Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-06-18 / 24. szám

SZEKSZÁRDI 2000. június 18. VASÁRNAP 11 A Szekszárd Városi Televízió Naptár rovatában egy-egy percben idézi föl a megye és a város jeles, érdekes eseményeit, személyiségeit. Itt a Tisztelt Olvasó e filmek szövegét kapja kézbe kedvcsinálóul, továbbgondolásra - némi toldalékkal, ami már nem fért a képbe és időbe •

95 éve, 1905. június l-jén limontsits Elemér közgazdasági és társadalomtudományi könyvtárt •

lapított, ezzel a Szekszárdi Kaszió elnökeként atyja emlékét kívánta megőrizni. A könnyed életstílus csábító kiterjesztése helyett a jövendőt a közgazdaság és a társadalomtudomány jobb megismerésében vélte biztosnak. A modern ipar vizsgálatát emberi és gazdasági oldalról, s a minduntalan kiütköző elmaradottság megszüntetésének lehetőségeit egyaránt szolgálta ez a könyvtár, amely hamarosan 2000 kötetre gyarapodott, s a Magyar Tudományos Aka- ________ démia is 700 művet adományozott hozzá. Wosinsky Mór vezetésével kidolgozták a Simontsits Béla Szakkönyvtár szabályzatát is, s Áiz ugyan, hogy ^Rel csak megértették, nem megoldották a felhalmozott társadalmi feszültséget, mégis méltán őrizte az alapító emlékét márványtábla, amíg le nem verték. (Bodnár István a százéves Szekszárdi Kaszinóról szóló becses könyvében külön alfejezetet szentelt az érdekes kezdeményezés megörökítésére. Eszerint Simontsits Elemért mélyen meghatotta, hogy a kaszinó atyja halálakor, 1904. december 9-én részvéttáviratot küldött, vagyis röviden szólva a korabeli fejlett polgári szokáskultúra jegyében cselekedett, figyelemmel kísérete elnöke családjának szomorú eseményét. A gesztust Simontsits részéről hasonlóan nemes hálanyilvánítás követte, amely ráadásul „az egyesület tulajdonképpeni hivatásának belső lényegével teljesen megegyezik", tehát Széchenyi egykori elképzelésének nyomdokain jár. ,An"a a meggyőződésre jutottam - uja Simontsits -, hogy bár a kialakulóban levő jövő legnagyobb problémái elsősorban a szociológia és a közgazdaság körébe vágó tudományok igazságos megismerésére utalnak bennünket, igen kicsiny az értelmiségnek ama köre, mely ebben a két irányban tüzetesebb érdeklődéssel kíséri a fejleményeket", ezért célszerű ez a könyvtáralapítás. Ma már csak az a kérdés, hogy miért tudták ezt akkoriban eleink, s miért nem tudják ma, továbbá, vajon ki tud a Simontsits-dombormű szomorú sorsáról valamit?) 135 éve, 1865. június 2án született dr. Rubinstein Mátyás, Szekszárd második s egyben utolsó rabbija. Dunapenteléről indult, s a tehetséges iljú nemcsak a rabbiképzőt végezte, hanem bölcsészdoktor is lett, értekezésében a bibSpíSlfS BíMEí! KÍEÉp •'ii-OK HÁU.H .JF.LÉÜf.. 1 n. Hl) ViL0>i l A, «Uíá * .HI-tUÍUVM Mt-YUÚNM* A Simontsits-dombormű Rubinstein Mátyás nmno a Korzó Áruház illatszer osztályán! 4 LISA körömlakkok • rúzsok • krémpúderek • szájkontúrok • szemfestékek • szemceruzák • arcpirosítók 690.- Ft helyett 790.- Ft helyett^ 300.- Ft-ért 400.