Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-05-30 / 21. szám

1999. május 14-én a Dél-Dunántúli Német Nemzetiségi Falusi Turizmus Egyesület és a Tolna megyei Közművelődési és Idegenforgalmi Központ /KIK/ szervezésében Szekszárdon a Vármegyeháza dísztermében került sor „A vidék turizmusa a jövő évezred küszöbén" című rendezvényre. Dr. Józan-Jilling Mihály, a Német Országos Önkormányzat alelnöke, majd Dr. Say István, a megyei önkormányzat külügyi és kisebbségi tanácsnoka, a KIK igazgatója köszöntötte a vendégeket, és tartott rövid megnyitó beszédet. A rendezvény első előadója Christine Gallasch, Szászország Erdő- és Mezőgazdasági Minisztériumának főosztályvezetője volt. Közel kétórás elő•

ásában a szászországi vidéki turizJS fejlesztésének tapasztalatairól beszélt. Szászországban, 1989-ben 190 ezer ember dolgozott a mezőgazdaságban, ez a létszám 1992-re 58 ezerre minőséget, hiszen másképpen lehetetlen volna a vidéki térségek vonzóvá tétele. A megfelelő szervezeti és szervezési munka, a hatékony támogatási rendszer mára már meghozta gyümölcsét. Az elmúlt években mintegy 4 ezer vendégágy létesült Szászországban. Folytathatnám a sort, de inkább Mozart opera fináléjának szövegét idézem: „Akinek ennyi jó kevés, azt érje gá(á)ncs é(é)s megvetés!" Bozzay Andrásné, a Gazdasági Minisztérium főosztályvezetője "Pályázati lehetőségek a turizmus fejlesztésére" címmel tartott előadást. Kiderült, hogy a minisztérium a szászországi szisztémához nagyon hasonlóan képzeli el a vidéki (falusi) turizmus kiépítését, például a lovasturizmus fejlesztését (hiszen lovas nép a magyar), csak az anyagi támogatás terén mutatkoznak bizonyos behozhatatlannak tűnő lemaradások. Vissza nem térítendő A falusi turizmus nem tartozik a luxus kategóriába, de a színvonal megkövetelése elengedhetetlen. csökkent. A magas munkanélküliségi arány és az elvándorlás megszüntetése érdekében támogatási rendszert dolgoztak ki a vidék gazdasági fejlesztése és a falusi turizmus kiépítése, fejlesztése érdekében. Az anyagi támogatás lehetőségeit, mértékét hallva a hallgatóság önkéntelenül is felhördült /ki hitetlenkedve, ki egy kicsit irigykedve/, ugyanis kiderült, hogy az úgynevezett újrakezdőket, vagyis a vidéki turizmusba beszállókat 60 ezer márka viszsza nem térítendő kölcsönnel támogatta a kormányzat. A támogatást vendégszobák kiépítésére, szabadidős elfoglaltságok létrehozására (pl: játszótér, grillező, szauna, stb.), csónak, kerékpárkölcsönzésre, lovasturizmus létesítésére kaphatták meg az igénylők, és ez még nem minden! Szászországban létrejött a vidéki turizmust és a közösségek hagyományőrző tevékenységét támogató és koordináló Szász Egyesület, kialakult a marketing: oktatással, tanácsokkal, reklámokkal, katalógusok kiadásával, terjesztésével segítik az újdonsült vállalkozókat. Igaz, meg is követelik a megfelelő színvonalat, A tanácskozás megnyitója anyagi támogatásról szó sem lehet, kamattámogatásról viszont igen: max. 100 milliós hitelig 5 évre 50%-os, nonprofit szervezet esetében 70%-os kamattámogatás igényelhető. Ezen kívül tanácsadás, oktatás, képzés (ezek ingyenesek) révén segítik például a lovasturizmusba beszálló lótenyésztőket - esetleg zsokékat - a turisztikai és gazdasági ismeretek elsajátításában. Na és a pályázatok. 