Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)
1999-05-02 / 17. szám
1999. május 02. /» SZEKSZÁRDI VASARNAP 5 Önkormányzat és közoktatás '99 Az 1999-es Önkormányzat és Közoktatás Konferencia első napján, április 22-én Pokorni Zoltán miniszter látogatását követően is neves vendégeket fogadhatott Szekszárd városa az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola "E" épületében. A csütörtök esti pódiumbeszélgetés résztvevői voltak: Hoffmann Rózsa, a Pázmány Péter Tudományegyetem tanára, Drahos Péter, az Expanzió Tanácsadó Bt. vezető tanácsadója, Halász Gábor, az OKI Kutatási Központjának igazgatója, Kocsis Imre Antal, Szekszárd város polgármestere és Csirke Ernő, az Apáczai Csere János Központ igazgatója, közoktatási szakértő. A vitavezető Palotás Zoltán, a Tolna Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója volt, a beszélgetés pedig az Érdekek és értékek a közoktatásban címet viselte. A vitát megnyitó mondataiban Palotás Zoltán hangsúlyozta, hogy 1999-ben is az Önkormányzat és Közoktatás konferenciák hagyományait követik, és a • lenáris ülések mellett sort kerítenek egy pódiumbeszélgetésre is, különböző ézőpontú és így némiképp eltérő álláspontú résztvevőkkel. Az első körkérdés arra vonatkozott, hogy létezik-e társadalmi érdek, amire olyan sokszor hivatkoznak az oktatásban, és ha igen, mi az. Hoffmann Rózsa magát konzervatívnak nevezve úgy vélte, hogy az oktatásban csak társadalmi érdek van, és bár léteznek más érdekek is, ezek negatívak. A népek érdekének nevezte a fejlődést, ehhez pedig szükségesnek tartotta az oktatás jó minőségét. Csirke Ernő szerint a közjó tettenérése a cél, és egyetértett azzal, hogy ilyen létezik. Felhívta a figyelmet a társadalmak életében jelentkező súlyos visszaesésekre (pl. háborúk), melyek következtében az előbbi fogalmat csak tágan lehet értelmezni, és beleegyezett, hogy ezt nevezzék a továbbiakban társadalmi érdeknek. Kocsis Imre Antal abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy az önkormányzatok célja a közjó megfogalmazása és elérése, ami azonban soha nem következik be. Az oktatási rendszerhez tartozó intézményhálózat fenntartása szintén önkormányzati feladat, amely a közjót szolgálja. Drahos Péter az érdeket érdekcsoporthoz és célokhoz kötötte, a társadalmat pedig túl általánosnak tartotta, mint érdekcsoportot. így a közjót nem érdeknek, hanem értéknek nevezte, a közösség céljának, ami egyben a közösség minden tagjának célja is. Halász Gábor valószínűsítette, hogy filozófiai értelemben nem beszélhetünk társadalmi érdekről, de az egyszerűség kedvéért feltételezte, hegy létezik. Szerinte sem csupán ez játszik szerepet a közoktatásban, vannak egyéni és helyi érdekek is, melyek szükségesek és jók. A társadalmi érdeket a racionalizmus útján kijelölhetőnek tartotta, és annak nevezte például a kijelölt célok minél kevesebb ráfordítással való elérését is. Megemlítette, hogy az érdekképződés demokratikus folyamat, melynek során azonban az eszünket is használnunk kell. A vita folyamán ellentét alakult ki Hoffmann Rózsa és Drahos Péter között, aki többször is azt tartotta helyesnek, hogy fogalmi kérdések tisztázásába bonyolódjék. Csirke Ernő szerint a társadalmi érdek egyfajta legkisebb osztóként határozandó meg, lévén a csoportok és egyének érdekei sokkal árnyaltabbak és sokrétűbbek. Halász Gábor elmondta, hogy a rendszer sok érdeknek