Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-06-06 / 22. szám

343 1999. június 06. , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Rajzfilmen „Az ember tragédiája" Jankovics Marcell animációs filmje Szekszárdon A Tolna Megyei Könyvtárosok Egyesületének meghívására érkezett Jankovics Marcell Szekszárdra. A rajzfilmrendező művészettörténész a Gyermekkönyvtárban mutatta be „Az ember tragédiáját", s fűzött hozzá néhány érdekes gondolatot. A nát elsosorban azért álmodta rajzfilmfigurákba, mert úgy érezte, így lehet a legteljesebben visszaadni annak a fantasztikus világnak a látványát, meJankovics Marcell ^P^riá lyet Madách elképzelt. Jankovics monumentális filmet készít, mely teljesen készen csak úgy tíz év múlva lesz. Az elkészítés szempontjából egyszerűbbnek ítélt színek- mint a Teremtés, Egyiptom, Bizánc, vagy a párizsi szín- zenével, narrátorhanggal már egészen elkészült. Ám a nehézséget az olyan részek megrajzolása okozza, mint a londoni, de nem az ügyesség, vagy tehetség hibádzik, hanem a pénz. Gondolta volna, hogy egy- egy rész megalkotása tízmilliókba is kerülhet? Kulissza titkokba azért nem avatott be senkit a még New Yorkban is elismert művész, hanem levetítette a film már meglévő részeit. Az egymástól elkülönülő színekben Isten markáns hangját Szilágyi Tibortól kölcsönzi, ám arca, akárcsak a többi szereplőé, folyton változik. A Teremtő Isten nagy és leginkább az égen kirajzolódó csillagképekre emlékeztet, később bölcs öregember, de láthatjuk cinikus tudós alakjában is. Az újra és újra megszülető Ádám alakja is természetesen más és más, akárcsak az ő életét megkeserítő - édesítő Éváé. A nagyszerűen megrajzolt film képzeletünk határtalanságát idézi, ám a mesebeli rajzok mégsem hasonlítanak az amerikai stúdiókban született produkciókra. Az ott látható szépen megkreált figurák és mozdulataik nem bírnak jelentőséggel, míg Jankovics minden képe nyomatékos és jelent valamit. A párizsi színben például csak kék fehér és piros színeket látunk, Mozart zenéje pedig minden fontos mozzanatnál felcsendül. A minden bizonnyal szórakoztató és egyben értékes alkotás elkészülte még beletelik néhány évbe, s hogy mikor kerül a videotékákba, az azon múlik, hogy a film megálmodója, Az ember tragédiájának megrajzolója mikorra tud kellő számú mecénást felsorakoztatni a film mögé. N.M. AZ UJ DUNÁT AJ ÚJ ARCA Az Új Dunatáj új füzete új, igényesebb kötésben keresi új és régi olvasóit. Ám nem csupán a fényes külső és a megnőtt lapméret (akkorává serdült, mint elődje) miatt kell kézbevenni ezt a folyóiratot, hanem főként azért, ami a felnyitás után következik. A hagyományos nyitány ezúttal «

a versblokk, amely tereimében a profil szerint szerény, de amelynek élén az a Pardi Anna áll, aki immár több évtizede él a magyar irodalmi köztudatban. A költeményeket pedig olyan tanulmányok sora követi, amely biztos, hogy nemcsak a tudósfantáziát vonja körébe, hanem a könnyedebb orgánumokból tájékozódókat is. Ügyefogyott királyok címmel Petőfi királyballadáiról ír Zentai Mária, a Dobzse Lászlóról, a Bánk bánról s még néhány olyan alkotásról, amelyek nem tartoznak a költő mindennap emlegetett versei közé. A múlt század nagy költőfiának alaposabb ismeretéhez azonban ezek a művek is sokat adnak, hiszen híven mutatják egyéniségét. De Petőfi legnépszerűbb meséje is értelmezés tárgya az Új Dunatájban. Épp a mesei elemeket járja körül a János vitéz új megközelítésével Hermann Zoltán tanulmánya. Sokakat érdekelhet egy újabb vélemény - Gajdó Ágnesé - az Illyés-féle, „átigazított" Bánk Bánxó\. A száznyolcvan esztendős nemzeti drámánk kiváló elemzését nyújtja a melléklet is, melynek mestere Heilmann József. A további irodalomtörténeti írások közvetetten vagy áttételesen Babitshoz kötődnek. Téglás János Babits Mihály és a nagy mecénás, Baumgarten Ferenc levelezését vezeti be és ismerteti, s Szekszárd költő-szülöttének elismert kutatója Gál István irodalomtörténész, akinek bonyhádi diákéveiről szól Kolta László helytörténész munkája. A rokonmúzsák körében mozog az Új Dumatáj zárórésze. Művészet és az alkotó természetrajzát vázoja fel Hász Erzsébet. A különleges karakter és a létrejött -alkotás összefüggéseinek vizsgálata a lélekelemző tudomány örök témája. Igazi helytörténeti érdekesség Csekö Ernő tanulmánya. Egy jellegzetes szekszárdi középület - a Világ mozi - felépítésének a század-előről a datált törté-netét tudhatjuk meg belőle. A füzet méltó záradékaként Szatmári Juhos László szobrait láthatjuk, akinek műal-kotásáról készült fotó díszíti a címlapot is, s akivel a Nagy Janka Teodóra által készített riportból mélyebben is megismerkedhetünk. N.M. TISZTELT VÁSÁRLÓINK! A SZEKSZÁRDI AGROKER Rt. GAZDABOLTJA, széles áruválasztékkal várja kedves vásárlóit! Minden csütörtökön 5% árengedmény! Ingyen szaktanácsadás! nyitvatartás: hétfő-péntek 7.30-16.00 szombat 7.30-11.00 Szekszárdi AGROKER Rt. Szekszárd, Damjanich u. 33-35. Telefon: 74/411-322 ] H