Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-06-06 / 22. szám

SZEKSZÁRDI YASARNAP 1999. június 06. Érdekli? Bemutatjuk! Két héttel ezelőtti beszélgetésünk végén dr. Kenéz Pál belgyógyász szakfőorvos, a rendelőintézet vezetője úgy fogalmazott, hogy arról faggassam Horváth Endrét, az MMG Automatikus Művek Rt. Szekszárdi Műszergyárának igazgatóját, hogy milyen küzdelmekkel jár ma gyárat igazgatni, illetve arról, hogy milyen átállásokat éltek meg, hogyan zajlott a privatizáció, s hogy miként tudják kezelni a fluktuációt? - Hajdan szocialista nagyvállalatként működött a cég, amely 1991 végén állami vállalatból egy tulajdonosú állami részvénytársasággá alakult. - Igen, 1992 január elsejétől 1994 augusztusáig működtünk így, majd az ÁVŰ az utóbbi dátumot megelőző pályázat eredményeként az 50,1 százalékot eladta az MRP /a munkavállalói résztulajdonosi program/ és az MBO /vezetői kivásárlás/ konzorciumnak. Az 50,1 százalékból 49,77 a dolgozói részvénycsomag, egyharmad százalék pedig a vezetői volt. Természetesen ez nem a szekszárdi gyárra, hanem az egész részvénytársaságra vonatkozott. - Hány gyára van az Rt-nek? - Korábban négy, most három: Szekszárdon, Bicskén és Kecskeméten. Változás történt Budapesten, a központban, mert 1997 végén különféle problémák miatt az ÁPV Rt-től átvette a többségi tulajdont a Bankár Holding Rt. A holding az egyes gyárakat önállóan működő szervezetekké alakítja át... Társaságon belül mi vagyunk az általános műszergyártó és szolgáltató üzletág. - Miért volt szükség a reorganizációra? - Az állami cég tőke hiányában képtelen lett volna dolgozni, tevékenységét finanszírozni. A reorganizációnak része volt az is, hogy a budapesti központban folyó tevékenységeket - termékeket és technológiákat - kitelepítették a többi gyárba. A központ telephelyének értékesítése is folyamatban van. A központban még húsz fős - elsősorban pénzügyi - vezetés dolgozik, mert jelenleg az üzletágak jogilag még nem önálló társaságok. A reorganizáció a tervek szerint az év végéig befejeződik, s azután feltehetően önálló jogi személyiségű társaság leszünk. - Mit tervez a Bankár Holding Rt., ha befejeződik a reorganizáció? - A pénzügyi befektető társaság nem akar tulajdonosként működni, hanem a reorganizáció végén szakmai befektetőt akar találni az üzletágakhoz, tehát azokat eladja... Érdemes megemlíteni a Bankár Holdingról, hogy ő ma Magyarország legnagyobb magán pénzügyi befektető cége. -Ennyi mindent átélni, s mindig más-más elvárások szerint dolgozni, irányítani nem lehet könnyű.... - Nem könnyű, de az a szerencséje a gyárnak, hogy jó szakember gárdája van, s megvannak a piaci kapcsolataink is. Az önállóvá válás lehetősége segített át bennünket ezeken a nehézségeken. - És ha önálló lesz a gyár, illetve az üzletág? - Úgy tűnik, az sem jár majd nagy problémákkal, ugyan nekünk az volt a szerepünk a reorganizációban, hogy teljesen megteremtsük az önálló gazdálkodás feltételeit. Ez három nagy területet érintett: az egyik, hogy a kereskedelmi tevékenységből az exportbonyolítást át kellett venni, mert korábban azt egy központi szervezet bonyolította a fővárosban. A másik, hogy az anyagellátásnál az importbeszerzés került ide, a harmadik pedig a minősítő intézetekkel való kapcsolat tartása, ami immár közvetlenné vált. - Melyek azok a területek, amelyek még egészen újak a gyár számára? - A pénzügyi vonal. Például mi hitelezést, vagy beruházással kapcsolatos dolgokat önállóan még nem intéztünk. Tehát a gazdálkodásnak lesznek még olyan szegmensei, amelyeket meg kell tanulnunk... bár gyakorlatilag ma is úgy működünk, mintha önállóak lennénk. - Mikor épült a műszergyár és most hány dolgozója van? - 1962-64 között épült. 