Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)
1999-10-17 / 36. szám
1999. október 17. SZEKSZÁRDI 11 Az egyesület célja: emberbaráti segítés A SZEKSZÁRDI MENTŐEGYESÜLET Magyarországon 1876-ban született törvény az elsősegélynyújtási teendőkről, állami feladattá téve a mentőszolgálat megszervezését. Az ilyen célú szervezetek mégis egyesületi formában jöttek létre. Elsőként Budán szerveztek Önkéntes Mentő Egyesületet 1887-ben, majd a nagyobb városok mentőegyesületei alakítottak ki munkamegosztást a Vöröskereszt egyleteivel. A szekszárdi szervezkedés közvetlen előzménye a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesületének életre hívása volt 1926-ban. Szekszárdot dr. Tanárky Árpád, a Tolnavármegyei Ferenc Közkórház igazgató-főorvosa képviselte június 26-án Budapesten a megalakuláskor. Több évtizedes próbálkozás eredményeként kapott új lendületet a szervezett mentés és segélynyújtás ügye. Szekszárdon 1927. április 24-én a vármegyeháza tanácsteréében tartotta alakuló közgyűlését az országos egyesület városi fiókja. Megismerkedve az országos tervekkel, a szekszárdi hallgatóság lelkesedéssel pártolta az új egyesület céljait. Sok példa volt arra, hogy egy jól működő mentőszervezettel mennyi nagyobb bajt lehetne megelőzni. Az egész vármegyében megoldatlan volt a sürgősen ellátandók kórházba szállítása. Díszelnökként több közéleti személy állt a kezdeményezés élére, köztük Pesthy Pál igazságügyminiszter, Jankó Ágoston főispán és Szévald Oszkár alispán. Az elnöki feladatokra Vendel István polgármestert választották meg, alelnök és egyben az egyesület szakmai irányítója dr. Kramolin Gyula vármegyei tiszti főorvos lett. A mentőegylet közérdekű voltát bizonyítja, hogy amikor az alakuló közgyűlés véget ért, szekszárdiak nagy csoportja gyülekezett a városháza előtt a korszerűen felszerelt első mentőautó megtekintésére. A jármű állomáshelyét a kórház területén jelölték ki, ahonnan éjjel-nappal hívni lehetett a Szekszárd 4. telefonszámon. Jelentős áldozatot is vállalt i o m A Magas a telefonszámlája? Nem tudják Önt hívni ert lefoglalja a telefonvonalát az internetezéssel? Lassú az internet elérése a modemen keresztül? A RADIQS INTERNET SZEKSZÁRDON MÁR ÖNNEK IS ELÉRHETŐ A rádió ára: 1 db lapantenna: Felszerelés: 284 000 Ft 15 000 Ft 15 000 Ft Összesen: nettó 314 000 Ft De van egy fantasztikus ajánlatunk! Ha legalább két éves előfizetésre köt szerződést, akkor az ár így alakul: TERRA Kft Szekszárd, Ybl Miklós u. 3. • Telefon: 74-501-006, fax: 74-501-004 ezzel a város, az örökös tagság 2000 pengő önkéntes adomány befizetésével járt. Ezen kívül a szolgálat fenntartásához ezer lakosonként további 25 pengőt kellett fizetnie évente. A szolgáltatásért a mentőautót igénylők is fizettek, km-ként 50 fillért, melyből az egyesület tagjai és hozzátartozóik 30 km-en belül 50%-os, azon túli távolság esetén 25%-os kedvezményt kaptak. A kórház által igazolt esetekben ingyen is történt betegszállítás. Országos mintára szervezett mentőtanfolyam indult Szekszárdon a Polgári Leányiskolában, ahol 57 jelölt - tanító, kisbíró, leventeoktató, Tendőr és más foglalkozású jelentkező - tanulta a segélynyújtási tudnivalókat. Az új szolgálatnak hatalmas körzetet kellett ellátnia. Működési körébe tartozott Szekszárd város, a Központi (későbbi nevén Szekszárdi) és a Völgységi járás, valamint Dunaszentgyörgy, Belecska, Keszőhidegkút, Udvari, Szárazd, Gyönk, Szakadát, Varsád, Kistormás és Medina. Időközben Önkéntes Mentőegylet alakult Dombóváron (1927) és Dunafoldváron (1929) egy-egy autóval, de az is kevésnek bizonyult. Sok vitára adott okot, hogy ha a városban gyors mentő feladatra kellett volna sietni, az állandóan úton lévő szekszárdi autóra nem lehetett számítani. Már egy év múlva felmerült a második autó vásárlásának igénye. Csak 1929-ben sikerült beszerezni egy pótautót, de az öreg használt masina pár hét alatt végleg elromlott. 