Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-04-11 / 14. szám

SZEKSZÁRDI 1999. április 11. VASARNAP 11 SZENT RITA PELDAJA, AVAGY KATOLIKUS OVODAKEP Interjú Szilyné Simon Ágnesse

l A szekszárdi Szent Rita Katolikus Óvoda vezetőjének lejárt a munkaviszonyt jelentő kinevezése. Mayer Mihály megyéspüspök - mint fenntartó - Szilyné Simon Ágnest nevezete ki áldásával ez állás betöltésére. Pedagógiai munkájáról beszélgetünk az óvodai beiratkozások előtt, felkeltve a kisgyermekes szülők figyelmét: - Milyen elvek szerint szeretné irányítani a katolikus óvodát? - Ebben az óvodában is ugyanolyan magas fokú, lelkiismeretes, felelősségteljes munka follyon, mint más óvodákban, ahol az értelmi nevelés mellett az érzelmi, lelki nevelésre fektetünk nagyobb hangsúlyt. A katolikus szellemiség megismertetése és kialakítása az óvodáskorú gyermekek életkori sajátosságainak figyelembe vételével történjen. Ezt segíti az óvoda sajátos helyi programja. Elveink alapja Szent Rita életéhez való hűség és tisztelet. Szelídsége, jósága, Istenszeretete példaértékű legyen mindannyiunknak. - válaszol Szilyné Simon Ágnes. Vannak elődcink, akik jó pedagógiai érzékkel gyakorolták hivatásukat. Nevelő munkájuk nem elsősorban az elmélkedés, hanem az évszázadok nevelési bölcsességeinek összhangba hozása volt. Ilyen volt Don Bosco, Célestin Frcinet. Nyissuk ki az óvoda kapuját az életre. Ez volt az ő jelszava, cz a miénk is. Módszerünk maga a játék legyen. - Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, hogy lehet a családi nevelés kiegészítője? - Az óvoda és a család szoros együttműködése teheti eredményessé a nevelést. Az óvodának gondoskodnia kell az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes légkör megteremtéséről. Egy olyan második otthont szeretnénk, ahol szeretet, melegség, öröm, jó barátok vannak, ahová szívesen jönnek, ahová a szülők nyugodt szívvel hozzák gyermekeiket, mert a legjobb helyen a legjobb kezekben tudják őket. Az eddigi értékek megőrzése, szokások, hagyományok kialakítása, a környezetvédelemre való nevelés csak a családi körben tapasztaltakkal, együtt közösen, egymást kiegészítve tehetséges. Szilyné Simon Ágnes - Az értelmi nevelés, fejlesztés megvalósításában mit tart szem előtt? - Egy ókori mondás szerint, amit hallok, elfelejtem, amit láttam, arra emlékszem, amit csináltam azt tudom is. A gyermek érdeklődése, kíváncsisága az életkori sajátosságokra építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységet, amelyen keresztül tapasztalatokat szerezhet a természetről, társadalmi környezetről. A modell, a minta, a pedagógus nevelőtevékenységében kiemelt jelentőségű. A spontán szerzett tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, értelmi képességek: érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondoskodás, kreativitás fejlesztése, mind, mind az értelmi nevelést szolgálja. Tegyem hozzá, hogy a játék a kisgyermekkor legfontosabb, Iegfejlesztőbb tevékenysége, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. - Az óvoda kapcsolatai közül említette a családdal való együttműködés Jontosságát, kikkel tartja ezt még szükségesnek? - Az iskolát és az egyházat kell kiemelni. Szekszárdon a Szent József Katolikus Általános Iskolával szeretném nevelési elveinket konzultációk során egyeztetni. Egymás meglátogatása könnyítheti az iskolába való átmenet nehézségeit. Az egyházi vezetőkkel is szeretném megismertetni programunkat. Egy-egy szülői értekezleten ők is vegyenek részt. Segítsék a szülők és a pedagógusok lelki életének, problémáinak megoldását törekvéscinkben. Az egyházi ünnepeket közösen rendezzük! Természetesen törekednünk kell arra is, hogy ne szigetelődjünk el más óvodáktól és külső kapcsolatainkban keressük kolléganőinket. Hasonlóan fontosnak tartom a közművelődési intézményekkel való együttműködést: például a könyvtárral, művelődési házzal, pedagógiai intézettel, főiskolával. - Lehet-e