Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-10-15 / 35. szám

2000. október 15. , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 3 Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács ülése A Dél-Dunántúli Régió jövőképe Az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a Magyar Köztársaság ^ kikiáltásának évfordulójára szervezett városi ünnepség programja ©ktcöhbier 23* 17.00 Ünnepi hangverseny az emlékezés jegyében a Belvárosi Római Katolikus Templomban. Pergolesi: Stabat Mater. Szólisták: Bodahelyi Mónika szoprán, Pintér Gabriella alt Közreműködik: Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Pedagógia Főiskola Női Kara. Karvezető: Bodahelyi Mónika, Müller János Garay János Gimnázium Leánykara, Karvezető: Anducska Adrién Szekszárdi Kamarazenekar, Művészeti vezető: Földesi Lajos Vezényel: Földesi Lajos hegedűművész 17.50 A Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Tolna Megyei Szervezete és Szekszárd Város Önkormányzata koszorút helyez el a Polgármesteri Hivatal bejárata mellett lévő emléktáblán. Megemlékező beszédet mond: Kocsis Imre Antal polgármester Dr. Huszár Elek a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetségének képviseletében 18.10 Megemlékezés a 44 éve történt eseményekről az emlékműnél. Ünnepi emlékbeszédet mond: Borbás Tamás Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Művelődési Bizottságának elnöke Koszorúzás \ Gyertyagyújtás 2000. október 6. 14.00 Szekszárd, Béla tér Az Előzetes Regionális Fejlesztési Terv a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából készült annak érdekében, hogy a régiók fejlesztése programalapon, középtávú fejlesztési dokumentumok alapján történjen. A tervek három éves időszakra vonatkoznak. A terv tartalmazza a régió társadalmi/gazdasági helyzetének komplex elemzését, a régió jövőképét, az ennek érdekében megvalósítandó fejlesztési stratégiát és prioritásokat (SWOT analízisre alapozva), de részletesen csak azokat a támogatási intézkedéseket írja le, amelyekhez a régió várhatóan forrást is tud rendelni. A fejlesztési stratégia (prioritások, intézkedések és költségterv) egyelőre még csak szakmai ja•

ilatnak tekinthető, melynek kitert egyeztetése szükséges mind regionális, mind ágazati szinten. DélDunántúl humán tőkében gazdag, ami megkönnyítheti a gyors felzárkózást a gazdaságilag fejlett európai régiókhoz. A felzárkózás alapelemei (a teljesség igénye nélkül): a félperiférikus közlekedési helyzet megoldása, az interregionális és nemzetközi kapcsolatok fejlesztése illetve az elérhetőség erősítése az információs társadalom nyújtotta lehetőségekkel. Hatékony, a régió belső adottságaira épülő, tudás-igényes iparszerkezet, mely multinacionális és hazai nagyvállalati körrel együttműködtosabb célnak nevezhető a régióban élők életminőségének a javítása, és a régió eredményes felkészítése az Európai Uniós csatlakozásra. Az előzetes fejlesztési terve keretében javasolt intézkedések négy horizontális jellegű prioritás köré csoportosíthatóak. Ezek a prioritások a Dél-Dunántúli Fejlesztési Tanács által már korábban jóváhagyott fejlesztési prioritásokon alapulnak, a fejlesztési forrás lehetőségek valamint az Előzetes Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megfogalmazott intézkedések figyelembe vételével. A javasolt prioritások az alábbiak: közlekedési infrastruktúra fejlesztése a régió külső és belső kapcsolatrendszerében, a régió humán erőforrás bázisának erősítése, a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének erősítése, az idegenforgalom fejlesztése. Mindent összevetve ezekre a prioritásokra összességében van 7,5 milliárd forint, amelyből az állami támogatás összege eléri az 5,7 milliárd forintot, ami 76%-os átlagos vissza nem térítendő támogatási forrást jelent. A pénz felhasználásáról (a 4 prioritás közti elosztásáról) a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tagjainak előterjesztései, javaslatai alapján közösen születik meg a döntés Koltai Tamás elnökletével, aki a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke. ve, nemzetközi minőségi normáknak megfelelő termék- és technológiai kínálattal a nemzetközi munkamegosztásba be tud kapcsolódni. Egy versenyképes, az EU közös agrárpolitikájából származó potenciális előnyöket kiaknázni és exportpotenciáját növelni képes, a széles termékskálájú speciális termékkínálat és lehetőség szerint a nagy hozzáadott értékű termékek felé elmozduló agrárstruktúra, amelyhez kapcsolódik a minőségi turisztikai/idegenforgalmi fejlesztés. A Dél-Dunántúli Régió „derűs és dinamikus régióként" fogalmazza meg és identifikálja magát. A stratégiai célok közül talán a két legfon-