- Ft-ért liko-talmudikus higiénéről fejtette ki magvas gondolatait. A szekszárdi zsinagóga Ungár Simon után őt tisztelhette meg a lelki vezetés munkájával, s hívei, bár egyre fogytak, vele együtt vallották az itt hagyományos ökumenikus elveket. A társadalmi bajok és megpróbáltatások idején az elsők között álltak ki a magyarság ügye mellett, az alapvető hitelvek tiszteletén nyugvó közeledés mindvégig jellemzőjük maradt. Az 1944-es deportálásban nyolcvanévesen is osztozott híveivel, akiknek szomorú és embertelen sorsát ő sem akarta elkerülni. (Még élnek hiteles tanúk, akik nemcsak ismerték a nagytudományú rabbit, hanem arról is tudnak, hogy elrejtését visszautasította. Szekszárdi működésének kezdetétől, 1902-től se szeri, se száma azoknak a reformátusokkal, evangélikusokkal közös rendezvényeknek, előadásoknak, amelyeken felekezete helyi hagyományait ápolta. A Talmudban ez áll: „Midőn az embert a végső számadásra vonják, ezt kérdezik tőle: - Becsülettel kereskedtél? - Kijelöltél-e magadnak időt a Thóra /tóra=Mózes öt könyve, ill. az ezt tartalmazó pergamentekercs/ tanulmányozására? Teljesítetted-e kötelességedet a családi életben? Vágyakoztál-e az üdvösségre? Behatoltál-e élesen a bölcsességbe? És igyekeztél-e a dolgokat okaikra visszavezetni?" Aligha kétséges, hogy ezekre a kérdésekre dr. Rubinstein Mátyás 42 évi szekszárdi szolgálat után bátran megfelelhetett.) Dr. Töttös Gábor CSEMPE PADLÓLAP'ir OLASZ PADLÓLAP JOl 1111 twSM FAGYÁLLÓ RAGASZTÓ 999 Ft/25 kg" GYÖNYÖRŰ SPANYOL LAPOK OLCSÓN! SZEKSZÁRD, PALÁNKI ÚT 1. T:416-713 Ódon derű 73. Nyílttéri illemtan (1890) Ha valaki déd- és ükapáink egykori indulataira kíváncsi, bő ismereteket szerezhet a hajdani hetilapok Nyílt tér rovatából, ahol a becsületsértésig, sőt azon túl is kifogásolták egymás megnyilvánulásait. Ma már nem lehet eldönteni, kinek volt igaza, de ez nem fontos - legalábbis az esetek többségében. Egy hamvassá vált gyöngyszemet a Tolnamegyei Közlöny 1890. június 1-jei számából nyújtunk tenyerünkön a Tisztelt Olvasónak. „Válasz a Szekszárd Vidéke folyó évi 27. számában megjelent Megint panasz című hírre. Az említett lap ugyanis azt újságolja, hogy egy feldühödt cseszkó (gúnyosan: csizmadia) egy fiatal úriemberbe akart belekötni. Ez állítás nem felel meg a valóságnak, amennyiben az illető iparos azon fiatal úri embert tisztességesen felszólította, hogy tánc közben a kalapját vegye le. Mire jegyző úr azzal válaszolt, hogy neki ilyen ember nem numerizál (nem számottevő), márpedig a polgári olvasókörben a tagok között különbség nem létezik, és Szegzárd nagyközség harmadjegyzőjénél sokkal magasabb állású hivatalnokok is voltak jelen azon estélyen, akik az illem szabályait szem előtt tartva kalapjukat levették és úgy táncoltak. Én, mint szerény iparos, az estélyen is kitűnt, hogy több műveltséggel bírok, mint jegyző úr, - pedig én nem végeztem 8 osztályt (gimnáziumot), mint Ön, állítása szerint, ami nem látszik meg rajta mert sem az estélyen, sem tánc közben az illem szabályait át nem léptem; hogy tehát Ön is legalább annyi műveltséggel bírjon, mint én, becses figyelmébe ajánlom a »Nem illik« című műnek olvasgatását, melyből meríthet magának annyi tudományt, hogy ily polgári olvasóköri estélyeken megjelenhessen. Különben az Ön által használt »ilyen vadakat« szó egészen Önre alkalmazható, mert én nem nevelkedtem az erdő vadonja között, mint Ön. Az érdekelt." Nincs hírünk róla, hogy az érdemes iparos és az illemtan olvasására buzdított harmadjegyző vitája hogyan végződött, de ha egy mai estélyen megjelennének, már aligha tűnnének fel. Lanius Excubitor