kell, hogy megfeleljen, és ez az irányítók feladata és felelőssége. A szabályok alkotóinak tehát tisztában kell lenniük az érdekekkel, és azokat rendszerezniük kell. Kocsis Imre Antal az oktatáshoz tartozó intézményrendszer finanszírozásának költségeit is kiemelte, és vázolta a jelenlegi helyzetet, melyben az SZJAból és a normatív támogatásból befolyó összeg már mindezeket a kiadásokat nem fedezi. Hangsúlyozta, hogy az iskolarendszer változtatása csakis az oktatás javítása céljából történhet. A beszélgetés résztvevői ezután bevezették a vitába az idő fogalmát is, hiszen az érdekek ebben a dimenzióban akár igen gyorsan is változhatnak. Eiért az érdekek helyett a sokkal inkább állandó értékekre is támaszkodni kell, szögezték le. Miután ebben többé-kevésbé egyetértettek, a vitavezető feltette a beszélgetést lezáró körkérdést: Mi a fontosabb: érdek vagy érték? A vitapartnerek álláspontja (talán az egy Drahos Péterét kivéve, aki a konszenzuskészséget tartotta lényegesnek, és a felhasználók igényeinek kielégítését) itt ismét eléggé nagy mértékben megegyezni látszott: az önreflexió képességét, a kommunikáció fenntartását, az értékteremtést és -átadást illetve az értékek közti választást vélték a legfontosabbnak. Halász Gábor és Csirke Ernő ezeken kívül kiemelte még a szabadságok körének lehetőségek szerinti legnagyobb kibővítését is. Palotás Zoltán a beszélgetést értékelve elmondta, hogy ő személy szerint jól érezte magát. Örült, hogy nagyjából mindenre reflektáltak a résztvevők, és üdvözölte a „konszenzusközeibe jutott" záró konklúziókat. -KoPOtrésztvevős vita a közoktatás belügyeiről Unióhoz való csatlakozás küszöbén nagy hangsúlyt kell fektetni az oktatás fejlesztésére. Azt a határt, amit egy európai országnak a mennyiség terén el kell érni, azt elértük, hiszen a 18 éves korig tartó tankötelezettség minden magyar diák számára biztosítja a versenyképes tudás megszerzését. A következő feladat az oktatás minőségén való őrködés. Ezen belül a minőség magasabb szinten való megszabására való a kerettanterv, a folyamatos kontrollálásra pedig az oktatásban bevezetésre kerülő minőségbiztosítás. A dologhoz hozzátartozik az az új finanszírozási szabály, amelyben a kistelepülések iskoláit is legalább olyan mértékben támogatják, mint a fővárosiakat. Pokorni Zoltán elmondta, a - gyermeklétszám csökkenése amíg tart (remélhetőleg nem sokáig és ezért mindent meg kell tenni), addig ezt a csökkenést a minőség növelésére kell felhasználni. El kell érni, hogy se a kormány, se az önkormányzatok ne vonjanak ki az oktatásból erőforrásokat, hanem egy javuló-emelkedő minőségre használják fel azokat. A közoktatási törvény megszületé'se a miniszter szerint május végére, június elejére várható. Finta Viktor A Tolna Megyei Pedagógiai Intézet szakmai tanácskozásán részt vett Pokorni Zoltán oktatási miniszter, aki a közoktatási törvény módosításának koncepciójáról tartott előadást. Bevezetőjében elmondta, a rendszerváltáskor az oktatáspolitika minden területén rengeteg kérdés merült fel. Köztük az is, hogy egységes, hosszútávra szóló oktatáspolitikát alakítsanak ki. A parlament elé kerülőjelenlegi törvénytervezet egy megállapodásos politika gyümölcse, amellyel véget szeretnének vetni annak, hogy 4 évente kormányváltáskor változzék az oktatáspolitika. A miniszter hozzátette, az Európai A miniszter a közoktatásról ÉRDEKEK - ÉRTÉKEK: 1:4