Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-05-20 / 3. szám - Városi Vasárnap

2001. május 20. \air VÁROSI VASÁRNAP 5. A HELYI „KÁBELKIRÁLY" ELUTASÍTOTTA MUNKATÁRSUNKAT Furcsa e gy Tarr-ví zió... Városszerte elterjedt a hír, miszerint néhány nap múlva, pontosan június elsejétől „elsöté­tül a képernyő", vagyis a Tarr Kft. a továbbiak­ban nem szándékozik a Szekszárdi Városi Te­levízió műsorát a tulajdonában lévő kábel­rendszeren keresztül eljuttatni a szekszárdi polgárok otthonába. Az emberek azt is beszé­lik, hogy ugyanebben az időben viszont elin­dul egy másik magántulajdonú és szerkeszté­sű televízióadás az SZVTV helyén, s ennek a televíziónak az egyik tulajdonosa maga Tarr Bános. A jogos állampolgári kíváncsiság kielégítése érdekében természetesen megkerestük telefo­non és írásban is a műsorszolgáltató kft. veze­tőjét, aki meglehetősen érdes modorban eluta­sította a mostani válaszadást, csak jövő hó­napban hajlandó a nyilvánosság elé tárni a helyzetet. Hogy mennyire közérdekű tények­re vártuk reagálását, kérem ítéljék meg önök, az alábbiakban közöljük a feltett kérdéseinket. VÁROSI VASÁRNAP Független Közéleti Hetilap Szekszárd, Szent István tér 10. 74/315-865 Tisztelt Tarr Úr! Telefonbeszélgetésünk sikertelensége miatt az alábbiakban írásban vagyok' kénytelen kö­zölni önnel, hogy mely kérdéseket kívántam feltenni: 1. Igaz-e a városszerte elterjedt hír, hogy 2001. június elseje után a Tarr kft. nem kívánja ká­belrendszerén keresztül a szekszárdi polgá­rok számára eljuttatni a Szekszárdi Városi Televízió műsorát? 2. Igaz-e, hogy 2001. június elsejétől egy ma­gán-televízió programját kívánja az SZVTV helyett közvetíteni? 3. Igaz-e, hogy ennek a magán-televíziónak ön lesz az egyik tulajdonosa? 4. Igaz-e, hogy elutasította az SZVTV Kht-vel kötendő szerződés megkötését a további műsorszolgáltatásra nézve, annak ellenére, hogy a Médiatörvény önt kötelezi erre? Kérem, írásban válaszoljon a fenti négy kér­désre holnap reggel kilenc óráig a lapzártánk­ra való tekintettel, amennyiben szóban kíván reagálni, akkor a szerkesztőséget keresse meg a 74/315-865 telefonszámon. Üdvözlettel: Wágner Dezső újságíró Válasz persze nem érkezett. Bár erre iga­zándiból a fentiek ismeretében őszintén szól­va nem is nagyon számítottunk. Kérem, ezek után tegyék fel magukban azt a kérdést is, hogy egy demokráciának látszó államberen­dezkedésben vajon mi a fontosabb, egyes egyének magánérdeke, avagy egy egész vá­ros, jelesül Szekszárd teljes lakosságának ah hoz fűződő joga, hogy a jövőben is változat­lan körülmények között kísérhesse figyelem­mel a szekszárdi városi televízió műsorát? Ezen kérdés aligha tartozik a sokszor emle­getett költői kérdések kategóriájába. W. D. J^HARE­programok Dél-Dunántúlon A hazai segélyfinanszírozás történetében úttörő jelentő­ségűek a PHARE-progra­mok, amelyek a magyaror­szági térségek felzárkóztatá­sát segítik. A Dél-Dunántúli Régió a HU9606-OS és a HU9705-ÖS programok révén egymás után két kísérleti előcsatlakozási programban is részt vehetett. Ezek jelen­tősége az elérhetővé vált pénzforrásokon túl az, hogy a régió és főként annak in­tézményrendszere bizonyít­hatta az Európai Unió előtt, hogy mennyire képes megfe­lelni a PHARE-programok lebonyolítása kapcsán tá­masztott rendkívül szigorú és bürokratikus feltételek­nek. Az EU PHARE HU9606 elneve­zésű regionális kísérleti progra­mot 1998. július 1-én hirdették meg. A program pénzügyi alap­ja 4 millió euróra, valamint a hozzá kapcsolódó 142,5 millió forintnyi kormányzati társfi­nanszírozási forrásra, összesen 1 milliárd forintot meghaladó támogatási keretre vonatko­zott. A fő pályázati témák kö­zött szerepelt a vidékfejlesztés, a kis- és középvállalkozások versenyképességének erősíté­se, az idegenforgalmi adottsá­gok kiaknázása, valamint a ré­giómarketing és a befektetők vonzása. A nagyon rövid, mindössze két hónapos pályázati határidő alatt, a nyári időszak ellenére, 2,5-szeres túljelentkezéssel ösz­szesen 72 pályázatot nyújtott be a Dél-Dunántúli Régió. Szinte minden a kiírásban szereplő fel­tételre érkezett megfelelő szín­vonalú pályamű. További figye­lemre méltó sajátosság, hogy a pályázatok kétharmada négy­megyés (Zala is célterület volt) összefogásra épült és, hogy a pá­lyázók összességében 54,7 szá­zalékos önerőt vállaltak. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács igen gyorsan, még 1998. október 14-én meg­hozta a nyertes pályázatok kije­lölésére vonatkozó döntését. A szerződések előkészítése, a nyertesek PHARE szabályok al­kalmazására való felkészítése a döntést követően azonnal meg­kezdődött. Sajnos az Európai Unió brüsszeli bizottsága csak 1999. július 8-án hagyta jóvá annak az együttműködési ke­retszerződésnek a szövegét (Magyarország e programra vo­natkozó munkatervével együtt), amely szabályozza a decentrali­zált döntéshozatali mechaniz­mus részleteit, így addig az idő­pontig végleges szerződésekre nem kerülhetett sor. Azt köve­tően viszont - az összes érde­kelt megfeszített munkájával és együttműködésével - minden feltételt teljesített a régió, így 1999. szeptember 30-ai határ­idővel - néhány nyertes pályá­zat megvalósítási határidejének 2001. június 30-ig történő meg­hosszabbításával - a 4 millió eurós összeg nagy része lekö­tésre került. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents