Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-05-30 / 21. szám

A SZEKSZÁRDI VVSAKY\P 1999- május 30. Gyermeknapra - apró felhővel... Szekszárd lesz a helyszínejúnius 21-22-én a Speciális Altalános Iskolák Országos Sporttalálkozójának. Az esemény jubileumi lesz, hiszen 25. alkalommal adnak egymásnak randevút a sportoló gyerekek. Szekszárd ez idáig nem kapott rendezési jogot. Nagyné Zsigmond Zsuzsanna a Szivárvány Általános Iskola igazgatója izgalommal néz a rendezvény elé, ami persze nem csoda, hiszen megközelítően 250 versenyző és kísérő Nagyné Zsigmond Zsuzsanna vesz reszt a versenyen. igazgatónő Az iskolás viadal kiírója az Oktatási Minisztérium és a Szivárvány Általános Iskola. Ez azt jelenti, hogy a találkozó lebonyolításhoz szükséges közvetlen költségeket fedezi a minisztérium - mondja az igazgatónő. De mi szeretnénk emlékezetessé tenni a találkozót, már csak azért is, hogy ne kelljen újra 25 évet várni, hogy ránk kerülhessen a sor. Aztán meg ez mégiscsak egy jubileumi rendezvény. Ezért hát támogatókat keresünk, akiknek segítségével megvalósíthatjuk elképzeléseinket. - Miért iskolaidő után van a verseny? - Egyszerűen praktikus okokból. Ennyi vendéget csak akkor tudunk elszállásolni, ha már a kollégiumok kiürültek. Ez egyébként a tanév befejezését követő első két nap, és reményeink szerint ilyenkor még ráérnek a gyerekek. - Milyen versenyszámok vannak? Ez gyakorlatilag egy atlétikai csapatverseny. Minden döntőbe jutott iskolát 4-4 fős lány és fiúcsapat képvisel, akik 6-7 osztályosok. A versengés 100 és 800 méteres futásból, kislabda-hajításból és távolugrásból áll, melyet a Magyar Atlétikai Szövetség szabályzata és pontrendszere szerint bonyolítunk. - Hány gyereket mozgat meg évente ez a viadal? - Miután ez úgynevezett felmenő rendszerű verseny, ami az iskolákon, településeken, megyei szinten keresztül jut el a döntőig, megítélésem szerint 4-5 ezret. Csak nálunk - és mi egy kis iskolának számítunk - 30-40 olyan gyerek van, aki szóba jöhet, mint a csapat tagja. - Hol tart most a szervezés? - A megyei Pedagógiai Intézetek szervezik a selejtezőket. Folyamatosan. A Tolna megyei döntő Dombóváron lesz, valamikor áprilisban. Nekünk a rendező jogán természetesen biztos helyünk van, így elsősorban a szervezőmunkára kell nagy hangsúlyt fektetnünk. Szeretnénk kiadványt nyomtatni a versenyre, pólókat csináltatnánk a résztvevőknek, kulturális programokat szerveznénk, hogy emlékezetes maradjon a verseny ezeknek a gyerekeknek, és gondolom a városnak is, hiszen ez lesz az év legnagyobb iskolai megmozdulása. iKG Aki segíteni szeretné az iskolát ebben a munkában, támogatását a Kinyújtott Kéz Alapítvány 11746005-20009221-es számán megteheti. Ha bővebb információra van szükségük, hívják az iskola 319-292-es telefonszámát. Csillogó szemű gyermekeink, unokáink Tudom, szebbnél szebb műsorokkal készültök erre a szép napra. Kedves ez Nevelőktől, Szülőktől s az ünnepelt Gyermekektől egyaránt. Én a „műsoron kívüli"-re jelentkezem pár sorommal. Laktam életemben óvoda szomszédban, iskola udvara mellett. Mégis az órák végi zsivajt mindig szívesen vártam. Ilyenkor az ablakhoz álltam és néztem az én kis ismerős üvöltő derviseimet. Igazatok van, mondogattam... Micsoda tervezetlen levegőcsere zajlik itt le minden szünetben a száz és száz tüdőben?! Van néhány kis ismerősöm - már így madártávlatból... Megfigyeltem: odamegy a másik elé, teleszívja magát - miként nagypapa a lopóval, aztán füligrepesztőre nyitott szájjal elindítja hangszálszaggató szólóját... Arca vörösödik, szeme beszűkül, izzadtságcseppek peregnek homlokáról s hangja elrémisztő erővel zúdul a szembenálló - a publikumot képviselő - ártatlan képébe... El lehet képzelni, hogy hangzik mindez, ha egyszerre százan gyakorolják. Isten a megmondhatója, én mégis bölcs nyugalommal élvezem, mert igazi egészséges vidámságot sugároz! Érdekes, az értelmetlen zajokkal, mint pl. a monoton, dübörgő, órákon át lüktető dobolással másként vagyok. Rájöttem ám már, hogy elsősorban - miért? Mert nem látom mögötte azt a félrecsúszott sapkás, csapzott frizurás, izzadó, villogó szemű, maszatos kis fickót, akire egyszerűen nem lehet haragudni, hisz ő csak áporodott levegőt cserél finom frissre. Ezzel szemben a vételen „művészi dobszólót", mely kéznek, lábnak, fejnek, nyaknak állandóan lüktető ringását, lázas lötyögését igényli, a tapasztalat szerint, többnyire némi kis bódító füvecske kóstolását is feltételezi, hogy a mesterséges örömök lelket röpítő átélése fokozott legyen. Szép Kislányok! Csak ezt ne! Ha Ti nem „emelitek rangossá" a megtévedt kóstoló srácot, s magatok sem kóstoljátok, már sokat segítetek a megelőzés sötét dzsungelében! Sportoló Gyerekek! Kik az egészséges életmód zászlóvivői vagytok, jó baráti szóval segítsétek a gyengéket! Szülők! Legyetek figyelmesek hogyan él otthon, egészségesen reagál-e mindenre, jósorsra érdemes Kamaszotok?! Nem a hamvasan üde Gyermeknap témája ez - tudom! De ezt tói könnyű elkezdeni és szörnyen nehéz abbahagyni... Csillogó szemű Gyerekeink, Unokáink! Gyermeknapon köszöntelek Benneteket! Legyetek szépre szomjas, tudásra éhes emberkéi a mi kicsike hazánknak és a legszentebb kis közösségnek a Családnak^ft Egy kis személyes örömmel búcsúz^TC Megsúgom halkan. Családbeli Péterkénk és kis Flóránk - negyedik pirinyó unokám! - elindultak, önállóan totyogva az idei Gyermeknapra! Nincs ám ennél nagyobb öröm... esküszöm! Szentgyörgyi Kálmán MM