1999. A BOR ÉS A GASZTRONÓMIA ÉVE. A tájjellegű gasztronómiai rendezvények, szakmai versenyek /Magyarországon és külföldön is/, a színvonalas műsorokat szolgáltató vendéglátóhelyek kiemelt támogatásra számíthatnak. Persze csak akkor, ha időben és formailag is és tartalmilag (szakmailag) is értékelhető pályázatot nyújtanak be. (Egy héttel a buli előtt már késő!) Úgyhogy figyelni kell a pályázati rendszerek kiírásait, ugyanis különböző 2000. évi, de már 2001. évi rendezvényekre már most, vagy pár héten (hónapon) belül be kell adni a pályázatot. /Aki nem figyel, tájékozódik, az kimarad és lemarad./ Dr. Székely László főtanácsos /FVM Vidékfejlesztési Programok Főosztálya/ a vidékfejlesztés lényeges feladatai közt említette a falvak és a tanyák védelmét, megújítását, az egészségvédelemre tervezett idegenforgalmi, ökoturisztikai komplex programok kidolgozását, a falusi és az agrárturizmus fejlesztését, a táji hagyományok sokszínűségére alapozva. El kell készíteni a Nemzeti Vidék- és Agrárfejlesztési Programot a SAPARD programban való részvétel érdekében. Az Unió által létrehozandó előcsatlakozási alapból mezőgazdaság- és vidékfejlesztés céljára (SAPARD program) 2000-től évente legalább 15-20 milliárd forintra számíthatunk, de az infrastruktúrafejlesztést szolgáló közösségi támogatásoknak is lesz vidéket érintő hatása. Csatlakozásunkat követően regionális fejlesztésekre még nagyobb összegben számíthatunk, a konkrét fejlesztéseknél a közösségi támogatások mértéke elérheti a teljes fejlesztési költség 75%-át. Wiesner György, a Dél-Dunántúli Német Nemzetiségi Falusi Turizmus Egyesület elnöke arról beszélt, hogy vélhetőleg mik lesznek a jövő évezred vendégének elvárásai a falusi turizmustól. Szerinte nem elsősorban az olcsóság, hiszen az emberek egyre igényesebbek lesznek, és a szolgáltatás színvonalához igazodó árakat senki sem sokallja. Természetesen ez az üdülési forma nem tartozik (nem tartozhat) a luxus kategóriába, de egy bizonyos fokú színvonal, lakókomfort előírása (megkövetelése) elengedhetetlen. A városi emberek elvágyódnak a zajos, légszennyezett városokból, mindjobban felértékelődnek a régi, hagyományos életforma szépségei, előnyei, s a helyi specialitások szeretete, az ősi hagyományok tisztelete (amelyik népnek nincs múltja, annak jövője sincs), kitűnő kikapcsolódási lehetőség a természetközeli életforma megtapasztalása - főleg gyerekeknek -, az idősebbeknek a gyógyturizmus nyújt felüdülést. Fontos, hogy a körülményeket és a szolgáltatásokat valósághűen hirdessük meg - az anyagiak lebonyolítása lehetőség szerint minél bürokrácia mentesebb legyen (természetesen nem adócsalásra célzunk!) -, mert a hitelesség, rugalmasság, becsületesség nagy vonzerőt jelent. A falusi turizmus legfőbb vonzereje, hogy az üdülővendéget nem rideg szállodai szoba fogadja, hanem családias környezet. És ne feledjük: a vidámság, kedvesség, figyelmesség nem kerül pénzbe, de tisztes hasznot hozhat, és ha az egészséges konkurenciaharc nem jut el a „dögöljön meg a szomszéd tehene is" szintjéig, akkor közvetve vagy közvetlenül az egész falu szépen profitálhat a turizmusból. Bálint György Lajos Felértékelödnek a helyi specialitások és a hagyományos életforma szépségei. P S7FKSZÁRDI 1999. május 30. VASARNAP 5 ÚJ EU KOMPATIBILIS NÓTA: Szászországba kéne menni... lumszncAi Fcnp