Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-10-15 / 35. szám

15 , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 2000. október 15. A biztosítás 2000 éve Mi lesz a kamara által kiadott igazolványokkal? - máris sok a félreértés, ideje tisztázni! Mint ismeretes, korábban kihirdetett jogszabályok alapján a gazdasági kamarák által gyakorolt közigazgatási jogköröket 2000. november 1. napjától különböző központi és helyi közigazgatási szervek veszik át. Még el sem kezdődött a kamara által gyakorolt közigazgatási jogkörök és az ezekben keletkezett iratok átadása a jogutód szervezeteknek, máris több tévhit „van forgalomban" a kamara által kiadott egyes igazolványok érvényével kapcsolatban. Sokan azt hiszik, hogy november Az új vállalkozói igazolványokat már nem itt adják 1-től ezen hatóságoknál - Gazdasági Minisztérium, Közlekedési Felügyeletek, stb. - a különböző igazolványokat - idegenvezetői, gázszerelői, stb. - meg kell újítani. Ilyen és más hasonló kérdésekkel máris sokan keresik a kamarát, de az ügyeket átvevő hatóságokat is. Ez tévedés, az igazolványok a megjelölt eredeti érvényességi időpontig nem cserélendőek, hisz alapelv, hogy ez a hatáskörváltozás nem jelenthet többlet adminisztrációt sem a hatóságok, sem az ügyfelek számára. Egyelőre nem változnak emiatt az eljárási díjak sem. Az igazolványok tehát érvényesek, cserélni most nem kell egyiket sem! Más kérdés, ha az igazolványán feltüntetett adatváltozást jelent be a vállalkozó, mert ez eddig is okmánycserével járt. Az egyéni vállalkozói igazolvány módosításához a területileg illetékes okmányirodákat kell majd felkeresni, a taxi engedély ügyekben a hatáskört a megyei Közlekedési Felügyeletek látják majd el, minden más, október 31. napjáig még a kamara által gyakorolt közigazgatási ügyben pedig a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala fog eljárni. Cím: Budapest, 1204, Margit krt. 58. (idegenvezetői, gázszerelői igazolványok, utazásszervezés, vendéglátó egységek és kereskedelmi szálláshelyek besorolása, stb.) Értelemszerűen ezeket a hatóságokat kell keresni „új" ügyekben is, amikor valaki ilyen vállalkozást kíván november elseje után kezdeni. Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Dr. Tóth Tivadar A Vállalkozó Szalon vendége Trunkó Barnabás volt Trunkó Barnabás Már a régi görögök és rómaiak is ismerték a biztosítást - kezdte mondandóját hatásosan Trunkó Barnabás, de rögtön hozzátette, hogy ez sajnos nem igaz. Tehát nem a biztosítási ügynökök (szakemberek) űzik a „legősibb mesterséget", bár sokszor meggyanúsítják őket ezzel, természetesen teljesen alaptalanul - tette hozzá szemérmes mosollyal az előadó, akit szerte az országban nem arról ismernek, hogy zseniális biztosítási szakember. Ennek ellenére ő a MABISZ, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára, és biztos hogy ehhez a beosztáshoz sem protekció révén jutott. Visszatérve az ősidőkhöz, kezdetben vala a felosztó-kirovó rendszerű közös kár rendszere a kereskedelmi és gazdasági életben. Erre lehet azt mondani, hogy valami volt, de nem az igazi. A mai értelemben vett biztosítás egy Temze parti kávézóban ,jött létre" a 17. században, és azt a kocsmát, ahol a világ első nagy biztosító társasága létrejött csak sznobságból nevezték utólag kávézónak, mert így előkelőbben hangzik. A LOYD Biztosító Társaságról van szó, amelyet egy Edward Loyd nevezetű kocsmáros alapított meg, és ennek kapcsán Trunkó Barnabás meggyőződéssel vallja, hogy a világ legokosabb emberei a kocsmárosok, mert egy buta embernek a világ legnagyobb üzlete sohasem jutna az eszébe. (Persze az is igaz, hogy jóval később a Loyd biztosító a Titanik biztosítási összegének kifizetésekor csődbe jutott - de ez már egy másik történet...) Az első magyar biztosító a 19. században alakult meg Rév-Komáromban (Trieszti Generáli), és megalakulásánál nem kisebb személyiség bábáskodott, mint Deák Ferenc, a haza bölcse. A két világháború között világszínvonalú volt a magyar biztosítás, aztán '49-ben jött az államosítás, és az (ahogy mondani szokták) betette egy időre a kaput, ugyanis állami monopólium lett a biztosítás. '86-ban (papíron) megszűnt a monopolhelyzet, létrehpztak mesterségesen egy másik biztosítót versenyszimulálási célzattal, és ez a két biztosító tényleg komolyan vette azt, hogy ők konkurenciái egymásnak, és úgy egymásnak estek, hogy kis híján mind a ketten belerokkantak. A rendszerváltozást követően semmi akadálya nem lett volna annak, hogy sorban alakuljanak magyar tulajdonú biztosítási társaságok, azaz mégis volt egy akadály, a tőkeszegénység, ugyanis a biztosító alapításának 1 milliárd forint (1990-ben!!) alaptőke volt az alapfeltétele. így aztán a külföldi tőke (csúnya szóval szólva) „lenyúlta" a biztosítási piac 90%-át. ^^ Ennek ellenére ma Magyarországon a biztosítási szakma a legdinamikusabban fejlődő üzletág. De természetesen ez nem azt jelenti, hogy ezen a területen minden rendben lenne, mert ha a jelenlegi feltételek mellett történne meg az EU-csatlakozás, akkor az alacsony biztosítási díjak miatt elözönlenék a magyar biztosítási társaságokat a nyugati ügyfelek. Frankfurtban például kötelező felelősségbiztosítást kétszer anynyiért lehet kötni, mint Magyarországon. A kötelező felelősségbiztosítással kapcsolatban felmerült egy mostanában aktuális (kis^ bizarr) eset. Ar^P van szó, hogy egy illetőnek ellopták a 300 ezer forintot érő autóját, amely valamilyen véletlen folytán a rendőrség látókörébe került, és üldözőbe vették. Hogy, hogy nem, az elkövetők a lopott autóval (ami egyáltalán nem versenyautó-típus volt) egérutat nyertek, ráadásul a rendőrautó - valószínűleg meglepetésében - nekiment egy fának, és totálkáros lett. A biztosító, mivel a lopott autónak nem volt kötelező felelősségbiztosítása, a lopott autó tulajdonosán akarja behajtani a 1,5 millió forintos kárt. Ebből a kis történetből is látszik, hogy Trunkó Barnabásnak humoristaként is meg kell küzdeni a házon belüli konkurenciával. Trunkó Barnabás szerint ez az eset nem vicc, de nem is túlságosan komoly dolog, inkább gondoljunk arra, hogy a biztosítás adókedvezménynyel jár, és hála, újfent nem tudták elintézni a megadóztatását. Bálint György Lajos Sokan kíváncsiak voltak a „bizosításra"