Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-11-25 / 40. szám

2001. NOVEMBER 25. SZEKSZÁRDI „A huszadik századot Budapesten hozták létre Tudomány napi rendezvény a főiskolán „A huszadik századot Budapesten hozták létre." Ezt az idézetet dr. Horváth Béla, az Illyés Gyula Főiskolai Kar főigazgatója hozta példaként a tudományos ülés megnyitóján. A mondat a világ vezető tudo­mányos lapja, a Science címolda­lán szerepelt a budai vár képével együtt. Büszkék lehetünk, hogy a huszadik századot meghatározó modernizmus tudományait (fizi­ka, kémia, biológia) többnyire ma­gyar Nobel-díjasok tették nagygyá. Álljon ez példaként minden ma­gyar előtt, aki bármilyen kapcso­latban áll a tudománnyal! Legyen az főiskolai-egyetemi hallgató vagy kutatásokat végző oktató. Az ŐSID felmérést végzett, hány nem­zetközileg jegyzett tudományos publikációt írnak egyes országok • millió $ biztosított öszszegig. izámok magukért beszélnek: Magyarország 16 publikációt tu­dott felmutatni, míg az USA-nál mindez 2,8 volt. Mindez azonban kevés. A magyarok a GDP 1,2%-át fordítják tudományos kutatásra, a hollandok 3,4; a finnek 4,5%-át. Az 1999-es évünk statisztikája el­gondolkodtató: mindössze 0,6%. A tudomány persze rétegeket érint, nem úgy a kultúra, ám itt még szomorúbbak az eredmé­nyek. Ennek ellenére a nemzetkö­zileg jegyzett szaklapokban az úgynevezett hivatkozási mutató­kat tekintve Magyarország Közép­Európa első helyén áll. Dr. Tolnai Gyula, a kari tudomá­nyos bizottság elnöke elmondta: az oktatók közül jelenleg nyolcan készülnek a PhD fokozat megszer­zésére. A doktori cím megszerzé­sei főiskolások elől sincs elzárva, hisz a főiskolai diploma megszer­zése belépő az egyetemi diplomá­hoz, az pedig utat nyit a doktori iskolához. El kellene fogadni Ma­gyarországon a_ nemzetközileg már szélesen elterjedt formulát, az életfogytiglani tanulást. A megnyitó után elsőként dr. Bajner Mária tartotta előadását Gender-elméletek és textualitás fe­minista irodalomkritikai megkö­zelítésből címmel. A főiskolai do­cens asszony 1999-ben szerezte PhD-fokozatát Szegeden. Előadá­sa során Charlotte Bronte regénye­inek vizsgálatán át vezette be hall­gatóságát a doktori munka meg­írásának „mikéntjébe". A gender szó értelme magyarra fordítva: társadalmi (biológiai) jelentésű nem (pl. nő) a kultúra világában. Milyen mértékben komplikálja a gender Charlotte Bronte regényei­nek olvasását? Erre keresi egyben adja a választ a tudományos mun­ka, melynek célja új elemzési mo­dell létrehozása. Bronte, a 19. szá­zad második felében élt írónő az angol romantika jeles képviselője. A gótikus kifejezésmódhoz for­dult, ez tette lehetővé számára, hogy eddig tabunak számító té­mákhoz nyúljon. Helyzetét nehe­zítette, hogy a 19. századi nő úgy érezte: egyetlen publikáció sem lehet független a férfi-dominan­ciával telített világ elnyomásától. A regény nő olvasója ugyanazt az utat járja be, mint nő írója. A szö­veg a nő író elméjévé transzformá­Dr. Bajner Mária lódik; a nő olvasó pedig új szub­jektumát a nő írónak köszönheti. Párbeszéd alakul tehát ki nő olva­só és nő író között, s ezzel elér­keztünk az új elemzési modell­hez, melyet a docens asszony a tu­dományhoz hozzáadott. Előadása végén elmesélte személyes élmé­nyét: megkérdezték tőle, ez viszi­e előbbre a világot? Ha a könyv ál­tal kitekintünk a könyv borítóján kívüli világra, ha segítünk másnak megérteni önmagát, akkor megva­lósult a cél. A megvalósult cél pe­dig nem jelent feltétlenül szem­mel látható eredményt, pénzt. Ezt követően Bús Imre főiskolai docens osztotta meg munkájának eredményeit hallgatóságával, Já­ték az iskolában címmel. Rávilágí­tott a játék pedagógiában betöltött szerepeire (oktató, nevelő, képes­séget fejlesztő, felüdítő stb.). A já­ték fontos, hiszen életkor-, és kul­túrafüggő módon átfogja