Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-10-15 / 35. szám

15 , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 2000. október 15. A biztosítás 2000 éve Mi lesz a kamara által kiadott igazolványokkal? - máris sok a félreértés, ideje tisztázni! ­Mint ismeretes, korábban kihirdetett jogsza­bályok alapján a gazdasági kamarák által gya­korolt közigazgatási jogköröket 2000. novem­ber 1. napjától különböző központi és helyi köz­igazgatási szervek veszik át. Még el sem kezdődött a kamara által gyako­rolt közigazgatási jogkörök és az ezekben kelet­kezett iratok átadása a jogutód szervezeteknek, máris több tévhit „van forgalomban" a kamara által kiadott egyes igazolványok érvényével kapcsolatban. Sokan azt hiszik, hogy november Az új vállalkozói igazolványokat már nem itt adják 1-től ezen hatóságoknál - Gazdasági Miniszté­rium, Közlekedési Felügyeletek, stb. - a külön­böző igazolványokat - idegenvezetői, gázszere­lői, stb. - meg kell újítani. Ilyen és más hason­ló kérdésekkel máris sokan keresik a kamarát, de az ügyeket átvevő hatóságokat is. Ez tévedés, az igazolványok a megjelölt ere­deti érvényességi időpontig nem cserélendőek, hisz alapelv, hogy ez a hatáskörváltozás nem je­lenthet többlet adminisztrációt sem a hatóságok, sem az ügyfelek számára. Egyelőre nem változ­nak emiatt az eljárási díjak sem. Az igazolványok tehát érvényesek, cserélni most nem kell egyiket sem! Más kérdés, ha az igazolványán feltüntetett adatváltozást jelent be a vállalkozó, mert ez ed­dig is okmánycserével járt. Az egyéni vállalko­zói igazolvány módosításához a területileg ille­tékes okmányirodákat kell majd felkeresni, a taxi engedély ügyekben a hatáskört a megyei Közlekedési Felügyeletek látják majd el, min­den más, október 31. napjáig még a kamara ál­tal gyakorolt közigazgatási ügyben pedig a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala fog eljárni. Cím: Bu­dapest, 1204, Margit krt. 58. (idegenvezetői, gázszerelői igazolványok, utazásszervezés, vendéglátó egységek és kereskedelmi szálláshe­lyek besorolása, stb.) Értelemszerűen ezeket a hatóságokat kell keresni „új" ügyekben is, ami­kor valaki ilyen vállalkozást kíván november elseje után kezdeni. Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Dr. Tóth Tivadar A Vállalkozó Szalon vendége Trunkó Barnabás volt Trunkó Barnabás Már a régi görö­gök és rómaiak is ismerték a biz­tosítást - kezdte mondandóját ha­tásosan Trunkó Barnabás, de rögtön hozzátet­te, hogy ez saj­nos nem igaz. Tehát nem a biz­tosítási ügynö­kök (szakembe­rek) űzik a „leg­ősibb mesterséget", bár sokszor meggyanú­sítják őket ezzel, természetesen teljesen alap­talanul - tette hozzá szemérmes mosollyal az előadó, akit szerte az országban nem arról is­mernek, hogy zseniális biztosítási szakember. Ennek ellenére ő a MABISZ, a Magyar Biz­tosítók Szövetségének főtitkára, és biztos hogy ehhez a beosztáshoz sem protekció ré­vén jutott. Visszatérve az ősidőkhöz, kezdetben vala a felosztó-kirovó rendszerű közös kár rendszere a kereskedelmi és gazdasági életben. Erre lehet azt mon­dani, hogy valami volt, de nem az igazi. A mai érte­lemben vett bizto­sítás egy Temze parti kávézóban ,jött létre" a 17. században, és azt a kocsmát, ahol a vi­lág első nagy biz­tosító társasága lét­rejött csak sznob­ságból nevezték utólag kávézónak, mert így előkelőbben hangzik. A LOYD Biztosító Társaságról van szó, amelyet egy Edward Loyd nevezetű kocsmá­ros alapított meg, és ennek kapcsán Trunkó Barnabás meggyőződéssel vallja, hogy a vi­lág legokosabb emberei a kocsmárosok, mert egy buta embernek a világ legnagyobb üzlete sohasem jutna az eszébe. (Persze az is igaz, hogy jóval később a Loyd biztosító a Titanik biztosítási összegének kifizetésekor csődbe jutott - de ez már egy másik történet...) Az első magyar biztosító a 19. században alakult meg Rév-Komáromban (Trieszti Generáli), és megalakulásánál nem kisebb személyiség bábáskodott, mint Deák Ferenc, a haza bölcse. A két világháború között világ­színvonalú volt a magyar biztosítás, aztán '49-ben jött az államosítás, és az (ahogy mondani szokták) betette egy időre a kaput, ugyanis állami monopólium lett a biztosítás. '86-ban (papíron) megszűnt a monopolhely­zet, létrehpztak mesterségesen egy másik biz­tosítót versenyszimulálási célzattal, és ez a két biztosító tényleg komolyan vette azt, hogy ők konkurenciái egymásnak, és úgy egymásnak estek, hogy kis híján mind a ket­ten belerokkantak. A rendszerváltozást köve­tően semmi akadálya nem lett volna annak, hogy sorban alakuljanak magyar tulajdonú biztosítási társaságok, azaz mégis volt egy akadály, a tőkeszegénység, ugyanis a biztosí­tó alapításának 1 milliárd forint (1990-ben!!) alaptőke volt az alapfeltétele. így aztán a kül­földi tőke (csúnya szóval szólva) „lenyúlta" a biztosítási piac 90%-át. ^^ Ennek ellenére ma Magyarországon a biz­tosítási szakma a legdinamikusabban fejlődő üzletág. De természetesen ez nem azt jelenti, hogy ezen a területen minden rendben lenne, mert ha a jelenlegi feltételek mellett történne meg az EU-csatlakozás, akkor az alacsony biztosítási díjak miatt elözönlenék a magyar biztosítási társaságokat a nyugati ügyfelek. Frankfurtban pél­dául kötelező fe­lelősségbiztosí­tást kétszer any­nyiért lehet kötni, mint Magyaror­szágon. A kötele­ző felelősségbiz­tosítással kapcso­latban felmerült egy mostanában aktuális (kis^ bizarr) eset. Ar^P van szó, hogy egy illetőnek ellopták a 300 ezer forin­tot érő autóját, amely valamilyen véletlen folytán a rendőr­ség látókörébe került, és üldözőbe vették. Hogy, hogy nem, az elkövetők a lopott autó­val (ami egyáltalán nem versenyautó-típus volt) egérutat nyertek, ráadásul a rendőrautó - valószínűleg meglepetésében - nekiment egy fának, és totálkáros lett. A biztosító, mi­vel a lopott autónak nem volt kötelező fele­lősségbiztosítása, a lopott autó tulajdonosán akarja behajtani a 1,5 millió forintos kárt. Eb­ből a kis történetből is látszik, hogy Trunkó Barnabásnak humoristaként is meg kell küz­deni a házon belüli konkurenciával. Trunkó Barnabás szerint ez az eset nem vicc, de nem is túlságosan komoly dolog, inkább gondol­junk arra, hogy a biztosítás adókedvezmény­nyel jár, és hála, újfent nem tudták elintézni a megadóztatását. Bálint György Lajos Sokan kíváncsiak voltak a „bizosításra"

Next

/
Thumbnails
Contents