Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-11-11 / 38. szám

SZEKSZÁRDI 2001. NOVEMBER 11. VASÁRNAP Ökumenikus istentisztelet a 200 éves kórházért 3 Áldja meg a mi megváltó Urunk az elmúlt 200 év minden szenvedőkért munkálkodó kezét szeretet erőfeszítésével. Ő ott van az állapotukért aggódva kérdők re­A Szekszárdi Kórház 200 éves fennállásának alkalmából a belvá­rosi római katolikus templomban, ökumenikus istentisztelet megtar­tására került sor. A felemelő hangu­latú istentisztelet Hatvani Istvánné református lelkésznő és dr. Almási István főigazgató-főorvos helyettes rendezését dicséri, s az elhangzot­tak a múltról a jelenről és a jövőről szóltak. Közös énekkel kezdődött az istentisztelet, ahol az „Itt vagy Isten köztünk" I., II. versszakát énekelték együtt a jelenlévők. A köszöntőt Farkas Béla plébános úr mondta, majd a református Gárdo­nyi Zoltán kórus éneke követke­zett. Igehirdetést Sefcsik Zoltán evangélikus lelkész mondott, aki Máté evangéliumának XXV. fejezet 35. verséből idézett: Mert éheztem és ennem adta­ik, szomjaztam és innom adtatok, jövevény voltam és befogadtatok, meztelen voltam és felruháztatok, beteg voltam és meglátogattatok, börtönben voltam és eljöttetek hoz­zám...Bizony mondom néktek, amikor megtettétek ezeket, akár­csak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg." Sefcsik Zoltán lelkész ezt követő­en a következőket mondta: Eddig csak az idősebb korosztály körében fordultak elő megbetege­dések, manapság a korhatár egyre lejjebb csúszik. Jó lenne, ha olyan neves szemé­lyeket is meghívhatnánk, mint Czeizel Endre, Arató Mihály, Veér András. Volt szerencsénk az ő elő­adásaikat hallgatni. Fantasztiku­sak! Újabb előadásokat tervezünk, B elyeknek témái: férfiklimax, há­stársi konfliktusok, plasztikai se­bészet a szekszárdi kórházban, szemészeti megbetegedések a vál­tozó korban stb. Az interjú elején szóba került: sokan szégyellnek az orvosukkal nyíltan beszélni. Az Életmód Klub­ban ez szerencsére másképp van. Létezik az, hogy a mai világban egyesek szájhúzogatással, lehurro­gással fogadják a témát, Önöket, az orvosokat? - Sajnos előfordul, bár igen rit­kán. Ennek többnyire az egészség­telenül belénk oltott álszemérem az oka. Valójában senki nem tud közömbösen elmenni a téma mel­lett, hiszen saját testéről van szó! Inkább attól kellene szörnyülköd­ni, ha azt elhanyagoljuk. - Hol és mikor várja a klub az ér­deklődőket? - Minden hónap utolsó hétfőjén este hat órakor a tolnai Művelődési Házban. Panyi Zita „Egy kíváncsi kisfiú kérdezte, mama hol kezdődik az ég? A bölcs édesanya csak ennyit válaszolt: itt a lábunknál. Bizony az amit égnek nevezünk a föld levegő tengere, itt kezdődik a cipőnknél... Ahogy a sokszor saras cipőnkre nézve alig merjük gondolni, hogy bizony az ég itt kezdődik, ugyanúgy alig mer­jük elhinni Jézus szavát, hogy az Isten országa eljött, egészen közel van, hogy az ítélet, az üdvösség ügye, már a földön kezdődik, s ma­ga a feltámadott akar velünk talál­kozni már itt is... Különös de ő maga állítja: sokszor ott is ta­lálkozhatunk vele, ahol a legkevésbé várnánk, ahol nehéz meglátni a „sártól az eget": a szen­vedésben a szenvedők között. De nem költői túlzás hanem Jézus szava te­hát valóság: Ővele van dolgunk, ha a szenve­dők felé igyekszünk a megő hangjában, a félelmetes diag­nózist hallgatók könnyében, a ba­rátok aggódó tekintetében, s persze a gyógyult mosolyában is. Fordítva is igaz, amikor harcba vonul a be­tegség a szenvedés ellen egy 200 éves sereg Jézus áldását kérni, nemcsak lehetőség, hanem szük­ségszerűség. Hiszen ő maga a ve­zér. Ő jár előttünk, ő hív erre a szolgálatra... Áldja meg a mi megváltó Urunk az elmúlt 200 év minden szenvedő­kért munkálkodó kezét. Áldja meg a jelent, s kísérje a jövendőt. Mert nélküle minden hiábavaló, ővele élni, munkálkodni már itt a földön az ég kezdete." Az igehirdetés után Farkas Béla plébános úr egyetemes könyörgő imádságot mondott, amelyet a Gár­donyi kórus éneke követett. Áprily Lajos: Bartineus című versét id. Kiss János szavalta el, amelynek gondolatvilágát folytatta Hatvani Istvánné református lelkésznő, a kórház lelkésze, aki részleteket idézett fel Márk