Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-06-13 / 23. szám

1999. június 13. SZEKSZÁRDI 5 Tolnai Tudósok Társasága Az elmúlt héten a régi Vármegyeháza kistermében találkoztak a Tolna megyében élő-dolgozó tudományos kutatók, hogy maguk közül két képviselőt válasszanak a Pécsi Akadémiai Bizottság tagjainak sorába. A tudós testületet dr. Katona Tamás, a PAB alelnöke, a Paksi Atomerőmű Rt. Tudományos tanácsadója hívta össze. Mint ismeretes, a megyében ez idő szerint nincs akadémikus, a minősített kutatók, illetve akadémiai köztestületi tagok száma tizenét. Ezúttal dr. N. Horváth Béla dalomtörténész, az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola főigazgatója, és dr. Schultz Károly gyermekgyógyász főorvos nyerte el a képviselői megbízást. Ők a jövőben részt vesznek az Akadémiai Bizottság ülésein, amelyek nem túl gyakoriak, ám ezek koordinálják azt a tudományos közéletet, amely a szakbizottságokban folyik. Az Akadémiai Bizottság jeleníti meg a köztestületet a régióban, részt vesz a régió terveinek, szándékainak véleményezésében. Most különösen hangsúlyosak a tudománypolitika és oktatáspolitika kapcsolatai, az egyetemi integráció. kérdése, a környezetvédelem, a nukleáris energiai felhasználásának problémái... Emellett még számos olyan kérdés van, amelyről a tudományos közélet megfogalmazza gondolatait, véleményét. A választás után dr. N. Horváth Béla kérdésünkre elmondta, hogy az elnökségi tagoknak integráns szerepet kell betölteni. Egyrészt a már itt élő tudós értelmiséget jobban meg kell szervezni, másrészt óriási feladat közreműködni abban, hogy még több tudós ember számára vonzóvá váljék Tolna megye. Mint mondta, elégedett lenne azzal, ha rövidesen egyetemi professzorok oktatnának, illetve jelen lennének a megyében, és ha sikerülne a főiskolán egyfajta tudósklubot létrehozni, mely rendszeres találkozások, újfajta szellemi műhely kialakulását is eredményezhetné. Örvendetes, hogy mindkét elképzelésnek van realitása, vannak bíztató jelei. U.T. AKADÉMIKUSOK #

e ~rt Tolna megye és Szekszárd jeles szülötteiről életrajzi adatok olvashatók számos lexikonban. Sokakról írt dr. Töttős. Gábor lytörténész is, a Tolnai Népújságból sajnos eltűnt Rejtett rtékeink című sorozatában. A megyeszékhelynek, Szekszárd lapjának időnként az egész megyére kitekintő honismertető írásokkal kell pótolnia a hiányt, pl. a tudományok nagyjairól való megemlékezéskor. CHOLNOKY LÁSZLÓ kémikus, egyetemi tanár Májusban Pécsen emlékülést tartottak és szobrot állítottak Cholnoky László professzor tiszteletére, születésének 100. évfordulója alkalmából. A szülőhely mulasztása arra int bennünket, hogy sorra vegyük a Magyar Tudományos Akadémia megyénkben született tagjainak életútját. Ehhez az ismert forrásokon túl segítségünkre vannak az MTA könyvtárában és mikrofilmtárában fellelhető dokumentumok, köztük az akadémia hivatalos nekrológjai is. A Jászberényből származó Cholnoky Lajos Ozora jegyzője, amikor a Páriban született Reisner Máriával való házasságából, 1899. május 29-én fiuk születik. Családi otthonuk a Városház tér 680. helyrajzi számú községháza volt. Az ifjú Cholnoky Veszprémben végezte középiskolai tanulmányait, majd 1920-ban gyógyszerészhallgató a Budapesti Tudományegyetemen. A tehetséges diák kémia iránti érdeklődésére hamar felfigyeltek, már 1924-ben gyógyszerész doktorrá avatták. Pécsre költözött és az egyetem orvosi karán vállalt állást. Ettől kezdve haláláig, 43 évig állt az intézmény alkalmazásában, közben 1929-ben bölcsészdoktori címet is szerzett. Ösztöndíjásként hosszabb időt töltött Jénában és Grácban, 1943ban hívták haza Pécsre a kémia tanszék egyetemi tanári állására. Cholnoky professzor 1952-ben lett a kémiai tudományok doktora. 1959-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 1960-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 1957-1965 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese, majd rektora. Gyorsan ívelő tudományos pályája során főként a karotinoidszinezékek vizsgálatával foglalkozott. Világszerte feltűnést keltő eredményeiről és módszereiről számos nemzetközi kiadvány és szakcikk adott ismertetést. Kutatásait kiterjesztette a karotinoidok genezisét és növényélettani szerepét tisztázó elemzésekre is. A fáradhatatlan kutató másik alkotóterülete az oktatásügy volt. Orvostanhallgatók nemzedékeit tanította a korszerű kémiai ismeretekre. Derűs természetével, példás kutató és tanító munkásságával kivívta pályatársai és környezete tiszteletét és megbecsülését. Cholnoky László 1967. június 12-én Pécsen bekövetkezett tragikus hirtelenségű halálhírét az MTA a magyar tudományos élet pótolhatatlan veszteségeként adta közre. Kaczián János