Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-06-13 / 23. szám

4 SZEKSZÁRDI 1999. június 13. A KÖZIGAZGATÁSI RENDSZER REFORMJA A Tolna Megyei Munkaügyi Tanács '99. máj. 25-i üléséről dr. Brebán Valéria, a Tolna Megyei Mun­kaügyi Központ igazgatója tájékoztatta a Szek­szárdi Vasárnapot. Mint az köztudott dolog, minden év elején fel­osztásra kerül egy bizonyos pénzösszeg ('99-ben közel 1 milliárd forint) különböző munkahelyte­remtő /megtartó, elhelyezkedést elősegítő, meg­könnyítő stb. programokra, célokra. Az idei év ed­dig eltelt időszakáig a vártnál /az előző évinél/ sok­kal kevesebb pályázat érkezett be a munkaerőpiac­ról tartósan kiszorult munkanélküliek elhelyezke­dését elősegítő pályázati kiírásra, ráadásul a beér­kezett pályázatok zöme tartalmilag is és formailag is egyaránt kifogásolható. Tehát a munkaerőpiacról tartósan kiszorult munkanélküliek elhelyezkedési esélyei tovább romlottak, pedig eddig sem voltak túl rózsásak. Az okok nagy részben a gazdasági helyzetből eredeztethetőek, amelyre jelenleg alap­vetően a visszafogottság, a várakozó álláspont a jellemző, de visszavezethetőek az okok a jogszabá­lyi, a pályázati feltételi szigorításokra is. Más terü­leteken (közhasznú munkavégzés, rehabilitációs alap) viszont sokkal több a jogos és megalapozott igény, mint amennyit kielégíthetnének. így aztán a megyei munkaügyi központ hatékonyabb működ­tetése, jobban mondva, egyáltalán a működési fel­tételeinek biztosítása érdekében elkerülhetetlenné vált a pénzalapok átcsoportosítása, módosítása, amit végül is megszavazott a munkaügyi tanács. Mindezekhez tudni illik azt is, hogy a munkanél­küliek elhelyezkedését elősegítő munkahelyterem­tő program támogatására adott állami pénz nem ajándék pénz, nem „talált pénz". Nagyon szigorú feltételeknek kell megfelelniük azoknak, akik megkapják azt a max. 600.000.- Ft/ létrehozott munkahely támogatást, vagyis kamatmentes visz­szatérítendő (részletekben max. 3 év alatt) köl­csönt, amelyre 100%-ban forgalomképes ingatlan jelzálogát kell felajánlani fedezetül, ezenkívül a pályázónak semmiféle TB, adó vagy más köztarto­zása, hátraléka nem lehet. Csak a megváltozott munkaképességűek esetében nem kell a kamat­mentes kölcsön 50%-át visszafizetni, nem csoda, ha ez a kapósabb. Hírértékű újdonság, hogy a szakképzési alap ki­került a munkaügyi tanács hatásköréből, és az ok­tatási minisztérium hatáskörébe került, ezért a munkaügyi tanács mellett működő szakképzési bi­zottság (júliusi határidővel) kiírta a saját pályáza­tát. Természetesen a Tolna Megyei Munkaügyi Központ koordináló szerepe továbbra is megma­radt, és végső soron a törvényességi felügyeletet annak igazgatója, dr. Brebán Valéria látja el, aláírá­sával hitelesíti a dokumentumokat. Bálint György Lajos 1999. jún. 3-án Szekszárdon a Megyeház dísztermében nagyszámú szakmai kö­zönség előtt dr. Ivancsics Imre, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanszékvezető docense (dékán) tartott előadást a Közigazgatási Reform várható irányairól. Mint kiderült, ellentétes irányú folya­matokat kell egyidejűleg beindítani és megvalósítani: a decentralizációt és a centralizációt. Például a szolgáltatások területén a decentralizáció a célravezető, a területfej­lesztés vo­natkozásá­ban viszont a centrali­záció a kö­vetelmény. A megyei tagozódás helyett 2-3 megyét ma­gában fog­laló régiók kialakítása a cél, már csak azért is, mert az EU támogatások megpályázására, elnyerésére így na­gyobb az esély. Az EU a térségi (regioná­lis) fejlesztés, a globális gondolkodás hí­ve és támogatója, a lokális gondolkodás­sal és a kistérségi szemlélettel szemben, mert így a támogatásokra biztosított anyagi eszközök szétforgácsolódnának. Dr. Ivancsics Imre közbevetőleg megje­gyezte, hogy a magyar közigazgatási rendszer fejlődésének, változásának a története a törökök kiverése óta a szaka­datlan és folyamatos, és - sajnos - a töb­bé-kevésbé sikertelen reformok, átalakí­tások története, és a reformok túlnyomó­részt nem azért voltak sikertelenek, mert rosszak voltak, hanem azért, mert külön­böző társadalmi, gazdasági okok miatt nem lehetett érvényre juttatni. Például nem lehet a közigazgatási rendszert csak politikai szempontok szerint megváltoz­tatni. (Inkább fogalmazzunk úgy: nem szabad.) A változásokról, változtatások­ról szólva leszögezte: permanens válto­zások permanens bizonytalanságot ger­jesztenek, és ez a körülmény a hatékony­ság romlását eredményezi. A stabilizáció elengedhetetlen feltétele a közigazgatási rendszer jó működésének. Ezután kitért arra, hogy az önkormányzati törvény jó törvény (liberális törvény), de a végre­hajtásához (végrehajthatóságához) a fel­tételeket meg kell teremteni, a feladatok­hoz megfelelő szintű anyagi forrásokat kell biztosítani. Ez a törvény annak elle­nére jó, hogy vannak olyan elemei is, amelyek nem eléggé kimunkáltak, mint például a polgármester (képviselő testü­let) és a jegyző viszonya, stb., mert lehet­ne még folytatni. (Lehet, hogy nem ez az oka, de Magyarországon a jegyzői állá­sok 10%-a tartósan be­töltetlei^fc Egy ébkéiu az EU nem szól bele részletekbe menően ab­ba, hogy mi­lyen legyen tagországai­ban a köz­igazgatási, önkormány­zati rend­szer, az önkormányzatoknak nincsenek kötelezően előírt szolgáltatási (oktatási, egészségügyi, stb.) feladataik, csak az alapkövetelményeket kell betartani. Az EU CHARTA 80 ezer oldal, de többnyire a helyi- és országosszintű jogalkotás kor­látozásairól szól. Itt kell megemlítc^^ hogy az EU tagországok közigazgatási, önkormányzati rendszerei nagyon jelen­tős mértékben különböznek egymástól történelmi hagyományaik, társadalmi, gazdasági sajátosságaik szerint. Jelenleg Magyarországon az önkormányzatoknak - a megfelelő anyagi eszközök hiánya miatt - a rájuk bízott és az általuk vállalt szolgáltatások biztosítása okozza a leg­nagyobb gondot, mivel a feladatok folya­matosan növekednek, a rendelkezésre ál­ló pénzeszközök viszont vagy stagnál­nak, vagy éppenséggel csökkennek... Egyértelmű helyzetet kell teremteni. Angliában például törvénybe van iktatva, melyek az ügyfelek (állampolgárok) jo­gai. A közszolgáltatásokért az adózó az adójával fizet, és ezért JOGA van a meg­felelő szolgáltatásokra, és ezeket nem­csak elvárhatja, hanem meg is követelhe­ti, akár bírósági úton is érvényesítheti. Ez ilyen egyszerű... Vagy mégsem? Bálint György Lajos Régiónk

Next

/
Thumbnails
Contents