evangéliumából, majd áldás következett. A közös ének „Áldunk téged Iste­nünk" I., II. verse volt, majd el­hangzott a Himnusz. Lélekemelő pillanatokkal, életre szóló gondolatokkal gazdagodtak a résztvevők a kórház 200. évfordu­lójára rendezett ökumenikus isten­tiszteleten, amelyről a résztvevőket az orgona hangjai kísérték további gyógyító útjukra. Sas Erzsébet Helytörténeti pályázat 2001. Évtizedek óta töretlen ívű sikertörténet az amatőr hely­történészek és profi történészek számára egyaránt meg­hirdetett helytörténeti pályázat. A kiírók, évek óta ugyan­azok a „szervezetek: a Tolna Megyei valamint Szekszárd Város Önkormányzata, az Illyés Gyula Főiskola, a Humán Szolgálatok Központja, a Tolna Megyei Honismereti Egyesület és a Tolna Megyei Levéltár. Ez utóbbi egyben összefogója és lebonyolítója a kiírásnak, minősítés és eredményhirdetés megszervezésének is. Tolna megyének sajnos napjainkig nem készült múltját, évezredes történetét részletesen feldolgozó szintézis. Voltak és vannak egyes korokról, vagy bi­zonyos szempontból válogatott összegzések, de ezek sohasem a teljesség igényével születtek. Ezért is nagy jelentőségűek azok az alkotások, amelyek a megyei pályázatra érkeznek. Többnyire nem átfogó munkák, ezt néhány ívnyi terjedelmük sem tenné le­hetővé, de apró építőkövei lehetnek egy majdani me­gyetörténetnek. Az alkotások többsége saját kutatás­ra, források elemzésére épül, tehát részben újat, vagy korábbinál pontosabb ismeretet közölnek. Az évtizedek alatt beküldött és minősített közel három­száz pályamunka legjobbjai bekerültek a Tanulmá­nyok Tolna megye történetéből 11., illetve a Tolna Megyei Levéltári Füzetek eddig napvilágot látott 9. kötetébe. Több értékes munka továbbfejlesztett vál­tozatából született doktori disszertáció. Az új évezred első pályázatára nyolc dolgozat ér­kezett. A lektori munkát dr. Szita László történész, a •történettudományok doktora végezte. Az általa ké­szített alapos, szakszerű bírálatok alapján a kiírók képviselőiből alakult bizottságnak nem volt nehéz dolga dönteni a díjazási sorrendről. Kiemelkedően jól sikerült és az 50 000 forintos el­ső díjat kapta dr. Gaál Zsuzsa történésznek, a Wo­sinsky Mór Múzeum munkatársának Válaszúton. Dzsentri-sorsok Tolna megyében címmel a Gindli, Csapó, Dőry család dualizmus korában változó tár­sadalmi helyzetét vizsgáló, deklasszálódási folyama­tot elemző tanulmánya. A dolgozat olvasható lesz a hamarosan megjelenő Tolna Megyei Levéltári Füze­tek 10. kötetében. Dr. László Péter a Bonyhád-környéki Székely Tele­pes Községek Szabadművelődési Hivatala 1945­1949 közötti tevékenységéről készítette el tanulmá­nyát. A tartalmában gazdag, feldolgozási módszeré­ben kiváló, értékelésében mértéktartóan reálisnak minősített dolgozat a 35 000 forintos második díj el­nyerése mellett ugyancsak a levéltári kiadványban megjelentetésre számíthat. Dr. Kolta László egy ritka kézműves iparágat és egy család történetét eredeti források alapján hitele­sen és szakszerűen dolgozta fel. A bonyhádi Stoil mézeskalácsos dinasztia bemutatásának elismerését 30 000 forintos harmadik díj és a Völgységi Füzetek­ben történő megjelenés támogatása jelentette. A dí­jazottak ajándékba kapták Dobos Gyula: A Perczelek címmel a III. megyenapra megjelent kötetét. A bírálók nem óhajtottak különbséget tenni továb­bi önmagukban értékes, de nem teljes, részben mé­lyebb és alaposabb kutatást igénylő, részben szerke­zetileg még módosítandó, de számos értékes gondo­latot tartalmazó alkotások között. Az 1848-as Tolna megyei nemzetőrségről, Imsós település történetéről és a Váralján élő húsvéti hagyományokról készített ígéretes művekért 10 000 forintos pénzdíj és 3000 fo­rintos levéltári kiadványokra beváltható bon volt a jutalom. Egy pályázó a hőgyészi kastélyt és az Apponyi családot, egy pedig az Apponyi uradalomban folyó úriszéki bíráskodást választotta témájául. Ők 6000 Ft értékű levéltári kiadvány vásárlására kaptak lehető­séget. Az október 19-i díjátadáson elhangzott, hogy a 2002. évi meghirdetők közé belép a megyei múzeum is, a pályázat témakörei néprajzi témákkal bővül­nek. Dr. Dobos Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents