Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)
1999-05-02 / 17. szám
16 A SZEKSZÁRDI VASARNAP 1999. május 6. Érdekli? Bemutatjuk! A szekszárdi sétáló utca nosztalgikus elképzelés A Művészetek Háza igazgatója, Baky Péter festőművész két héttel ezelőtti számunkban a következőket mondta: „Kérem, Reinhardt Mátyással, a város főépítészével arról beszélgessenek, van-e arra lehetőség, hogy Szekszárd közlekedése végre olyan viszonyok közé kerüljön, mint bármelyik európai kisvárosban. Másképpen: mikor lesz olyan belvárosunk, ahol vásárolni, sétálni lehet, ahol leülhetünk. E mellett jó lenne remélni, hogy a közeljövőben nem csiri-csári butikok portáljaival találkozunk lépésről, lépésre." Amikor sikerült találkozni a Reinhardt úrral, elsőnek azt kérdeztem, hogy egy város főépítészének mi a feladata, milyen mértékben van beleszólási és döntési joga a városképpel kapcsolatos ügyekben? - A városképpel kapcsolatban olyan mértékig van beleszólásom, hogy javaslatot tehetek azzal kapcsolatban. Dc a városkép kialakításnak a jelentős része még a rendezési terv készítésekor kezdődött. - Mi a helyzet az építési engedélyekkel? - Az építési hatósághoz érkeznek be a különböző kérelmek, amelyekkel kapcsolatban az emberek véleményt kell nyilvánítania. Amennyiben az építményre vonatkozó kérelem a rendezési tervvel nincs ellentétben, akkor az építési hatóság elbírálja. Amennyiben a rendezési tervtől eltérő, vagy a rendezési terv nem szabályozza a fölvetődött kérdéseket, akkor kérik ki a véleményemet. A feladatomhoz még annyit, hogy úgymond nyitott szemmel járok a városban, s bizonyos dolgokra felhívom az építési hatóság figyelmét. - Kérem, hogy az utóbbit példával világítsa meg. Mit tett szóvá, mit helytelenített, s ennek következtében mi változott meg? - Az előző interjúban Baky művész úr felvetette a csiri-csári portálokat. Számos ilyenről tárgyaltunk az építési hatósággal. De vannak nem különösebben látványos dolgok, mégis a városképet mód fölött zavarják.,Sok gondot okoz a konvektorok elhelyezése, de említhetem például a városközpont üzlethelyiségeinek homlokzatán, vagy a kirakatok fölött elhelyezett klimabcrendezéseket. Nézze meg, miként van ezekkel kidekorálva a vállalkozók háza. - Maradjunk a lila, az arany, vagy ezüstszínekkel kidekorált portáloknál. Ha Ön felfigyel egy ilyen ízléstelen, hatásvadász gusztustalanságra, s szóvá^ teszi, az építési hatóság mit léphet a tulajdonossal szemben? - Abban az esetben, ha azok a tevékenységek, amelyeket ott végeztek, építési engedély- kötelesek, akkor a hatóság eljárhat a tulajdonossal, vagy az építtetővel szemben. - Sorolja fel, hogy mindezeken az ízléstelen dekorációkon belül melyekre kell építési engedélyt kérni? Az a legnagyobb probléma, hogy ezekre az úgynevezett esztétikai dolgokra általában nem kell engedélyt kérni. És ha az építési hatóságnak nincs jogköre az említetteket megszüntettetni, akkor gyakorlatilag az építtető azt csinál, amit akar. - Valami akkor itt hibádzik, azaz szabad útja van az ízlésrombolásnak, a városkép tönkretételének. - A városképet az is rontja, ha beredőnyözik, vagy beüvegezik az erkélyeket. Ilyeneket is szép számmal lehet látni. - Tehát tilos beiivegezni? - Igen, ugyanis a lakás tulajdonosa ezzel is egy új helyiséget hoz létre, megváltoztatja az erkély funkcióját. Ezekben az esetekben az építési hatóság saját hatáskörében el tud járni. Volt erre pclda a Székely Bertalan utcában, de a Béri Balogh Ádám utcában is, igaz, az utóbbi különleges eset volt. Az egyik panel épületre műszakilag szakszerűen fölszereltek egy erkélyt, amit másodfokú eljárás keretében le kellett bontani. De az Arany János utcából más példát mondok. Az egyik lakó a függőfolyosó végét teljesen lezárta, s bővítette a lakószobáját. Ezek után a többi lakó is szerette volna követni a példát. Meg kellett vizsgálni, hogy ha az épület két végén az összes emeleten egyforma módon lezárják a folyosót, az városképi és esztétikai szempontból miként változtatja meg az épület homlokzatát. Megszületett a döntés, miszerint egységesen meg lehet csinálni a bővítéseket. Építési