1965-ben már volt termelés, amely az indulás időszakában veszteséges volt, de 1970-re nyereségesek lettünk, s ez azóta sem változott. Az április végi létszámunk 305 fő, ebből 68 a szellemi, a többi a fizikai állomány. Az utóbbiaknak több mint fele szakmunkás, a profilhoz igazodóan legtöbben esztergályosok, szerszámkészítőik illetve mechanikai műszerészek. - A 68 szellemi tevékenységet végző munkatárs száma nem magas egy kicsit? - De igen, ám ebben az átmeneti időszakban szükség van valamennyiünkre. Ezt a létszámot a későbbiekben csökkenteni kell. Megjegyzem, hogy a gyár igyekezett a körülményekhez igazodni: tavaly közel százzal csökkentettük a létszámot. - Hallani a városban, hogy a műszergyárból szép számmal csábítanak el szakembereket nagyobb bérért. - A legnagyobb problémánk az, hogy a gyár egy főre jutó átlagkeresete ebben az évben nem éri el a bruttó 53 ezer forintot. Ez nagyon alacsony, úgyhogy egy jó szakembert legalább ötven százalékkal nagyobb jövedelemmel visznek el, vagy még többel. - Fájó pont, hogy mindig a legjobbakat igazolják át? - Hát hogyne, természetesen. Ebben a folyamatban az a borzasztó, hogy általában azok mennek el, akik máshol is megélnek. Holott a gyár érdeke az lenne, hogy a jó szakemberek maradjanak. Persze, ez azért nem olyan tragikus, hiszen a gyárban olyan szakembergárda van, amelyre lehet építeni. Június 1-től 12%-os alapbérfejlesztés lesz, amely segíti gondjaink megoldását. - Az alacsony bérekre magyarázat lehet, hogy termékeikből jócskán exportálnak. - Termékeinknek ki kell állniuk a világpiaci megmérettetést. Ha élni akarunk, a versenyt csak úgy bírjuk, ha hasonló színvonalú termékeket produkálunk, mint például egy nyugati cég, ugyanakkor olcsóbban kell előállítanunk, hogy tőlünk sárolják meg. Ez a magyar gazdaság probléma ez jellemzi a többi magyar nagyüzemet is. - Ha önálló lesz a cég, emelkedhetnek a bérek? - Ennek nagyon sok összetevője van. Nyilvánvaló, hogy stabilizálni kell a piaci helyzetünket, s a létszámot a feladatokhoz kell igazítani, vagyis elkerülhetetlen lesz a további létszámleépítés. - Milyen termékek jelentik a cégfóprofdját? - Két termékcsoport: az egyik - köznyelven kisautomatika elemek. Ezek a műszerek háztartási gépek tartozékai, szabályzói, korlátozói. A másik csoportot a hegesztő termékek jelentik: nyomáscsökkentők, különféle hegesztő- vágókészletek és tartozékaik. A felsorolásból látható, a kisautomata elemek csak részben önálló termékek, hiszen elsősorban készülékgyártóknak szállítjuk. -Ez a kvázi kiszolgáltatottság is gondjaik között van? - Igen, e mellett sújtanak a szezonális gondok, mert nyáron nem igen rendel a kereskedelem a készülékgyártótól terméket. Említek még valam^^ nekünk jó gazdasági kapcsolataink voltak és v^^P nak a déli szomszédainkkal, elsősorban a Vajdaságban. Utoljára oda a bombázások előtti napokban szállítottunk, de a háború miatt havonta tízmillió Ft árbevételünk esik ki. Azóta telefonon tartjuk a kapcsolatot, szabadkán szerencsére nagy probléma eddig nem volt, de nagyon félnek az emberek... Azért más magyarnak lenni... - Igazgató Úr! Naponta hány órát dolgozik a gyárban? Jut-e ideje a hobbyaira? - Egy átlagos napon reggel hét és fél nyolctól délután ötig vagyok bent, de vannak ennél hoszszabb napok is, olykor pedig rövidebbek... A hobbik? Szívesen vagyok a családom körében, nagyon szeretek olvasni, rejtvényt fejteni, és kedvelt időtöltésem a kertművelés. - Sajnos, itt közbeszól a terjedelem „parancsa ". Úgyhogy kérem... - Tudom, mi a teendőm és megjegyzem, átgondoltam a dolgot. Azt kérem, hogy Rostás Ilona, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára beszéljen e szervezet nagy változásairól, a kamarai törvény megszületésétől napjainkig és szóljon arról, hogyan hozta össze a „csapatot", illetve beszéljen a testületi feladatok megszervezéséről. V. Horváth Mária i