Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-05-28 / 21. szám

8 SZEKSZÁRDI 2000. május 28. - Amennyiben a szülők nem tudnak közös nevezőre jutni a gyermek elhelyezése kérdésében és a bíróságra hárul a felelősség, milyen elvek alapján születik meg a bírói döntés? - A biróság annál a szülőnél helyezi el a gyermeket, akinél a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése jobban biztosított. Ez az elv, melyet az igen széleskörű - tanúk, környezettanulmány, szakértők stb. - bizonyítás tölt ki tartalommal, és alapozza meg a bíróság döntését. - Ki képviseli a gyermek érdekeit a bíróságon? Hiszen az ügyvéd a szülő érdekeit képviseli, aki néha már elveszti helyes ítélőképességét, és a gyereket csupán fegyverként akarja bevetni a volt partnerrel folytatott harcban. -Az esetek többségében a felek belátják, kinél kell a gyermekeket elhelyezni. Erre utal az is, hogy a házasságok felbontásának nagy többsége, úgymond közös megegyezéssel történik. Van azonban jó néhány olyan eset, amikor mindkét fél - legalábbis bizonyítási eljárás előtt - egyenlően alkalmasnak tűnik a gyermekek nevelésére, a gyermekek is mindkét szülőhöz ragaszkodnak, és ők is ragaszkodnak a gyermekekhez. Mi azonban nem képviselhetjük csak a szülő érdekét, a gyermek érdeke mindennél előbbre való, és mind az ügyvédeknek, mind a bíróságoknak ezt az érdeket tisztelni és szolgálni kell. A bíróság minden megindokolt, esetleg valamelyik félre hátrányos egyezséget jogosult jóváhagyni, azonban a gyermekek érdeke ellenére nem dönthet, illetve nem hagyhat jóvá ilyen egyezséget. - Gyakori-e, hogy az apa kéri, nála helyezzék el a gyereket? - Mi teheti kétségessé a szülői alkalmasságot? - Nagyon sok ilyen ok van, amely a gyermek érdekeivel ellentétes, pl: nem foglalkozik a gyerekkel, esetleg nem is érdekli, nincs megfelelő kontaktus a gyermek és a szülő között, helytelen nevelési szemlélet - néhány jogszabály által elismert gyülekezethez való tartozást is én ide sorolok - eszköz, felelőtlenség stb. - Milyen korú gyereket hivathat be a bíróság meghallgatásra? Miből áll egy ilyen meghallgatás? - A gyermeket lehetőleg meg kell hallgatni gyermekpszichológus, vagy közvetlenül a bíróság útján. A 14 év feletti gyermeket akarata ellenére nem lehet elhelyezni, kivéve, ha annál a szülőnél, akihez kerülni akar, a testi, szellemi és erkölcsi fejlődése nyilvánvalóan nem biztosítható. A gyermeket a szülők jelenléte nélkül hallgatják meg, nehogy a szülők jelenléte Egy-egy házasság felbomlását néha elkeseredett küzdelmek kísérik. A gyermekelhelyezés kérdésében sok esetben még elszántabb harcot vívhatnak a házastársak mint a vagyonmegosztás miatt. Általában pénzügyi előnyöket is szerez az a szülő, akinél elhelyezik a gyereket (például maradhat a lakásban, gyerektartási díjra lesz jogosult), s ez még kíméletlenebbé teheti a küzdelmet. Ebben a számban dr. Nőt László ügyvéddel, a Tolna Megyei Ügyvédi Kamara elnökhelyettesével „a válás és annak hatása a gyermekekre" témakörről beszélgetünk. ná a gyermek érdekeit jobban teljesíteni, és ezt kötelesek lennének tiszteletben tartani. A gyermekek elleni bűntettnek tartom ezt, és lelki- Egyre gyakoribb. A családon belüli munkamegosztás és szerepek módosulásával, az apák gyermekelhelyezés iránti igénye is megnőtt, annak ellenére, hogy a korábbi bírói gyakorlat szerint az apának hosszú ideig szinte esélye sem volt a gyermek nála történő elhelyezésére, kivéve, ha a gyermek nevelésére az anya teljesen alkalmatlan volt. A törvény nem változott, de a bírói szemlélet és gyakorlat igen. Az esélyek lassan kezdenek kiegyenlítődni. Emlékszem az első olyan esetemre, - valószínű megyében is először fordult elő - amikor mintegy harminc évvel ezelőtt két leánygyermeket a bíróság az apánál helyezett el. Akkor az apa gyermeknevelésre való alkalmassága mellett nem csak az anya erkölcstelen életvitelét, hanem még azt is bizonyítani kellett, hogy mindezt a gyermekek előtt tette. befolyásolja őket. A gyerekek abban a hiszemben vannak, hogy amit elmondanak, az nem jut a szülők tudomására, de a jog ezt nem teszi lehetővé, hiszen a jegyzőkönyvek alapján a szülők megtudják, mit mondott a gyermek. Én ezt kicsit a gyermekek becsapásának érzem. - Nem okoz-e egy gyereknek komoly lelki válságot, ha választania kell az édesanyja és édesapja közül? - Az esetek nagy többségében igen komoly lelki traumát vált ki a gyermekből a két szülő közötti választás. A gyermek „választása" - még ha mindkét szülőjét szereti, tiszteli - óhatatlanul azt jelenti, hogy valamelyik szülőt a másik elé helyezi, az egyik szülőt rosszabbnak minősíti, és ezzel fájdalmat okoz nekj. Ezt átélik, és valószínű egy életen keresztül viselik ennek a felelősségét, a lelkiismeret-furdalást. Ezért a lelkiismeret-furdalásért a szülők felelnek. Tudniuk, érezniük kell, hogy a gyermekük kihez ragaszkodik jobban, kihez akar kerülni, melyikük tudismeretlennek azokat, akik ennek tudatában a gyermeket a választásának kinyilvánítására kényszerítik. Ehhez csak akkor szabad hozzájárulni, ha a másik fél erre rákényszerít. Gyermeknek is van joga, az egész válásban az ő joga a legerősebb, aki egyébként az egész ügyben vétlen, de a feje felett döntenek róla. - Mi történik, ha két vagy több gyerek f/J^fc lyezéséről kell dönteni a bíróságnak? Kap^W mind a két szülő egy-egy gyereket? - A gyermekeket lehetőleg ne válasszuk szét, kivéve, ha nincs közöttük szorosabb kapcsolat, vagy valamelyikük őszintén ragaszkodik valamelyik szülőhöz. A gyerekek nem vagyontárgyak, nem felezhetők, nem oszthatók. - Ma Magyarországon az általános gyakorlat szerint vagy az egyik vagy a másik szülő (rendszerint az édesanya) megkapja a felügyeletijogot. A másik szülőt (rendszerint az édesapát) megilleti a láthatási jog. Magyarországon is terjedőben van a közös felügyeleti jog. Mik a feltételei? Milyen előnyei és hátrányai vannak az egyedi felügyeleti joggal szemben? Helyreigazítás A Szekszárdi Vasárnap X. évf. 20. számában „Házasságok az égben köttetnek... " címmel intetjút olvashattak. A cikkhez illusztrációként felhasznált fotóknak - ahogy ezt jeleztük is semmilyen közük nincs a leírtakhoz. Azoktól, akik a képeken felismerték magukat, - így Fogarasi János tanár úrtól és nejétől is, akik több évtizede boldog házasságban élnek - ezúton kérünk elnézést.