Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-01-23 / 3. szám

10 SZEKSZÁRDI 2000. január 16. Rettegett a kutyáktól, s ma profi hajtó akar lenni AZ ALASZKAI MALAMUTE A TEHERVONAT, A SZIBÉRIAI HUSKY A GYORSVONAT A szekszárdi Szőlőhegy egyik tanyájában rendezkedett be Guzorán Attila. A 32 éves fiatalember egy magánéleti bukfenc (válás) után így nevezi magát: lelkes újrakezdő. A Tolna megyei Földhivatal számítógépes rendszergazdája, szabad idejét szánhúzó kutyák kiképzésének szenteli. 1992-ben került hozzá az első husky, 1994 óta versenyez 8-10 kutyával, de tavaly mindenét pénzzé kellett tennie... Most ott tart, hogy két - kölyökként eladott - kutyáját visszavásárolta, és megkezdte kiképzésüket. A ritka szép hófehér kant, Alexet, vezérkutyának szánja, akinek most még egyetlen társa Merilin, a kék-barna szemű szuka. Nem volt mindig a csahosok barátja Guzoráp Attila. Egészen 24 éves koráig rettegett tőlük, egy gyermekkori kutyakaland miatt. De ránevelte magát az ebszeretetre. - Gyakran jártam egy barátomhoz - meséli -, akinek volt egy pumi-puli keveréke. Körülugrált bennünket a szobában, kedveskedet, nem lehetett kikerülni. Beleizzadtam, belesápadtam néhányszor, míg meg mertem simogatni. Aztán már a nagyobb kutyákkal is boldogultam. - A versenyzés ötlete hogyan jött? - Szerintem az egész úgy indulhatott, hogy az európaiak megirigyelték az amerikaiak szánhúzó versenyeit az Iditaroadot és a Yukonwestet -, és Svájcban megkezdték a tenyésztést, ahonnak „szétfröccsent" a husky az egész kontinensen. Magyarországra a nyolcvanas évek végén került. Eleinte még 50 ezer forintot is elkértek egyegy dekoratív példányért. Ma a tenyésztésre való kölykök ára 25-30 ezer körül mozog, a kiképzett kutya pedig százezres érték. A husky tipikusan szánhúzásra való falkakutya. Egyedül nem is érzi jól magát. Én csak úgy kíváncsiságból kezdtem el foglalkozni vele, de mivel hamar, szép eredményeket értem el - országos 2., 3. helyezéseket -, kezdtem komolyan Venni a dolgot. Ma már ismerik a nevemet, versenybírónak is felkérnek, sőt megcsillantották előttem a profivá válás lehetőségét is. Én lehetnék Magyarországon az első, szánhúzással foglalkozó hivatásos versenyző. De ehhez a mostaninál komolyabb anyagi bázisra van szükségem. Mert mi van, ha megsérülök? Visszavonulok a nincstelenségbe? Tehát még várnom és készülődnöm kell néhány évet. - A készülődés alatt mi értendő? - Önképzés és kutyakiképzés. A számítástechnika is érdekel - ez a pénzkereső munkám de tisztában vagyok vele, hogy előbbutóbb választanom kell, mert mindkét terület - a programozás és a versenysport is - egész embert kíván. A kondíciómmal nincs probléma, „mellékesen" mester fokú sotokanos vagyok, fanatikusan tudok küzdeni, úgyhogy rajtam nem múlhat a siker, csak a kutyákon. Egy jó fogattal még egy gyatra hajtó is remek eredményeket érhet el, ha van egy kis egyensúlyérzéke meg bátorsága. Kezdetben gumiabroncsot használunk a kiképzésnél, később jöhet a szán. Egy a lényeg: rá kell venni a kutyát, hogy húzzon. A többi már megy magától. Egy vezérkutyának menet közben kell elvégeznie a dolgát A sportág még meglehetősen új gazdasági környezet se, a klíma se kedvez neki. - Itthon körülbelül harmincan foglalkozunk szánhúzókkal - mondja Guzorán Attila 8-10 kutyával versenyzünk, 4-6-8, esetleg 12 kilométeren. Az igazi nagy amerikai „derbik" 1600 kilométeresek. Azt mondják, az alaszkai malamute a tehervonat, a szibériai husky a gyorsvonat. A malamute megy, megy, mint a gép, szokott tempójában, gondolkodás nélkül, a husky meg száguld, de fifikás, lazít, ha hagyják. - Mekkora koruktól érdemes foglalkozni velük? - A hat hónapos huskykkal már gyakoroltathatjuk az együttfutást, terhelni másfél éves kortól ajánlatos őket. Az enyémek már