Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-05-09 / 18. szám

1999. május 09. S SZEKSZÁRDI VASARMP 3 Korhazrekonstrukció, elhalasztott könyvtárbővítés Beszélgetés Koltai Tamással, a megyei közgyűlés elnökével A Tolna Megyei Közgyűlés legutóbbi ülésén több olyan döntés is született, mely közvetve vagy közvetlenül hatással van a város életére is. Ilyen például az Illyés Gyula Megyei Könyvtár fejlesztésérö'l szóló pályázat benyújtásának elhalasztása vagy a kórházrekonstrukció újabb szakaszának megkezdése. A legfontosabb döntések hátterérö'l a közgyűlés elnökét, Koltai Tamást kérdeztük. — Az MSZP-frakció a közgyűlés utáni sajtótájékoztatóján bírálta, hogy kihagyva a lehetőséget, a megyei könyvtár bővítésére elnyerhető címzett állami támogatásra nem nyújt be idén pályázatot a megye. — A könyvtárnak jelenleg helyet adó, 1961-ben elkészült épület már a használatba vétel pillanatában szűkösnek bizonyult, alapterülete kicsi, széttagolt, apró helyiségekből áll, könyvtári feladatok ellátására alkalmatlan. A jelenlegi Pöépíilet 915 négyzetméter, az udvari Mattioni-ház 152 négyzetméter alapterületével meg sem közelíti az intézmény számára elfogadható méretet. Az itt folyó szakmai munkához a megfelelő tárgyi feltételek megteremtése már 1978-tól szerepel a feladatok között, azonban mindig csak a kialakult vészhelyzetek, például beázás megszűntetésére szolgáló átmeneti megoldások születtek. A megyei közgyűlés 1995-ben határozatban elfogadta ugyan a könyvtárbővítés hosszú távú programját, ennek megvalósítása azonban megfelelő infrastruktúra hiányában azóta is várat magára. A megye új vezetése — a kormányprogrammal összhangban — kiemelten kezeli a közművelődés ügyét, így a könyvtárét is. A címzett támogatás alapjául rendelkezésre álló pályázati anyag a jelenlegi alapterület több mint négyszeres bővülésével számol, melynek költsége 1,6 milliárd forint lenne. Véleményem szerint, ha egy közgyűlés enyfciyí pénzt kíván fordítani egy beruházásra, akkor "óbban elő kell azt készíteni, a megye politikusainak nagyobb felelősséggel kell áttekinteni a többi közművelődési intézmény helyzetét, más alternatívákat is meg kell vizsgálni. Erre azonban 1995 óta úgy látszik, nem volt lehetőség... — Kívánnak-e a beruházásról tárgyalni a várossal? — Mint ismeretes, a könyvtár működtetését ez évtől 50-50 százalékban közösen finanszírozza a megye és a város, hiszen Szekszárdnak nincsen saját közkönyvtára. Mivel a bővítéssel a fenntartási költségek jelentősen növekednének, természetesnek tartom, hogy erről új megállapodás szülessen. Az elmúlt időszakban lefolytatott egyeztető bizottsági tárgyalások során azonban a város konkrét kötelezettséget nem vállalhatott, hiszen a téma napirendre tűzése ott még hátravan. — Ha már a beruházások szükségességéről beszélünk, szót kell ejteni azokról a döntésekről, melyeknek hatásait leginkább saját bőrén érzi majd a város lakossága. Az egyik ilyen a kórház rekonstrukciójának folytatása. — Kétségtelen, hogy ez a probléma sokakat érint. A kórház rekonstrukciójának negyedik üteme a sebészet és a belgyógyászat, valamint az úgynevezett „C" épület felújítását foglalja magában, melyet orvosi-szakmai szempontok indokolnak. A felújítás több éve szerepel a megye címzett állami támogatási pályázatai között, de eddig a szakminisztérium nem javasolta támogatásra. A rekonstrukció teljes költsége mintegy 4 milliárd forint lenne, s szándékaink szerint 2000-2003ig tartana. A megvalósításhoz azonban anyagi helyzetünk miatt saját forrást nem tudunk felajánlani, a teljes összeget címzett állami támogatásból kell előteremteni. A kivitelezési pályáztatás természetesen a közbeszerzési törvény előírásai szerint fog történni. — A közgyűlésen tájékoztató hangzott el a megye mezőgazdaságának helyzetéről. Ön is egyetért azzal, hogy a mezőgazdaság ügye stratégiai kérdés? — Erre határozott igennel tudok válaszolni. Ha a helyi adottságokra és lehetőségekre összpontosítunk, akkor meg kell állapítani, hogy a megye olyan agrárökológiai adottságokkal rendelkezik, melyek figyelemreméltóak országhatárokon belül és kívül. Tolna megye mindig is kereste a kitörési pontokat. A mezőgazdaság az egyik jó lehetőség arra, hogy nevet szerezzünk magunknak. A mezőgazdasági bizottság és a megalakult szakbizottságok olyan szakembergárdát tudnak felmutatni, akik közreműködhetnek egy jó marketingstratégia megalkotásában és végrehajtásában. Ennek eredményeként pedig a megye mezőgazdasága meghatározhatja majd Tolna megye helyét a kialakulóban lévő régióban. — A környezetvédelem egyre fontosabbá válik, ahogy közeledik az Európai Unióhoz való csatlakozás. Ezért is van különleges jelentősége annak a beszámolónak, amely a kis és közepes radioaktivitású hulladékok elhelyezésével kapcsolatos kutatásokról szól. A Bátaapátihoz tartozó Üveghuta, ahol ezek a kutatások évek óta folynak, Tolna megyében van. — A közgyűlés szinte egyhangúlag elfogadta a kutatásokról szóló tájékoztatót. Mindenki tudja, hogy egy óriási, 15-20 milliárdos projektről van szó, mely közel azonos a Dunahíd építkezés méreteivel. Nem véletlen, hogy Püspökszilágy, ahol már működik egy nem radioaktív hülladékokat befogadó tároló, szívesen vállalkozna erre a feladatra. Tolna megyében ez a lerakó éveken keresztül több ezer ember számára biztosíthatna munkát, ráadásul olyan vidéken, ahol nagyon magas az állástalanok száma. Nem tartom helyénvalónak, ha valaki álszakmai érvek alapján politikai ügyet kreál egy ilyen kérdésből. Azt gondolom, hogy annak eldöntése, hogy egy hely megfelel-e az előírásoknak, és hogy milyen technológiát kell alkalmazni egy létesítménynél, kifejezetten szakmai kérdés. Ha tehát a szakma támogatja — márpedig úgy tűnik, támogatja —, akkor meg kell építeni. — Végül térjünk vissza egy másik ellenzéki véleményre. Kritikaként fogalmazódott meg, hogy a közgyűlés annyi pénzt költött döntéseivel, amennyi a könyvtár-rekonstrukció önerejét fedezte volna. Itt elsősorban a munkaszervezeti átalakítás költségeire hivatkozott az ellenzék vezető ereje. — Pontosítsunk. A kritika Bach Józseftől, a szocialista párt frakciójának tagjától származik, s nem a közgyűlésen hangzott el, hanem az azt követő sajtótájékoztatón. Különös gyakorlat látszik kibontakozni, már második alkalommal történik meg, hogy az ellenzék a sajtó hasábjain „üzeni meg" ellenvéleményét bizonyos kérdésekben. De térjünk a tárgyra. A közgyűlés 4 miirió forinttal támogatta a Szent-Györgyi Albert Középiskola, illetve az Apponyi Sándor Szakképző Iskola PHARE-pályázatát, 200 ezer forinttal a Városi Mentálhigiénés Műhelyt, 150 ezer forinttal a települések euroatlanti integrációra való felkészülését segíteni kívánó PONT-E Alapítványt, 50 ezer forinttal a Tolna Megye 04 Mentőalapítványt, s 500 ezer forinttal járult hozzá a Csapó Dániel Középiskola fennállásának 70. évfordulója alkalmából felállítandó köztéri szobor elkészítéséhez. Nem hiszem, hogy mindez a pazarlás kategóriájába tartozna. Mint ahogy a GAMESZ átszervezésével járó költségek sem azok. Valóban racionalizálásba kezdtünk az önkormányzat hivatalában, hiszen ha intézményeinket takarékosságra intjük, meg kell ezt tennünk saját házunk táján is. Első lépésként a GAMESZ átalakításával. Számításaink szerint az ésszerűsítéssel jövőre 20 millió forint körüli megtakarítás érhető el. Ekkora forrást — ismerve a megyei önkormányzat gazdasági lehetőségeit — nem engedhetünk ki a kezünkből. Ezt nagyon jól tudja az ellenzék is, hiszen ezeket a lépéseket már ők is meg akarták tenni. iKG A Tolna Megyei Közgyűlés elnöke, alelnökei és a megyei főjegyző