Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-01-25 / 1. szám

10 , SZEKSZÁRDI USARNAP 1998. JANUÁR 25. A jó bornak is kell a jó cégér Borházak a láthatáron Idegenforgalmi szakemberek évek óta visszatérő sirámja: hiába áll előkelő helyen a szekszárdi bor hazai és nemzetközi összehasonlításban, mégsem építhetnek beutaztató programjaikban a borturizmusra, mert e tekintetben nincs igazán nívós hely Szekszárdon. Olyan pedig különösen nincs, amely a borvidék legtöbb nívós borát reprezentálná. Ajelekből ítélve az idén lesz elmozdulás ezen a téren. A szekszárdi képviselő-testület mezőgazdasági bizottsága felpörgette az eseményeket, többek között azzal, hogy pályázatokat írt a tavalyi év második felében borházak vállalkozásalapon történő működtetésére. - Nagyon remélem, hogy a tavaszi turistaszezon kezdetére már több funkcionáló borház is lesz Szekszárdon, s ezekkel a sokat emlegetett és halaszthatatlanul fontos bormarketing témakörében jelentőset lépünk előre - mondta Kővári László a városi önkormányzat mezőgazdasági bizottságának elnöke. Mert a kiváló szekszárdi borok látványos, demonstratív megjelenítése nélkül csak sopánkodhatunk azon, hogy a szekszárdinál nem jobb francia, spanyol, olasz borok húsz márkáért kelnek el palackonként a világpiacon, a nagy nehezen, különböző kacskaringók árán oda bejutó szekszárdiért pedig legfeljebb négy márkát adnak. - De a hazai berkekben való megjelenítés is fontos, mert e tekintetben némely más borvidék, említhetem akár a villányit, vagy a tokajit, előrébb jár. - Kétségtelen, hogy a bormarketing területén meghatározó lépésekre van szükség. Ennek egyik része a palackozott minőségi borok csaknem teljes választékának borházakban való megjelenítése, a másik dolog pedig az, hogy az eddigieknél még több nemzetközi kiállításon, borfesztiválon való aktív részvételre van szükség. Ez nem azt jelenti, hogy valamennyi kontinens nagy eseményére el kell jutnunk, kicsik vagyunk mi ehhez, ennek nem lenne különösebb értelme, kézzelfogható haszna, no és a költségek finanszírozása is megoldhatatlan lenne. De Európában intenzívebben jelen kell lenni, hogy kóstolhassák a mi borainkat, valóban fedezzék fel őket a piacvezető francia és spanyol borok mellett. Megvan ezen utakfinanciális háttéré? - Meglesznek, ha élni tuudunk a felkínált, kihasználásra váró lehetőségekkel. A szőlővel és a borral kapcsolatban a vállalkozásfejlesztési alapítványtól kezdve a szakminisztériumon át, egészen az idegenforgalmi ágazatig számtalan pályázat látott és lát napvilágot. A maga lehetőségein belül az önkormányzat is különböző formában tudja majd támogatni a szekszárdi bor megismerését, elismertetését célzó programokat, tanulmányutakat. Kezdeti lépésként a borházpályázat három nyertesét, a Korona Hotelt, a Rákóczi utcában egy megújult, szép épületben borházat működtetni kívánó vállalkozót, Ördög Zoltánt és a Béla téri pincészetben szintén borház kialakítását tervező Aliscavin Rt.-t támogattuk egyenként félmillió forinttal, amit a beinduláshoz szükséges reklámra, saját marketingjükre használhatnak fel. Tiszafa és cserszömörce E két feffajta a sztár Szekszárd parkosítási programjában, amelyek közül kétségtelenül a tiszafa a híresebb és félelmetesebb, hiszen Agatha Christie egyik regényében tetszetős piros színű bogyójából készült méreggel gyilkol az elvetemült gyilkos. Ugyanis bogyójában csípős ízű (de ha a teába egy kicsivel több citromot teszünk, észre se lehet venni) elkaloida, tazin található. Ennek ellenére - mivel hazánk területén természetes állománya nagyon meggyérült - védett növény. Ehhez képest a cserszömörce, a szömörcefélék (Anacardiacese) családjába tartozó cserje, még ellenzői szerint is sokkalta szelídebb természetű. Nem okoz halálos kórt, csupán csak övsömört lehet kapni tőle, amely lázzal és fájdalommal jár. A kiütések - főleg a mellkason övszerűen elhelyezkedő hólyagocskák -1-4 hét alatt gyógyulnak, de területük sokáig fájdalmas marad. Tehát vigyázat! A tiszafa bogyóját nená enni, a cserszömörce lombját, virágját, ter™ mesét nem fogdosni, nem simogatni... De az is lehet ám, hogy az irigyei csak ráfogják a cserszömörcére, erre az ártalmatlan, kedves növényre