1927-ben 340 betegszállítás történt 9600 km teljesítménnyel, 1930-ban már 760 esethez vonult a mentő, majdnem 33 ezer km-t futva. Minden évben deficites lett az egyleti kassza, pedig sok szekszárdi polgár köztük, pl. Fusz Lajos bádogos, Nepp Gyula szíjgyártó, Seleznik Viktor kárpitos, Szeghy Sándor és Ulrich József gyógyszerészek, Zahratka János hentes, Zámbó János lakatos és mások - jelentős tagdíjat vállaltak magukra. Ők is furcsállhatták, hogy 1930-ban az egylet elnöke és néhány tisztségviselője 682 pengőt fizetett ki önmaga számára karácsonyi jutalom címén. Bár a szolgálatot ellátók erőfeszítése minden elismerést megérdemel, valójában az Országos Mentőegyesület 38 vidéki fiókegylete nem tudott megbirkózni a feladattal, a szakminisztérium már 1930-ban állami fiókállomásokká kívánta átszervezni az egyesületek hálózatát, egyszerűbb adminisztrációt és olcsóbb működtetést ígérve. Az intézményesítés azonban lassan haladt, a szekszárdi fiókegylet 1936. noyember 5-én mondta ki megszűnését és kirendeltséggé alakulását. A hivatali adminisztrációnak további három évre volt szüksége az átszervezések bejegyzéséhez; a Városok és Vármegyék Országos Mentőegyesületének szekszárdi csoportját a Belügyminisztérium véglegesen 1939. december 2-án oszlatta fel. A rádió ára: 195 000 FT 1 db lapantenna: 0 Ft Felszerelés : 0 Ft Összesen: nettó 195 000 Ft A rádió bérelhető is (a bérleti feltételekröl felvilágosítást a Terra Kft-től kaphat.; E-mail: info@terrasoft.hu Kaczián János Ódon derű 46. Vasúti sirámok /1909/ Amikor az autó még ritkább volt, mint a fehér holló, s amikor az autóbuszjáratokat még csak tervezték, valóságos expedíciónak számított Szekszárdról Budapestre utazni. Mivel azonban eleink hittek a közvélemény erejében, mindezt epés cikkekben tették szóvá. „A baja-bátaszéki összeköttetés még nyomorúságosabb állapotokat teremtett a mi szekszárd-sárbogárdi vonalunkon. A reggeli posta legtöbbször elmarad, ami még hagyján, de a Bátaszékről jövő vonat rendszerint egy jó órai késéssel érkezik Szekszárdra, illetve Sárbogárdra, vagyis akkor, amikor onnan már a fiumei vonat régen elrobogott Budapest felé. így az utasok elszalasztva a csatlakozást, délután 1 óra 41 perc helyett 8 óra 15 perckor este érkeznek a fővárosba. (...) Az a baj ugyanis, hogy Bátaszéken nincs vízfelvételre alkalmas kútja a vasútnak, s mióta áll az állomás, nem is volt. A lokomotívhoz szükséges vizet privát ember szívességéből, a malomárokból szerzik be. Ez a víz úgy ahogy eddig megfelelt, legfeljebb a vastag iszap a lokomotívot tette tönkre, most azonban a kazánba Bátaszéken felvett iszapos vizet Szekszárdon kieresztik, s helyette ártézi vizet bocsátanak be, amely azonban oly sajátságos oldó hatású, hogy a kazán falára lerakódott iszapot teljesen feloldja - úgy hogy nem anynyira gőz fejlődik a bebocsátott ártézi vízből, mint valami kimondhatatlan színű folyadék", ami a füstkéményen távozik s így a masina „megrokkant inakkal soha sem tud befutni Sárbogárdra" írták 1909. szeptember 25-én a Közérdekben. Három hét múlva még tovább ment a lap, amikor megírta: „A vérig szekírozott, reggel nyolctól este kilenc óráig tartó budapesti utazásokkal agyoncsigázott közönség egyszer ott Sárbogárdon búsultában - meglincheli ezt a rozoga lokomotívot, amely, ha Angliában lenne, már régen a British Museum lomtárjában álmodnék feltalálójáról, a vele egykorú jó Stephenson Györgyről." Csoda-e, ha elődeink a rájuk váró tortúra helyett, ha csak tehették, inkább otthon maradtak... Lanius Excubitor