten a szekéren sorozatcímmel szép beszédű, szépben gondol­kodó paraszt emberek portréit rajzoljuk meg. Nem azért, mert énekelnek, táncolnak, sző­A Duna mente népének ártéri gazdálkodása 2001. NOVEMBER 25. kor legsajátabb történelmét és hagyományos értékeit felkutatja és bemutatja; itt helyben megvalósítja a jövő igazi Európájának mintáját és irányt is ad az itt élőknek tartalmas, a múlt­ra épített jövőre, a gazdasági, társadalmi és kulturális életben egyaránt. Az igaz múltat megismertetve felépíteni a jövőt. A Határainkon Túl Élő Magyarság Anyanyel­vi Kultúrájáért Alapítvány magasztos céljait 1989 karácsonyának különös, akkor „forradal­minak" vélt, felemelő atmoszférájában Erdély kiemelkedő személyiségeivel fogalmaztuk meg Kolozsvárott: Fábián Gyulával, Kányádi Sándorral, Sütő Andrással, Tőkés Lászlóval, majd Kárpátalja, Felvidék, Vajdaság, Burgen­land jeles magyarjaival. Az elmúlt évtizedben több mint négyszázezer magyar nyelvű művet juttattunk a határainkon túl élő honfitársaink kezébe - díjtalanul. A Kárpát-medence köze­pén; a szekszárdi dombok meghitt természeti környezete ad otthont alkotóházunknak. A kő­ből, fából, nádtetővel épült hajlék emberlépté­. kű terei közel háromezer diáknak, közéleti • zemélyiségnek, alkotóművésznek adtak ott­ont, akik a határon túli magyar művelődés közösségei képviseletében voltak vendégeink. A lap- és könyvkiadáson túl, színházi előadá­sok, kiállítások, irodalmi estek, televíziós mű­sorok jelzik utunkat, melyen tovább járva a magyar műveltség követei kívánunk lenni a Kárpát-medencében, s a világ magyarsága kö­rében... A tizenötmilliós magyar nép szellemi együ­vé tartozásának elkötelezett híveiként, létreho­zása - 1993 decembere - óta alkotó részesei va­gyunk a Duna Televízió magasztos küldetésé­nek. Alapítványunk Dunatáj Stúdiója, a hatá­ron túli rendezvényeinken kívül rendszeresen készít televíziós műsorokat szűkebb hazánk­ban, Tolnában is a Duna Televízió számára. Ebben a szellemi műhelyben fogalmazódott meg a Dunatáj Televízió gondolata. így tehát a Duna Televízióval egy idős azon álmunk, hogy szülőföldünk megyeszékhelye, Szekszárd ad­jon otthont a Dunatáj Televíziónak. • Európa... az Unió... a régiók... Visegrád... a una menti népek... a Duna mente, mint né­peinek összekötő és megtartó jelképe... a Du­na Televízió szellemisége... Szekszárdnál a fo­lyón majdan átívelő híd... mind-mind azt su­gallták számunkra 2000 augusztusában, hogy hozzuk létre e táj regionális médiumaként; a kultúrateremtő-közszolgálati televíziózásnak, a térség szellemi és gazdasági népszerűsítésé­nek újszerű lehetőségét a Dunatáj Televíziót. A tolnai, baranyai, somogyi táj varázsának kell áthatnia a Dunatáj Televízió képernyőjét. Fó­rumot biztosítva azoknak, akik különös fele­lősséget éreznek a magyar kultúra folytonossá­gáért, történelmi hagyományaink újrateremté­séért. Fórumot az eszmék, gondolatok, véle­mények, gondok megvitatására. Fórumot a magyar szellemi élet jelenvalóságának, legje­lentősebb értékeinek védelmére, értékrendjé­nek helyreállítására, társadalmi tekintélyének emelésére... Fórumot, melynek erkölcsi súlya hozzájárulhat ahhoz a szerephez, melyet Eu­rópában kell betöltenünk! Az Országos Rádió és Televízió Testület, a Magyar Televízió, a Duna Televízió Kárpát-me­SZEKSZARDI VASÁRNAP című filmünkben a sárközi táj Európában is egyedülálló parasztpolgári kultúráját, az ártéri gazdálkodás sokszínű haszonvételét, a Duna „nílusi" szerepét mutatjuk be. Az ártéri gazdál­kodásnak az egész világ számára példát jelen­tő ökológiai egységét. A természet és ember ősi harmóniáját; melyben maga az árvíz az, ami pusztítás helyett - gazdagsággal jutalmaz­za bölcs népét! Andrásfalvy Bertalan - Bali János Irodalmi művek örökítették meg alakját, a magyar kultúra őrzésében betöltött egyedülál­ló szerepét. A néptanító, aki egykor az „Isten háta mögött" is nevelte-oktatta a rá bízott fiatal nemzedéket a mai, sokkal jobb körülmények közepette, más felkészültséggel dolgozó tanító előde, hitvallását tekintve példaképe. A tanító­képzés akadémiai szintre emelésének százöt­venedik évfordulójára készülő film erről a hi­vatásról szól, annak lélekpróbáló nehézségei­ről és felemelő szépségeiről, a tanító felelőssé­géről az új évezred küszöbén. A film bemutat­ja az Eötvös-törvény eredményeként létrejött tanítóképzést, a legrégibb képzőket: Sárospa­tak, Nyitra, Győr, Budapest, Kaposvár, Baja, Debrecen, Kolozsvár, Nagyenyed, valamint a néptanítói rendszert. Szól a modern képzés­ről, a hivatástudat mai szerepéről, a mély szak­mai alapok megteremtésének gyakorlatáról. Arról a felelősségről is megemlékezik, amely a globalizálódó világban, az integrált oktatásban ezt a képzést sajátossá teszi: a kommunikációs készség, a műveltség, az intellektus megalapo­zásáról. A felvételeken megszólalnak a közel fél évszázadot az iskolában töltő néptanítók és mai friss diplomás utódaik. A tanítóképzés múltjáról, mai feladatairól, a képzők felelőssé­géről az intézményrendszer vezetői, tudós ku­tatói és az oktatási miniszter beszél. nek-fonnak, vagy faragnak; életük, sorsuk, hét­köznapjaik, hitük teremt példát! A sorozat Szeretetotthon című első része egy kilenc­venéves sárközi paraszt asszonyt mutat be. Mattioni Eszter: Sárközi menyecske kenyérrel című jeles festményének egykori - káprázatos szépségű - „modellje" életének majd egy év­századát, lírai alkatát, sorsát, hitének megtartó erejét eleveníti meg a kisfilm.

Next

/
Thumbnails
Contents