Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-04-25 / 16. szám

244 * SZEKSZÁRDI VASARNAP 1999. április 18. A Ml TÉVÉNK Reflektorfényben: Finta Viktor Pár hónapja, egy régebbről ismerős arc tűnik fel a képernyő híradójában, s a sportműsorban. Finta Viktor hat év után újra a Városi Televízió munkatársa, szerkesztő-műsorvezetője, a Híradónak és a minden hétfői Sportmagazinnak. Olyan fiatalember akire azonnal oda kell figyelni. Orgánumára, szép magyar kiejtésére - nemhiába nyert gimnazista korában Kazinczy versenyt -, kifogástalan megjelenésére, vonzó egyéniségére. - Viktor! Hol jártál, mit csináltál ez alatt a hat év alatt? 1 - Szegeden, a Tanárképzőn biológia-földrajz szakból diplomát szereztem, majd a katonaidőmet töltöttem. Ezt követően újra elkezdtem tévézni, s bár nagy volt a kihagyás, s előtte sem volt időm még túl sok tapasztalatra szert tenni, azért éreztem, hogy nem kell teljesen elölről kezdenem. - A katedrát felcserélted a képernyőre, vagy mindig is ez volt a terved? - Úgy gondoltam, hogy szükségem van a felsőfokú végzettségre, azontúl pedig a döntés nem volt kétséges, mindig is jobban vonzódtam a tévézéshez és kevésbé a katedrához. Számomra érdekesebb, izgalmasabb feladat, mint a tanári pálya. Örökös megújulást kíván, mindig más és más emberekkel való kapcsolatot. - A Híradóban bemondó vagy és szerkesztő is. Melyik feladat áll közelebb hozzád, a stúdió amikor szembe nézel a nézőkkel, vagy az egész napos lótás-futás mire egy-egy híradó megszerkesztve adásba kerül? - Mindkettőt szeretem, mert megvan a maguk szépsége, izgalma. Az igazi alkotó munkát természetesen az jelenti, ha én szerkesztem meg a műsort, hiszen a műsorvezetés csak felteszi a koronát minderre. - A hétfő esténként jelentkező Sportmagazin teljesen a te műsorod... Vezeted a sportközvetítéseket, interjúkat, riportokat készítesz sportolókkal, sportvezetőkkel, szerkeszted a műsort, s vezeted, miközben stúdióvendégekkel beszélgetsz... Mondhatnánk ez a te igazi asztalod... - Bár véletlenül került „nyakamba" a Sportmagazin, bevallom nagyon szeretem. Kedvelem a sportot, néhány ágát, cselgáncs, foci, kosárlabda magam is műveltem, sportosztályos általános iskolába jártam. Egyébként is egy sportszerető és művelő családban nőttem fel, így számára a sport mindennapi téma volt és ma is az. A Sportmagazinba, egy hét sporteseményét kell belesűríteni, ez részben kihívás, részben nagy felelősség. A sportnak ugyanis éppen a sokszínűsége miatt, sok a rajongója, s mindenki a maga által szeretett sportágat látná többször, ezért az egyensúly megtartása is komoly feladat. - Melyik az a terület ahol a legtöbbet tanulhat egy kezdő tévés? - Erre a kérdésre valószínű minden kollégám ugyanazt a választ adná a: Híradó. Szerintem az a legjobb iskola, mert minden van benne, mindenhez kell érteni. Kultúra, politika, a napi élet, ami percről-percre változik. Ez egyfajta sokoldalúságot kíván, s talán azért is nem érzi magát beskatulyázva az, aki Híradót készít. - Viktor! - Bizonyára sok lánynak fogok most fájdalmat okozni, mert elárulom, hogy gyönyörű menyasszonyod van - a kérdést azért felteszem: népszerű vagy, de mennyire, érzed-e ha kimész az utcára, megnéznek, utánad fordulnak, beszélnek rólad? - Ebből semmit nem veszek észre. A fiatalok valószínű nem sokan nézik a Híradót, a sporteseményeknél természetesnek veszik, hogy ott vagyok, a baráti köröm pedig elég hamar megszokta, hogy néha nem élőben lát. Ami népszerűséget a tévé hoz számomra, az-az, hogy érdekes emberekkel ismerkedhetek meg, sok témába beleláthatok, s úgy érzem, ha jól csinálom, márpedig szeretném jA csinálni, akkor kinyílik a világ. - Vágysz még valami önálló műsorra, ami nem Híradó és nem sport? - Igen! Egyszer majd amikor úgy érzem kellőképpen megtanultam az alapokat, biztonságban érzem magam a kamera előtt és mögött. Addig igyekszem sokat tanulni a nagyoktól, itt a helyi tévében és példaképemtől Pálfi Istvántól. Sas Erzsébet Nem kell már Pécsre utazgatni Objektív hallásvizsgálat a szekszárdi fülészeten Bemutatkozó