Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-02-14 / 6. szám

holmatfo A szekszárdi tűzoltóság rövid története NEM JÁTSZANAK A TŰZZEL SZEKSZÁRDI 1999. február 14. VASARNAP Velencei István parancsnok eligazítást tart Magyarország mindig eléggé rossz szinten állt a tűz elleni védelem terén. Mára hazánk meglehetősen sokat hozott be a lemaradásból, luftban mégis minden szakember egyetért, hogy van még hová fejlődni. • • • A XVIII-XIX. században a tűzoltás a céhek és a diákok feladata volt, és az eredmény ezáltal esetlegesnek, gyakran nem kielégítőnek bizonyult. Az első önkéntes tűzoltó egyesületet 1834ben, Aradon hozták létre. Csak évtizedekkel ezután alapították az Országos Tűzoltó Szövetséget, amely a tűzoltók képzését végezte, a felszereléseket biztosította, és a tűzoltás módszereit és hatékonyságát szabályozta különféle rendeletekkel, ahogyan azt ma is teszi. Az 1800-as években még szerte az országban tűzi kasszák működtek, és az ezekbe befolyt pénzösszegből szerezték be a szükséges eszközöket. A tűzeseteket harangkongatással adták tudtára azoknak, akik az oltást végezik. ^•lyen körülmények között született meg 1873-ban dr. Boda Vilmos erőfeszítéseinek köszönhetően az a tűzoltó egylet, melynek neve Szegzárdi Önkéntes Tornász- és Tűzoltó-egyesület volt, és amelyből mára a szekszárdi hivatásos tűzoltóság kifejlődött. A megalakuláshoz szükséges összeget a város lakosai és környékbeli földbirtokosok adományaiból gyűjtötték össze. Az egyesület többtucat taggal és egy fecskendővel is rendelkezett. A század hátralevő részében viszonylag sok és jelentős esemény történt, miközben kevés, de annál nagyobb károkat okozó tűz pusztított. Szivattyúkat, tömlőket, létrákat, köteleket és az ezek szállítására alkalmas kocsikat szereztek be, és egy biztosítótársulat támogatását is megszerezték. Tűzoltózenekar alakult, a város asszonyai zászlót adományoztak az egyesületnek, és végre létrehozták a Tolnavármegyei Tűzoltó-szövetséget. • • • A századforduló idején Tűzvédelmi Szabályrendelet jelent meg, és a tüzet észlelők tűzjelző telefonokon kérhettek segítséget. Az I910-es években már több tűzesettel kellett számolni, részben az első világháború következtében. A főparancsnok, Boda Vilmos 41 év után egészségügyi okokból lemondani kényszerült tisztségéről. 1925-ben a belvárosban előbb a templom, majd egy áruház égett le, ami vízvezeték-hálózat építését és tűzcsapok kialakítását eredményezte. Hamarosan hivatásos tűzoltókat foglalkoztattak Szekszárdon csakúgy, mint az ország más részein, akik ekkor már ügyeletet is elláttak. • • • A második világháború szintén nem kímélte sem a várost, sem a tűzoltóságot: épületeket romboltak le, a járműveknek és a tűzoltóknak az ország hadserege látta szükségét. 1945-től a tűzoltóságok helyzete meglehetősen rendezetlen volt - pontosabban túlzottan sokféleképpen próbálták azt rendezni. Először államosították a tűzoltóságokat, aztán belügyminisztériumi szakfelügyelet és tanácsi irányítás alá kerültek, az országos tűzoltószövetséget megszüntették, majd évtizedek múltán újjászervezték, a tűzoltóság parancsnokságát összevonták a polgári védelmi parancsnoksággal és a katasztrófavédelemmel, végül alkotmánybírósági döntés hatására ismét különválasztották őket. • • • 1996-ban a tűzoltóságok a helyi önkormányzatok intézményévé váltak, és seregnyi régóta szükségesnek tűnő rendelkezés és jogszabály, valamint a tűzvédelmi törvény végre megjelent. A feladatok átalakultak, veszélyesebbek, bonyolultabbak lettek. Kórház, mozi, áruházak tüzeihez kell vonulni, közúti balesetek, gázrobbanások teszik sajnálatosan változatossá a tűzoltók munkáját. A 126 év alatt, mióta Szekszárdon tűzoltóság van, annak 17 parancsnoka volt - jelenleg, immár 21 éve, Velencei István ezredes végzi ezt a felelősségteljes, ám gyönyörű munkát. Az egyetlen fecskendő helyett ma már műszaki mentőszer, gépezetes tolólétra, vízszállítójármű és két gépjármüfecskendő található a szerállásokban. A tűzoltóknak napjainkban veszélyes és sugárveszélyes anyagokkal, földgázzal, elektromos árammal, közúti balesetekkel, árvizekkel, vízből mentéssel kell megbirkózniuk. • • • A tűzoltók hétköznapi hősök. Életet mentenek, kihozzák gyermekeinket az égő házból, autóroncsokból húzzák ki a szerencsétlenül jártakat, vízi baleseteknél és katasztrófáknál is közreműködnek - egyszóval ők nyújtanak segítséget akkor, ha senki más nincs, aki segíthetne. Vigyáznak ránk akkor is, mikor sejtelmünk sincs róla. Tiszteljük, becsüljük őket ezért! -kpHétköznapi hősök gyakorlat közben Köztudott tény, hogy a legutóbbi adóbevallásnál a lehetséges adóalanyok 33 % - a rendelkezett arról, hogy SZJA - nak 1 % - át melyik szervezet számlájára utalják át. —így a maradék 77%, az ún. közkalapba került és nem jutott el a célszervezetekhez. Az ok nem a segíteni nem akarás, hanem a nem megfelelő információs bázis. — Ezen hivatott segíteni a most másodízben megjelent Civil Címtár. — A kiadvány csokorba szedi a humán feladatokat ellátó Tolna megyei szervezeteket, melyek között vannak alapítványok, egyesületek, szövetségek és önkormányzati jelleggel működő társulások - tájékozatta lapunkat Kis Pál István, a United Way Tolnatáj Alapítvány elnökségi tagja. A kiadvány röviden ismerteti a szervezetek működési rendjét, posta címét és a számlaszámot, ahová az átutalni szánt összeget váiják. — Tervek szerint a Civil Címtár évről - évre bővülni fog legalább pótjegyzék formájában. — A kötet megjelentetésének munkálatai nagyrészt önkéntes úton történtek, de segítséget nyújtott a Tolna Megyei Munkaügyi Központ munkanélküliek elhelyezésében segítő civil irodája is. — A nyomdaköltséget a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vállalta magára. — A Civil Címtár megtalálható a Tolna megyei könyvtárakban, művelődési házakban, a munkaügyi kirendeltségeken, az APEH kirendeltségein, a Kereskedelmi és Iparkamara irodáiban. A kiadók ezen felül szeretnék eljuttatni az információs füzetet a települési önkormányzatok irodáiba is. j Móni CIVIL CÍMTÁR átÉSÜk íoina Mígvel Kmtkc<H!ftií <•* l£»rkdnwB ájul >wmo£Uou licrliasiflt) kíiúvi:!v 1 X