úgynevezett testvéri közösséget alakítani az óvodákban? -Akik hisznek Jézus Krisztusban és tanítása szerint élnek, testvéri közösséget alkotnak. Jézusban hinni, és közösséghez tartozni, csatlakozni egymástól elválaszthatatlan. Ez a szeretetközösség vonzerő, amely a jó szándékú kívülállókat Jézushoz vezeti. Azokat, akik már csatlakoztak hozzá, sokszor ez őrzi meg a hitben! Decsi Kiss János HEGEDŰS ENDRE Japántól Kanadáig, a világ minden részén ismerik és értékelik a Cziffradíjas Hegedűs Endre művészetét. Az elmúlt hétfői szekszárdi szereplése kiemelkedő eseménye volt hangversenyéletünknek. Műsora igen változatos volt. A koncert első felében Schubert négykezes műveit játszotta feleségével, Hegedűs Katalinnal igen bensőséges, választékos előadásban. Az egyiittmuzsikálás, a kamarazenélés varázslatos légkörét teremtették meg e ritkán hallható művekben. Emberközeli kapcsolatot teremtett azzal is a szólistánk, hogy sokat beszélt az előadandó művekről, különösen arról a csodáról, hogy milyen érzéseket vált ki benne az éppen játszott mű. Szünet után, mint szólista Chopin műveket adott elő mintaszerű technikai felkészültséggel, kerülve minden érzelgősséget és modorosságot. A Chopin-i költészet e modern felfogásban is töretlen szépségben pompázott. A koncert legkiemelkedőbb eseménye mégis a Bellini-Liszt: Norma fantáziájának előadása volt. Liszt operaátirataiban a technikai bűvészmutatvány csúcsteljesítménye mellett az átírt mű zeneisége sem csorbul. Ezúttal is e mű előadása frenetikus hatást váltott ki. Nem véletlen, hogy Hegedűs Endre egyik lemeze, amelyen Bellini-Liszt átiratokat játszik nyerte el a Liszt Ferenc Nemzetközi Hanglemez Nagydíját. Ilyen elképesztő, fergeteges zongorázást hallhatott Szekszárd közönsége másfcl évszázaddal ezelőtt 1846. október 18án, azon a nevezetes napon, amikor Liszt Ferenc először játszott a megyeháza nagytermében. Liszt akkori hangversenyének első száma volt ugyanez a Bellini fantázia, amivel most Hegedűs Endre kápráztatott el minket. Hur A magyar narkózis Ódon derű 26. „Mint orvos korunk egyik kitűnősége s egyúttal a késnek valóságos mestere" - írta Szinnyei József a Dunafóldvár melletti Baracspusztán született dr. Kovács Józsefről. Ha meg régi nevén hívnák kórházunkat, akár mondhatna is valamit az a megyeszékhely lakóinak, hogy Balassa János legjobb tanítványa, professzori katedráján pedig utóda volt. Mindezekről nem szólt 1909. április 4-én a Vasárnapi Újság, ehelyett dr. Kovács nevezetes címbéli találmányát írta le. „A medikus anekdoták néhai Kovács professzornak mlajdonítják az úgynevezett magyar narkózis találmányát. Ez a találmány még abból az időből való és annak az időnek a használatára volt, amikor az altatószereket még nem ismerte az operációban az orvosi tudomány. Áll volna pedig ez a magyar narkózis - ha igaz! - abból, hogy a kiváló talentumú és csodálatosan ügyes kezű sebész a nagyon nyugtalan és hánykolódó pácienst a műtét kritikus és abszolút mozdulatlanságot követelő pillanata előtt hirtelen és váratlanul úgy képen teremtette, hogy az valósággal megdermedt a - mondjuk így - a meglepetéstől. Néma lett és mozdulatlan. És ez volt a fő. Mert mire fölocsúdott, a villámgyorsan és csodás szabatossággal mozgó operáló kés már elvégezte a maga dolgát. A páciens most már, ha úgy tetszett neki, akár dühös is lehetett a pofonért, a tudós nem törődött vele, neki elég volt az, hogy a betegének megmentette az életét. Neki nem az volt a célja és föladata, hogy a páciens meg ne haragudjék, hanem az, hogy meg ne haljon. És ennek a föladatának a sikeréért készséggel magára vette azt is, hogy - brutális embernek mondják. A narkotizálásnak ezt a fajtáját a modern sebészet már nem ismeri. Az élet azonban, mint a manapában bőven tapasztalhattuk, még igen szélesen alkalmazza." Ha ezt az utolsó megjegyzést vesszük, talán nem is volt oly régen 1909, csak mostanában az orvosok kapják a magyar narkót. Lanius Excubitor