interjújában, amikor az osztályon belüli fejlesztési lehetőségekről, elképzeléseiről kérdeztük dr. Péter József, orrfülgégész főorvost, megemlítette az úgynevezett objektív audológia bevezetését. Ami tulajdonképpen egy igen korszerű vizsgálati módszer a halláscsökkenés-, károsulás gyors, tényleg objektív megállapítására. Nos, a szerkentyűk a közelmúltban a megyei kórház orr-fül-gégészeti osztályán is beüzemeltettek, így nem szükséges ezen vizsgálatok elvégzése okán Pécsre utazniuk a Tolna megyeieknek ezért a sokat mondó ötperces vizsgálatért. Mert a pályázati pénzből és a kórház támogatásából sikerült beszereznie az osztálynak ezt a nagyon fontos eszközt. - Mit kell tudnunk az objektív audológiáról, mint vizsgálati módszerről? - kérdeztük dr. Péter József osztályvezető főorvostól. - Ránézésre egy számítógép és annak kiegészítő tartozékaira emlékeztet. Ezzel kétféle vizsgálatot tudunk elvégezni a halláskárosulás megállapítására, diagnosztizálásra. Az első az otoakusztikus emisszió, ami magyarul annyit jelent, hogy a vizsgált személynek egy hangot viszünk a fülébe, amire lényegében a fül válaszolni tud, hiszen a korábbi kutatások során az már kiderült, hogy nem passzív szerv. S ezeket az objektíven létező válaszokat a fülbe vezetett mikrofonnal lehet detektálni. Az így keletkezett görbe alapján kiderül van hallása, vagy nincs. - A korábbi módszernél, a szubjektív audológiánál, amikor különböző suttogásokat, eltérő erősségű beszédhangokat kellett a betegnek visszamondania, több volt a bizonytalansági tényező. Akár manipulatív is lehetett a paciens részéről. - Igen, a hagyományos módszernél előfordulhattak a vizsgálatot befolyásoló külső tényezők. Ezek most kizárva! Jogi esetekben - most valójában hallott az illető, vagy csak eltagadja - az igazságügyi orvos-szakértő megbizonyosodhat erről a kérdésről. Tudniillik az első vizsgálatot rögtön követi az előbbieket kontrolláló másik, ami az agytörzsi kiválasztott választ rögzíti, és ezt nevezzük objektív audometriának. - A problémához gyorsabban, megbízhatóbban jutunk el. De túl ezen mégis miben tátja az objektív audológia szekszárdi bevezetésének nagyszerűségét? - Mindenekelőtt a kisgyerekkori fülbetegségek lehető legkorábbi felismerésében. Mert sokszor előfordult az, hogy a szülők többsége legföljebb hároméves kor után kezdett el aggódni, vagy még akkor sem... A gyerek ugyanis meglehetősen keveset beszélt. És sokszor a háttérben az állt, hogy nem hallott, nem reagált a közvetlen környezetében levő zajokra. Nos az objektív audológia már az újszülötteknél is elvégezhető, és annak fontosságát aligha kell különösebben hangsúlyozni, hogy mit jelent a gyógyításban egy ideje korán felismert probléma. A hallásjavítás szempontjából cseppet sem mindegy, hogy a gyerek, mikor, hány éves korában kapja meg a hallókészüléket, vagy mikor történik a genny leszívása, illetve a védelmet szolgáló kis cső fülbe történő bevezetése. Bálint György Egész napos foglalkoztató a Dienes házban fogyatékkal élő gyerekeknek Örömmel tájékoztatjuk az olvasókat, és minden érdekeltet, hogy Szekszárdon a Babits Mihály utcai Dienes ház felújí^ _ tása befejeződött. Kívül-belül megszé^B pülve vár 20 fogyatékkal rendelkező gyermeket és fiatal felnőttet (6 éves kortól) - elsősorban Szekszárd területéről -, akiknek egész napos foglalkoztatása jelenleg nem megoldott. Felkészült szakemberek (konduktor, gyógypedagógus, gyógyped. asszisztens, óvónő, gondozónők) nyújtanak segítséget célkitűzéseink megvalósításában, amelynek legfontosabb része az egészre szabott fejlesztő munka. Magában foglalja a beszéd, mozgás, finommozgás fejlesztését, közösségi nevelést. Szeretnénk elérni, hogy az önmagukkal kapcsolatos teendők elvégzésében (pl. étkezés, személyi higiéné) a lehetőségeken belül önállóbbakká váljanak. Kiemelt szerepe van a gyógypedagógiai rehabilitációnak. Intézetünkben mindez szeretetteljes, esztétikus környezetben valósulhat meg. A felvétel április 20-tól folyamatos. Jelentkezni a fenti címen (Babits u. 17.) Máténé Poór Katalin intézményvezetőnél lehet.