Szekszárdi Vasárnap 2000 (10. évfolyam, 1-44. szám)

2000-05-28 / 21. szám

9 2000. május 28. SZEKSZÁRDI - A vasárnapi szülő rossz intézmény, de sajnos egyelőre nincs jobb. Nem tu­dom, hogy három-hat hó, vagy egy év egyik szülőnél, azután a másik szülőnél, mennyivel jobb az előbbinél. Itt az állan­dóság, a megszokottság hiányzik, újból kell a gyermeknek „beilleszkedni". Anyagi körülmények sem teszik ezt lehe­tővé, hiszen mindkét helyen meg kellene lennie a gyermekek szobáinak, berende­zéseinek, stb. Nehezen tudom ezt ma ná­lunk elképzelni. - Magyarországon a válásoknak mi­lyen hányadában mondják ki a közös szülői felügyeletet? - Kivételesen. Általában a felügyeletet az a szülő gyakorolja, akinél a gyermeket a bíróság elhelyezte, kivéve ha a bíróság közös szülői felügyeletet rendelt el, illet­ve ilyen egyezséget hagyott jóvá. Közös szülői felügyelet hiányában is a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a kü­lönélő szülők együttesen gyakorolják jo­gaikat. Ilyen lénye­j^^kérdések: gyer­n^Fnevének megha­tározása, megváltoz­tatása, tartózkodási helyének kijelölése, iskolájának, vagy életpályájának meg­választása. A bíróság a gyermekétől külön élő szülő jogosítvá­nyait egyébként kor­látozhatja vagy nö­velheti. A jogszabály ezen eseteket ponto­san szabályozza. - Vajon a felügye­leti jogra vonatkozó szabályozás egyszer s mindenkorra szól? - Nem. A bíróság a szülői felügyeleti jo­gokat korlátozhatja, megvonhatja, illetve egyes jogosítványok gyakorlásának szünetelését rendelheti el. ^fej szülő alapvető kötelessége a gye­rWml való gondoskodás. Ez a válás után is vonatkozik az apára és az anyá­ra egyaránt Sajnos vannak olyan szü­lők, akik válás után nem érintkeznek a gyerekeikkel. Van-e a bíróságnak mód­ja, hogy a külön élő szülőt rávegye arra, hogy a gyereke érdekében tartsa vele a kapcsolatot? - A bíróságnak arra van lehetősége, hogy a láthatás jogát biztosítsa, a láthatás gyakorlásának kikényszerítésére nincs le­hetősége. Értelmetlen is lenne, ez senki­nek sem lenne jó. Szeretetet nem lehet ki­kényszeríteni. Általában nem a láthatás jogának az elmulasztásából származnak a problémák, hanem abból, hogy a láthatás lehetőségét nem biztosítja az a szülő, aki­nél a gyermeket elhelyezték. - Mit vesznek figyelembe a gyerektar­tási díj megállapításánál? - A gyermektartási díj meghatározásá­nál figyelembe kell venni a gyermek tényleges szükségleteit, mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyait, a szü­lők háztartásában eltartott más gyerme­keket, és a gyermek saját jövedelmét. Ha a szülők több gyermek tartására kö­telesek, a tartásdíjat úgy kell megállapí­tani, hogy egyik se kerüljön a másikkal szemben kedvezőtlenebb helyzetbe. A tartásdíjat százalékos arányban, vagy határozott összegben, vagy határo­zott összegben és bizonyos jövedelmek százalékában határozzák meg. A százalékos megállapítás esetén álta­lában gyermekenként a szülő jövedelmé­nek 15% - 25%-át állapítják meg. - Természetes lenne, hogy a gyerek­tartásra kötelezett szülő pontosan be­tartsa fizetési kötelezettségét. Az állami cégeknél dolgozóknak havi fizetésükből tiltják le a tartásdíjat De mi a teendő azokkal szemben, akiktől az állam nem vonhatja le automatikusan a tartásdíjat és akik úgy „ügyeskednek" a jövedelmi kimutatással, hogy a lehető legkisebb tartásdíjat kelljen fizetniük? - A jövedelem kimutatása, bizonyítása sok esetben egyre nehezebb. Vállalkozás­ból származó jövedelem nehezen meghatá­rozható. Fel kell készülni a vállalkozásból származó osztalékok, kamatok és egyéb jö­vedelmek felderítésére. - Gyakran vannak pe­rek a gyerektartási díj ügyében? - Sajnos igen. - Hogyan lehet ellen­őrizni, hogy a kiskorú gyerek szükségleteire for­dítják a gyerektartási dí­jat és nem a vele együtt élő szülő öltözésére, uta­zására? -Bizonyítani csak ki­rívó esetben lehet, pl: a gyereknek - bár telene a tartásdíjból - nincs meg­felelő ruházata, tanszere stb., ezzel szemben a fel­ügyeletre