késésben vannak, kétévesek, de be fogják hozni a lemaradást, mert eléggé tanulékonyak. Alex olyan, amilyennek egy vezérkutyának lenni kell: intelligens, könnyű léptű, ruganyos. Persze még lesznek gondjai, ha megjönnek a társak. A falkát hamarosan összeállítom, mert a februári bakonybéli versenyen ott akarok lenni velük. Ha másért nem, azért, hogy szokják az ilyen rendezvények légkörét, a fegyelmet, más szánhúzók közelségében. - A nyarat hogy tűrik? -Nem jól. Megfőzi a kutyát a nyár. Árnyékos, szellős helyet kell neki biztosítani, és 17 fok fölött nem tanácsos terhelni. Az edzés egyébkén^ nem túl bonyolult, mi Magyarors^® gon párba fogjuk be a kutyákat, úg^ fúttatjuk őket. Északon - főleg Grönlandon -, a végtelen hómezőkön, a legyező alakú befogás az elteijedt. - Ott nincsenek ilyen nagy becsben a szánhúzók... - A vezérkutya mindenütt kivételes bánásmódot élvez. Nem biztos, hogy azonos az egyébkénti falkavezérrel, de ezt ők lerendezik egymás között. A lényeg, hogy lehessen rá számítani, húzzon, vigye a többit, és a veszélyt is ismeije fel. Ne torpanjon meg minden apróság miatt; egy vezérkutyának a dolgát is menet közben kell elvégeznie. Egyébként itthon sincsenek mindig „nagy becsben" a huskyk. Előfordul, hogy durva módszerekkel, pénzszerzésre használják őket, lakótelepi versenyeket rendezve a háztömbök körüli flaszteren, ami szerintem elítélendő dolog. Wessely Gábor Fotó: Chochol Erzsébet FORR A BOR (UT)? Az egyesület közgyűlésén 6 napirendi pont szerepelt. Az Egyesület 2000. évi munkatervéhez, a tervezett programokhoz szóltak hozzá legtöbben. Az Utazás 2000 Kiállításon - Tolna megyei pavilonhoz csatlakozva - a Borút és az Egyesület bemutatkozik. A rendezvényen elhangzott az is, hogy az „erősek" segítsenek a „gyengéknek", Természetesen ennek is kölcsönös előnyök alapján kell történni, mert a „dögöljön meg a szomszéd tehene is" hozzáállás bizonyítottan nem vezet jóra. Az egyesületi tagok részére a képzés ingyenes, erre a tagdíjakból befolyt pénz nyújt fedezetet, a tanulmányút ingyenessége tekintetében megoszlottak a vélemények, és arról is, hogy a nagyobb vállalkozók is annyi tagdíjat fizessenek-e, mint az egyszemélyes vállalkozók? Egyébként a tagsági díj mértékét a közgyűlés évente határozza meg. Az Egyesületnek három állandó bizottsága van: a turisztikai-, bor- és gasztronómiai bizottság, a marketing bizottság, a képzési, minősítő és nemzetközi kapcsolatok bizottsága. A bizottságokba szákértőként olyan személyek is beválaszthaSZEKSZÁRDI BORVIDÉK BORÚT EGYESÜLET tók, akik nem tagjai az egyesületnek. A Szekszárdi Borvidék Borút Egyesület Minősítési Rendszere nemzetközi szempontok alapján lett összeállítva, és többek között előír egy minimum szintet a minőségi garancia érdekében, amelyet minden borút állomásnak teljesítenie kell, a figyelmes, előzékeny, udvarias kiszolgálást nem lehet kötelezően előírni, de megszívlelendő az a régi tapasztalat, hogy a mosoly, a kedvesség, az udvariasság nem kerül pénzbe, de kifizetődő. Az Egyesület alapvető céljai közül (a teljesség igénye nélkül) talán ezek a legfontosabbak: Szekszárd környéki borvidéki borút létrehozása, a borvidék saját arculatának és egységes tájegységi képének a kialakítása, a minőségi bortermelés előmozdítása, a minőségi borok piacának kiszélesítése, a fejlesztési programok finanszírozási lehetőségeinek a felkutatása, az egyesületi tagok segítése a pályázati lehetőségek terén. Vannak működő rendszerek, alapvetően ezekhez kell igazodni, bár nem feltétlenül kell azokat lemásolni. A tervek szerint szeptember elején (közepén?) lesz a Szekszárdi Borvidék Borút ünnepélyes megnyitása, az oklevelek átadása, a minősített Borút bejárása. Bálint György Lajos Rá kell venni a kutyát, hogy húzzon Merre megy a borút?