Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-01-17 / 2. szám

1999. január 17. t SZEKSZÁRDI VASARNAP 3 Senki sem kívánja a megyék szétverését Balsay István a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára közigazgatási rendszer átalakulásának folyamata zajlik. A meghirdetett cél, a regionalitás kialakítása Magyarországon. A cél ismeretében néhányan már keresztet vetettek a megyékre. Erről egyelőre szó sincs - nyilatkozta lapunknak a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Balsay István. — Milyen változást jelent a megyei közgyűlések életében a meghirdetett regionális politika? — Pillanatnyilag semmilyet. Ahhoz, hogy uniós pénzekre lehessen pályázni, célszerű volt kialakítani 1-1,5 millió embert öszszefogó területet. Ezt követi az államigazgatási régiók kialakítása. Itt dől el, milyen feladatokat lehet regionális szintekre emelni. Van is már ilyen, például a vízügy, a környezetvédelem vagy a telefónia területét említhetném. A folyamat vége egy önkormányzati típusú régió kialakítása, választott képviselőkkel. Ehhez azonban, a jelenlegi törvények szerint parlamenti döntés szükséges, kétharmados vagy annál nagyobb szavazati aránnyal. Tehát, ha valaki is szét akarná verni a megyéket ez ma lehetetlen. Azt szeretnénk, ha nem maradnának szerepkör nélküli területi központok. A megye szerepe fontos, mert vannak dolgok, amelyeket polgárközeli közegben kell eldönteni. Az uniós csatlakozáshoz azonban elkerülhetetlen egy hatékony közigazgatási rend kialakítása, melyben szerepet kapnak a kistérségek, a megyejogú városok és a régiók. — Megváltozik-e a kormányhivatalok, így a közigazgatási hivatalok feladatköre? — A hatékonyabb kormányzati munka segítése érdekében négy feladatcsoportban jelentősen kibővül a közigazgatási hivatalok tevékenységi köre. Eddig is ellátták az önkormányzatok ellenőrzését. A jövőben a törvényességi ellenőrzés mellett a gazdálkodás figyelése, s ezen belül a közpénzek felhasználásának ellenőrzése is a hivatal dolga lesz. A másik nagy feladat, amiben szintén van már tapasztalatuk, a képzés-vezetőképzés területe. Fel kell készülni egy teljes európai jogharmonizációra, és a törvények és feladatok szabta számonkérésre. A harmadik csokor az információs rendszer egységesítése. Ma sok szálon futó és szerteágazó információs rendszer működik, s ez nem korszerű. A negyedik elem a területi koordináció, melyben 22 államigazgatási és közel 50 országos hatáskörű szerv munkáját kell összefogni és megjelentetni a megyei kormányhivatalokban. — Különböző dátumok és pénzösszegek forognak közszájon a városkörnyék infrastruktúAz önkormányzat épülete Szükség lesz még rá?! rajának fejlesztését szolgáló beruházások ügyében. Mi a hivatalos álláspont? — Elfogadott kormánydöntés van a Duna-híd megépítésére. Erre a célra a költségvetésben az idei évre 4 milliárd forintot állított be a kormány. Biztosan állítható, hogy a híd a ciklus végéig megépül. A 6-os 56-os autóút építéséhez 300 millió forinttal járul idén a kormány. Ez az összeg a beruházás tanulmánytervét hivatott fedezni. A régió harmadik jelentős infrastrukturális beruházása a szekszárdi tehermentesítő út, melynek tovább építéséhez 500 millió forintot biztosít az országos költségvetés. iKG A magyar mezőgazdaság és az unió Javítani a nyilvántartási rendszeren A Szekszárdi Fórum rendezvénysorozata ebben a félévben az ország uniós csatlakozásának lehetőségeiről szól. Az előadássorozat, a Külügyminisztérium támogatásával, különböző szakterületek lehetőségeit, problémáit tálja az érdeklődők elé. Dr. Varga Gyula, az Agrárgazdasági és Informatikai Intézet főigazgató-helyettese szerint a magyar mezőgazdaságon belül a nyilvántartási és információs rendszer szorul leginkább fejlesztésre. — Megítélése szerint kényes kérdése-e a csatlakozásnak a magyar mezőgazdaság állapota? — Azt gondolom, elsősorban nekünk kényes téma a csatlakozás előtt a mezőgazdaság helyzete. Egy biztos, az uniós tagság az ágazat számára az egyetlen felemelkedési lehetőség. Ha erre nem kerül sor, akkor a totális leszakadás vár a magyar mezőgazdaságra. — Megítélése szerint a piaci konkurencia miatt jelentkezik-e egyfajta ellenérdekeltség az európai országokban a csatlakozással szemben? — Kétségtelen, hogy a fejlett országok mezőgazdaságán belül vannak hangok a csatlakozás ellen. Ám ezektől nem kell megrémülni, hiszen ezek kis érdekcsoportok véleményei. Azokon a területeken - például a francia élelmiszeriparban - ahol magyar vegyes vállalatok működnek, egészen más a megítélés. Még egy dolgot figyelembe kell venni. Nincsenek a magyar agrárgazdaságnak olyan területei - ideértve a legjobb termelési mutatókkal bírókat is-, amelyek visszaszoríthatnák bárDr. Varga Gyula mely uniós tagország piaci részesedését. A magyar termékek az unión belül csak a kuriózum státuszt nyerhetik el. — Mennyire hatékony a magyar agrárrendszer? — Ha az üzemi rendszerre gondol, azt kell mondanom, problémát jelent a sok kisgazdaság, miközben Európa a koncentráció felé tart. Ezen változtatni kell. A szektor legnagyobb problémája azonban nem ez, hanem a nyilvántartási rendszer, az információ átadás és a szaktanácsadás kezdetlegessége, és az átláthatatlanság. Ma a gazdák gondolkodását az vezeti, hogyan bújhatnak ki az adózás terhe alól. Az európai támogatási rendszer ezt fordítottan kezeli. Csak az kap támogatást, aki mindenről pontos nyilvántartást vezet. Olyan érdekeltségi és támogatási rendszer működik, melyben a gazda elemi érdeke a pontos nyilvántartás és bejelentés. Ez a piacszabályozás alapja is. Ettől mi nagyon el vagyunk maradva. — Melyek Magyarországgal szemben az unió elvárásai a csatlakozásig? — Az tévhit, hogy eredményességi, hozam minimum vagy teljesítmény elvárások lennének az unión belül. Amelyek viszont vannak -és ennek nagyon szigorúan meg kell felelni-, azok a működőképességi, a nyilvántartási és egészségügyi előírások. Ez azt jelenti például, hogy nem lehet többet ellenőrizetlen áruval megjelenni a piacon. Az az elhatározás, mely az előző kormányzat idején született és amit most végrehajtanak, mely szerint általános összeírást kell rendezni az ágazatban, elkezdődött és a jövő év végéig remélhetőleg be is fejeződik. A KSH felmérésével ki kell derülnie, kik a tulajdonosok és művelők a magyar mezőgazdaságban. Ezen a felmérésen alapulva kialakíthatunk egy regisztrációt, s akkor 1-2 éven belül működőképes, európai színvonalú rendszer működhet Magyarországon is. iKG