engedélyt kért a társasház a közös döntés alapján, a folyosók végén lakók pedig megvásárolják, vagy megvásárolták a 6-8 négyzetmétert. A főépítésznek van bírságolási joga? - Nem, nincs. Csak javaslatot tehetek. - Milyen jogosítványai vannak? - A rendezési terv készítése során az előkészítéstől a közgyűlés elé való terjesztésig vannak lehetőségeim. - Az építési hatóság független a közgyűléstől? - Igen, a munkája általában független a közgyűlési döntésektől, hiszen a közgyűlés az esetek kilencven százalékában építési vonatkozásban a rendezési terv szerint meghatározza, hogy a városban mit, hogyan lehet építeni. Ezt követően az építési hatóságnak e szerint kell eljárnia. - Igaz, beszéltünk már az üzletekről, de nem igazán érintették a kirakatokat. - Amióta elterjedtek a nagy üzletláncok a befelé forduló eladótérrel, kifelé a régi értelemben vett kirakatok majdnem teljesen megszűntek. Az üvegfelületeket betapétázzák, ezzel növelik az eladóteret. Az a baj, hogy sok helyen még a portálokat is meg akarják szüntetni... Ez furcsa üzletpolitika, s a városképi szempontokra pedig fittyet hánynak. - Nagyon csodálkoznék, ha az üzleteknek a kirakatok betapétázására engedélyt kellene kérniük. - Nem fog csodálkozni, mert ez sem kötött engedélyezéshez, pedig megváltoztatja, csúfítja a tapétázás az egész homlokzatot. De addig, amíg a tapétázás egy üvegfelület mögött van, s nem változik meg az épület szerkezete, addig a tulajdonosra tartozik, mit is tesz az üzletében. - Elég faramuci a helyzet... Mi volna, ha Önnek lenne egy város-esztétikát felügyelő helyettese, s föl lenne ruházva hatósági jogkörrel? - Szükség lenne rá, nagyon is, de nincs a dolognak törvényi háttere... De hozzáteszem, hogy amiket feszegetett, hiánytalanul sérelmesek szakmai körökben is. - Megértettem, hogy hivatalból bizonyos dolgokkal szemben nem tehetnek semmit. De nem lehetne valamiféle mozgalmat szervezni, s megtalálni azt a formát, amivel az emberek szépérzékére hatni lehetne? - Korábban volt itt városesztétikai bizottság, de én, aki 1992-ben kerültem ide, nem találkoztam a tevékenységükkel. - Nem tűnődött valamiféle módszeren, amivel kicsit kordában lehetne tartani a várost? - Mindig vannak problémák... például a reklámok az átvezető utak mentén, amelyek rondítják a városképet. - Térjünk át Baky Péter másik kérdésére, a sétáló utcára a belvárosban. Lesz egyáltalán ilyen Szekszárdon? A - Század eleji fotókon látni len^ hogy az emberek a Széchenyi utcán sétáltak, s konflisokat nem lehetett látni. Abban az időben is közlekedtek az emberek, bár akkor nem volt ilyen nagy a forgalom, mint most. De nézzük városunk szerkezetét. Az észak déli irányú forgalom a Széchenyi utca vonalára van terhelve, de nyolcvan-kilencven évvel ezelőtt jobban megoszlott a forgalom a városban, mint ma. Sajnos, úgy alakult a dolog, hogy átmenő és a város belső forgalma is a sokszorosára nőtt, s az említett irányú forgalom négy nyomvonalon haladhat át a városon, de a többség a Széchenyi utcát veszi igénybe. Ha jövőre megépül a tehermentesítő út, az az átmenő forgalmat csökkentheti, de nem szünteti meg. -Amennyiben lenne sétáló utca, az hol lehetne? ^^ Több helyen és több irányban ^^ hetne. Egyik a Széchenyi utca, de ez kizárt. Fölvetődött a Béla tér - Garay tér vonala. De a Séd-völgyben élők a vasútállomást, az ipartelepet csak ezeken a tercken át közelíthetik meg. Az autóbuszos közlekedésben is fontos szerepe van a Béla térnek... Szóval a sétáló utca nosztalgikus elképzelés, nehezen lenne megoldható. Ha mégis? Akkor sokkal több problémával járna, mint ami most van. - Melyik szekszárdi ház tetszik Önnek, s melyik nem? - Az Augusz-ház nagyon szép. Hogy melyik nem tetszik? Abból sok van. Nem akarom azt a házat említeni, ahol én magam is lakom. - De, csak említsük. Ez a 160-as... Kitől és mit kérdez főépítész úr? - Beszélgessenek dr. Kenéz Pál főorvossal, aki a rendelőintézetet is igazgatja arról, hogy az említett intézményben miért kell mindig várni, és várni? Úgy látom, az embereket joggal bosszantja az ott kialakult helyzet. V.Horváth Mária