Szekszárdi Vasárnap 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-04-08 / 13. szám

2001. ÁPRILIS 8. , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP M NÉMA KÖZÍZLÉSNEK AKAR MEGFELELNI Fűzi János másként muzsikál Fűzi János zenetanárt, zenészt nem igazán kell bemutatni... Már közel két éve, hogy hallatott magáról e lap hasábjain, azóta egyre nagyobb a csend körülötte - közéletet illetően. - Utoljára jelentős szakmai vál­tás előtt álltál: kacsintgattál a ze­neszerzés irányába Mi valósult meg az elképzeléseidből? - Meglehetősen munkaigé­nyes, lassú folyamat vette kezde­tét. Ennek eredményeképp múlt év márciusában 16 művem ké­szült el jó pár zenei stílust érint­ve. Például: szimfonikus zene szintetizátorral, romantikus zon­goraverseny, klasszikus és ba­« k stílus diszkós ritmusokkal, készítve, jazz-rock és szimfo­nikus filmzene. - Hajói tudom, az anyagot fel­küldted Budapestre a UNIVERSAL művészeti igazgatójához. Mi az oka, hogy eddig nem hallhattuk a zenéket? Mi volt a válasz? - A CD megjelentetése igen magas költségeket vont volna maga után. Ez tehát akadályba ütközött. - Ám te újra próbálkoztál... - A zeneműkiadói részleggel kötöttem zeneszerzői szerződést. Az ehhez szükséges darabokat ezúttal a UNIVERSAL ügyvezető igazgatója hallgatta meg. Az anyag eközben szépen gyarapo­dott. A lényeg: 42 zeneművel szerződtem le, itt persze hangzó­anyagra és kottára is szükség volt. • IA te szavaiddal élve most ár országos szint is szóba jö­het. Nézzük a konkrétumokat! Hol és mikor szólalnak meg a müveid legközelebb? Milyen lépé­sek előzik meg ezt? - Ezt nem lehet előre tudni. Mindig betévedhet egy filmren­dező vagy együttes, akiknek pon­tosan az én muzsikámra van szükségük. Ez persze nem jelent kizárólag magyar produkciót. - Hiszen a UNIVERSAL, mint tudjuk, nemzetközi cég. Magya­rul arra célzói, hogy például az Angol beteg című filmben is ma­gyar zene szólal meg? - Pontosan. - Térjünk vissza az aktualitás­hoz! Mi történik jelenleg? - Munka munka hátán. Folya­matosan születnek, csiszolódnak az újabb szerzemények. - Beszéltél másról is. A „mil­lennium" zenéjéről.. FELHÍVÁS bölcsődei beíratásra A Városi Bölcsődében 2001. április 11-12-én 8-16 óra között bölcsődei beíratást tartunk. Várjuk azon szülők jelentkezését, akik gyermeküket 2001. szeptember 1-je és 2002. május 30-a között szeretnék bölcsődébe beszoktatni. Bölcsődei felvételhez szükséges: gyermekorvos igazolása, jelentkezési lap kitöltése (helyszínen). Bölcsődébe felvehető az a gyermek, akinek szülei (nevelői, gondozói) munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt a napközbeni el­látásáról nem tudnak gondoskodni. Felvételi korhatár: 6 hónapos kortól 3 éves korig. Cím: Városi Bölcsőde, Szekszárd, Perczel M. u. 4. Tel.: 74/315-322 - Még júniusban kértek fel az országos millenniumi tűzijáték zenéjének a megírására, mint társszerzőt. Magyar szerzők nép­szerű műveiből kellett harminc perces összeállítás. Én Erkel, Ko­dály, Liszt és Bartók művek fel­dolgozására gondoltam. Elkezdődtek a próbák a szimfo­nikus zenekarral és a kórussal. Épp vezényeltem, mikor lefújták az egészet különféle üzleti okok miatt. Új szereplők jelentek meg a színen, kezdődött minden elöl­ről, egész más tartalommal. Az új zene szerintem jól sikerült, vi­szont nem volt kifejezetten ma­gyaros jellege. - Az utak bizony nem göröngy­mentesek, ezt neked kell a legke­vésbé mondani. Te mégis zenét szerzel szobád magányában, mi­alatt páran hiányolnak a „hakni­zás" mámoros világából. - Az ember olykor elér a pont­hoz, ahol a tényleges eredmé­nyek számítanak, és nem a „min­denkinek megfelelni akarás". Bí­zok a szerencsében a zenében és magamban. Mindenhez tapaszta­lat és idő kell; akár a jó muzsiká­hoz. Panyi Zita ÓDON DERŰ 98. Szekszárdi skandalumok Városunk neve mellett az ízes latin szó, amely szégyent, gyalá­zatot, botrányt, lármás jelenetet vagy zenebonát jelent ugyancsak gyakorta fordult elő. A Tolna­megyei Közlöny például 1876-ban vezércikkben méltatlankodott ama terv miatt, amely az épülő polgári iskolát - a mai Garay Já­nos Általános Iskolát - a halpiac­ként is szolgáló Várköz felőli homlokzattal akarta kárhoztatni. Hatottak az érvek, de 38 évvel ké­sőbb éppen emiatt nem figyelhet­tek a félreeső közre, ahogy arról a Tolnavármegye és a Közérdek do­hogása tanúskodik 1914. április 15-én. „Mindenki előtt ismeretes és mindenkit megbotránkoztat a szekszárdi 10-17 éves gyerekek magaviselete vasár- és ünnepna­pon, amikor a halpiacon pénzest játszanak. A szülők a templomba küldik a gyermekeiket, ezeknek pedig nagy része a tudja isten honnan szerzett pénzen »föí­rázóst« játszik a templom közelé­ben, természetesen verekedés, duhajkodás és káromkodások kö­zött. Ezek a társaságok azok, me­lyek megmételyezik, megfertőzik a kisebb gyermekek lelkét. Ezért van Szekszárdon az a sok vereke­dés és lopás, és azért híres a vá­ros lakossága a káromkodásairól, mert már gyermekkorában bele­oltották azt. Felhívjuk a rendőr­ség figyelmét erre a »gyermek­börzére« és arra kérjük, hogy azt szüntesse be..." A kérdés szomo­rúan oldódhatott meg: néhány hónap múlva a Monarchia máso­dik hullámban bevetendő tarta­lékseregét szállásolták a polgári iskolába, a silbakoló fegyveres őr pedig aligha nézte el a helyi fiúk zajos játékát. Három évvel előbb a közeli korzón mást sem tűrtek a helybe­li ízlés csőszei, ahogy arról a Tolnamegyei Közlöny írt 1911. áp­rilis 16-án: „Eddig csak egy-két merészebb primadonna mutatko­zott be a színpadon nadrágszok­nyában. Aki azután a főváros ut­cáin is merészkedett nadrágszok­nyában megjelenni, annak futnia kellett a pisszegő néptömeg elől. így történt ez Szekszárdon is nagypénteken, mikor Sigora Pi­roska sétára ment nadrágszok­nyában a korzóra. Az inasok, gye­rekek és kisebb leányok kifütyül­ték, megabcúgolták és megker­gették a merész hölgyet, aki kénytelen volt az inzultusok elől a Rill-féle házba menekülni, ahonnan azután a segítségül hí­vott csendőr kísérte haza." Lanius Excubitor

Next

/
Thumbnails
Contents