jogosult szülő életvitele meghaladja anyagi lehetőségeit. - Mi a teendő, ha az egyedi felügyeleti jogot gyakorló szülő rendszeresen megakadá­lyozza gyereke és a másik szülő találko­zását? Vagy ha éppen fordítva, ha a kü­lön élő szülő használja fel arra a látha­tás idejét, hogy a gyereket a volt házas­társa ellen uszítsa? - Többek között ezt is a gyermekek el­leni bűntettnek tartom. A gyermeknek anyja és apja van, mindkét szülőjére a gyermeknek szüksége van. A gyermek­nek az a jó, ha minél több ember szerete­tét érzi. Ennek megvonása nem csak a másik szülőt érinti, hanem a gyermeket is. Az ilyen magatartás nagyon sok eset­ben viszályára szokott fordulni. - A környezet gyakran azt feltételezi az elváltakról, hogy nekik haragban kell lenniük egymással. Különben miért vál­tak volna el?! Mit kell tenni, hogy a jó viszony megmaradjon a korábbi partne­rek között, legalább a közös gyer­mekük(eik) érdekében? - Jó lenne, ha legalább a válást követő néhány év után a felek elfelejtenék sérel­meiket, és kapcsolatukat normalizálnák. Gondoljunk arra, hogy a gyermeknek van születésnapja, névnapja, ballagása, érettségi vacsorája, stb., melyet a gyer­mekek nem a szülőknél külön-külön, ha­nem együtt a szülőkkel, illetve azok új élettársaival kívánnának megünnepelni. T. Litovkina Anna Szerre fel!" 99 - TÖRTÉNELMI VETÉLKEDŐ A MILLENNIUM JEGYÉBEN ­Játékos történelmi vetélkedőt szervezett nemrégiben a Ba­bits Mihály Művelődési Ház 10-14 éves diákoknak. Ez nem is volna különös, hiszen versenyek, vetélkedők az is­kolákban is zajlanak szép számmal. Most azonban a cél ki­csit több volt a tudás összemérésénél, ezúttal az ismeretek bővítése mellett az izgalom is része volt a játéknak. A tar­talmat a magyar államalapítás 1000. évfordulója adta, így a kérdések az Árpád-korra vonatkoztak. A vetélkedő kétfordulós volt, az elődöntőt Szekszárdon rendezték meg április 13-án. A négyfős csapatoknak három helyszínen, akadályverseny-szerűen kellett megküzdeniük a feladatokkal. Először is csapatnevet kellett választaniuk Szekszárd és környéke ősi földrajzi nevei közül, választhat­ták elpusztult falvak, korabeli települések egykori elneve­zéseit. A feladatok egy része történelmi totók, vaktérképek segítségével a meglévő tudást kívánta felmérni, de ugyan­akkor próbára tették a gyerekek ügyességét és fantáziáját is. A Babits Társalgója után a második helyszín a Várme­gyeháza romkertje volt, ahol többek között saját készítésű, korabeli hangszert kellett megszólaltatniuk a versenyzők­nek. A legnépszerűbb egyértelműen a harmadik helyszín volt az elődöntő során, ez pedig a Remete-kápolna csodá­latos kertjében zajiotf. Itt a történelmi vetélkedő szellemi koordinátora és ötletadója, Dr. Szabó Géza muzeológus várta a gyerekeket. De nem száraz „mettől-meddig uralko­dott?" kérdésekkel állt a verőfényes napsütésben, hanem lovaglóostorral. Ezen a helyszínen ugyanis a gyerekek ügyességére voltak leginkább kíváncsiak. Néhány szelíd póniló hátán még a legfélénkebbek is tettek egy-két kört a kápolnakertben. Az íjkészítés, gerelyhajítás szintén eleink ősi tevékenységét idézték. A „Szerre fel!" verseny döntőjére Ópusztaszeren került sor, ahová a kilenc legjobb csapat jutott el a Művelődési Ház költségén. A Történelmi Emlékpark megtekintése mel­lett a döntő versenyszámai is igen eredetiek voltak. A kiál­lításhoz kapcsolódó kérdések mellett feladat volt szőrlabda készítése, bakugrás és korhű jelmez elemzése is. Tanáraik segítségével a gyerekek köleskását és kövön sült halat is készítettek, melyeket aztán jóízűen el is fogyasztottak. Az ősi magyar szokások, játékok felelevenítésével, régi étkek főzésével közelebb kerültek a gyerekek az ezer évvel ezelőtti magyarság történelméhez. Az egyedi vetélkedő győztese a lengyeli Wosinsky Mór Általános Iskola csapa­ta lett. A megyei szintű játék friss levegőn, játékosan zaj­lott, mégis méltóképpen emlékezett Magyarország ezer­éves államalapítására. N.M.

Next

/
Thumbnails
Contents