az em­ber életét; ezen kívül a konfliktus­kezelésnek, erkölcsi nevelésnek, a VI. Pályaválasztási börze A Babits Mihály Művelődési Ház és Gyermekek Háza (a helyszín is ez volt), a Polip Ifjúsági Iroda és a Tolna Megyei Munkaügyi Központ közös rendezésében november tizenhar­madika és tizenhatodika között lezaj­lott a VI. pályaválasztási börze. A megye minden általános isko­lájából özönlöttek a fiatalkorúak (nemritkán pedagógussal vagy szülővel), hogy kiderítsék, hol is érdemes továbbtanulni. revaló borbélylánnyal be is szeret­tem volna daueroltatni a hajam, de lebeszélt róla, mondván, hogy akkor hajszálra pontosan olyan fe­jem lenne, mint Balázs Palinak... Holmi tartóshullámoknál sok­kal fontosabbak voltak viszont azok az előadások, amelyek speciális élethelyzetben lé­vőknek, tanulási nehézsé­gekkel, részképesség-zava­rokkal vagy más fogyaté­kossággal élőknek szóltak. Különben minden eddigi­nél több - körülbelül ötezer-ki­lencszázhetvenkettő - látogatója volt a rendezvénynek, ami szerin­tem csúcsszuper. Nekem azért je­lentett sokat ez a börze, mert rá­jöttem, hogy manapság hat elemi­vel, mint ami nekem van, nem na­gyon boldogulhat az ember. Pont ezért döntöttem úgy, hogy szep­tembertől újra beülök az iskola­padba. B. társadalmi problémák megoldásá­nak hatékony eszköze. Az alkal­mazások között a drámajáték fel­használhatósága sok lehetőséget rejt. A továbbiakban a drámajáték tanórai felhasználásáról esett szó. A kisiskolások számára szerve­zett, napirendbe illesztett játék­foglalkozások kiegyenlítik a nap folyamán keletkezett feszültsége­ket, pihentetnek. Kitért a NAT drámajáték alkalmazására, ahol meglepő információval találkoz­tam: mindössze két főbb ponton alkalmazza a tanterv. Egyszer a 4. évfolyam magyar tananyagánál, itt ismert vagy kitalált történetet kell dramatizálni, a tettek motívumait megkeresni, értékelni azokat, majd a szereplők közötti kapcso­latokat felismerni; utána pedig a 8. évfolyam végén lévő társadal­mi-gazdasági ismeretek esetén. Szó esett az Óvodai Nevelés Or­szágos Alapprogramjáról, mely ki­emeli a dramatizálás kötetlensé­gét. Végül egy fontos megállapí­tás: elegendő idő kell a játékra, hogy éppen annak pihentető hatá­sával ellensúlyozhassa a tanulók túlterhelését. A tudományos ülés záró előadá­sát dr. Nagy Janka Teodóra főisko­lai docens asszony tartotta Falusi önkormányzati szervek és tiszt­ségviselőik a 18-19. század fordu­lóján Tolna megyében címmel. Kulcstémaként a bíróról, mint az önkormányzatiság legjelentősebb letéteményeséről esett szó. A 19. században ugyanis jelentős válto­zás következett be e tisztségben. Mind több feladat hárult a bírókra az egyház és a király részéről. Új­donságként még a földesúri hata­lom is felfedezte a bíró szerepét. A jelenlévők nyomon követhették a régi idők bíróválasztásának folya­matát, végszóként pedig a követ­kező - talán napjainkban is helyt­álló - mondat hangzott el: „Az ve­zesse a közösséget, aki leginkább alkalmas adott feladatra." Panyi Zita SZE-VILL VILLAMOSSÁGI SZAKÜZLET Nagy választékban kaphatók kültéri és beltéri karácsonyi fényfüzérek. Akció: -10% kedvezménnyel csillárok, lámpatestek december 1-jétől! SZE-VILL KFT. Szekszárd, Mikes u. 5. Tel: 74/312-224 A középiskolákon és gimnáziu­mokon kívül kollégiumok és gya­korlati oktatóhelyek is bemutat­koztak, a négy évre előre gondolkodóknak pe­dig ott volt egy főis kola standja is. Hatvanpercen­ként énekkarok és tánccsoportok pro­dukciói, rézfúvós, illetve húros hang­szereket megszólaltató ifjú művészek, és divatbemutató voltak láthatók. Az idei programból sem marad­hattak ki a szakmabemutatók, ahol a börze látogatói intim közel­ségből figyelhették a virágkötők, a pékek, a kozmetikusok, az infor­matikusok, a nőiruha-készítők és a fodrászok munkáját. Egy szem-

Next

/
Thumbnails
Contents