ezt a csúnya, rossz tulajdonságot. Mindenesetre- ebből bqj nem származhat - hagyjuk békén mind a két növényt, hogy csak gyönyörködtessenek bennünket és közben tisztítsák a város levegőjét. Ráfér... BÁLINT GYÖRGY LAJOS A méheknek sem csupán virágos az életük A legveszélyesebb betegség a méheknél az amerikai nyúlós költésrothadás. Ezen betegség fellépése esetén az állam kártalanítást fizet, amennyibn a méhész jelenti. A kórokozó a spóra baktériumtörzs, a fedett Hasításban szaporodik és azt pusztítja. A zárt cellákat, sejteket nem tudjuk gyógykezelni, ezért a laborvizsgálat után el kell égetni a családokat. A betegség ellen megelőzéssel védekezhetünk. A fészket higiénésen felújítjuk minden évben három-négy műlépet kiépíttetünk a méhekkel. így négyévente új fészket kapunk, ezt a körforgást a rajzás gátlása is indokolja. 1980-ban volt utoljára az én körzetemben Szekszárdon Öcsi Ferenc méhészeténél amerikai nyúlós költésrothadás. Az európoai enyhe költésrothadás kórokozója baktérium. Ezt a baktériumot Neoteszol gyógyszerrel el lehet pusztítani, ezzel megelőzhetjük a nyitott fiasítás betegségét. A fiasítás megbetegedésének a felismerését, tüneteit minden kezdő méhésznek a szakirodalomból meg kell ismernie és gyakorlatban alkalmaznia kell a védekezés módját. 1974-ben volt az én körzetemben Szekszárdon utoljára enyhe költésrothadás Török Sándor méhészetében. A ázsiai atka szemmel látható parazita. 1997-ben újból elszaporodtak elsősorban a méhész mulasztása miatt, másodsorban az atkák rezisztensek lettek az Amitráz gyógyszer alapanyagára. Időnként szigorúan más-más alapanyagú gyógyszerrel tudjuk csak pusztítani az atkákat, tehát az alkalmazott védekező szereket rotálni kell. Nozema minden évben előfordulhat, ha a méhek télen három-négy hetente nem tudnak kirepülni. Kórokozója spórás véglény, amely a méhek bélrendszerében és a besült ürülékben szaporodik. Ez a betegség Fumagilinnel gyógykezelhető. A rendes máhjáratkor tisztuló repüléssel megszűnik ez a betegség. A költésmeszesedés kórokozója gomba, mely lucskos, penészes lépeken és elhalt, megfázott fásításokon szaporodik és a fiasítást pusztítja. Ecettel és különböző gombaölő gyógyszerekkel védekezhetünk ellene. Mivel a gyógyszer hatásfoka még nem százszázalékos, ebben a betegségben időnként sok fiasítás elpusztul. 1940-es és 1950-es években jelentéktelen volt a költésmeszesedés. 1960-as években a növényvédelem felfejlődésével elhatalmasodott ez a betegség és még a mai napig is nagy károkat okoz. Minden évben már tavasszal a gyümölcsvirágzáskor családonként négy-öt léputca máh máról holnapra csak úgy eltűnik és ezzel egy időben sok ugráló rángatózó, mászkáló méh látható a kaptárakban és a kaptárak előtt. Ezáltal a takaratlan, kezeletlen fiasítás megbetegszik és elpusztul. Szekszárd körzetében tavasszal több száz hektáron virágzik gyümölcsfa, mely két-három hétig is eltart. A gazdák álláspontja az, hogy ha a virágzó 10-15 gyümölcsfát lepermetezi, ettől a méhek még nem pusztulnak ki egészen. Azonban ha egy szép napos időben teljes virágzáskor 200-300 gazda permetez, az már sok helt tár gyümölcsöst tesz ki 6 km-es körz^fe ben, mivel a méhek röptávolsága 6 km^ Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy virágzáskor a méhekre veszélyes vegyszerrel ne permetezzenek, mert szándékukon kívül - méhelhullást eredményeznek. A méheknek pedig igen nagy szerepük van a megporzás elvégzésében. A vegyszerezés pirosbimbós állapotban, illetve sziromhullás után is hatékonyan elvégezhető és ebben az időpontban teljesen kizárt a méhek elpusztítása. A repce és a napraforgó beporzását már több mezőgazdasági termelő figyelembe veszi, mivel a méhek megporzó munkája nélkül a termés nem kötődik, csak az üres mag marad. Az üres magból pedig nem lehet olajat sajtolni. 1997-ben a Szekszárdi „Aranyfürt" Mezőgazdasági Szövetkezet a repce- és a napraforgó-virágzáskor a vegyszerezésre a méhekre való tekintettel nagy figyelmet fordított. Ezért mi méhészek megköszönjük Gyurkovics János főagronómusnak és Neiner János növényvédelmi szakmérnöknek a méhészek érdekében végzett lelkiismeretes munkájukat. Szekszárd, 1998. január 5. BORBÉLY LAJOS méhegészségügyi felelős