Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-03-22 / 5. szám

1998. FEBRUÁR 22. SZEKSZÁRDI 5 alószínű, hogy más sajtóorgánumokban olvasóink közül többen olvastak arról a vizsgálatról, aminek elvégzését tavaly szeptemberben sürgősséggel kérte az ÁPV Rt. Felügyelő Bizottságától Csiha Judit, a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter. Az elkészült igen terjedelmes jelentés az ügyet nem ismerők számára meglepő tényeket közöl. Ám azok, akik nyomon követték a cég privatizációját és az azt követő eseményeket, azok túlzottan nem ámultak el az olvasottak nagyobb részén. Viszont az anyag utolsó két-három oldala számukra is megdöbbenést okozott. Röviden az anyagban leírt tényekről: mint az köztudomású, a céget 1996 tavaszán privatizálta a Nletraco Rt. amelynek a tulajdonoflk akkor a német állampolgárságú ^Günter Schlegel volt, mint egyetlen pályázó. A Metraco képviseletében eljáró Schlegel vezérigazgató és Bettina Hickl pénzügyi igazgató hamis adatokat szolgáltatott a tulajdonos összetétele vonatkozásában. A Metraco sem a vételárra (10 millió forint) sem az alaptőke emelésére vonatkozó bankgaranciát, vagy hiteligényt nem csatolt. A pályázó nem hajtotta végre a tőkeemelésre vonatkozó feltételt. Valósággal elképesztő, de a pályázatot értékelő bizottság a pályázó ajánlatát 102 pontra értékelte, pedig az anyagból világosan kiderül, hogy mindössze két (!) pontot Megvizsgálták a Szekszárdi Húsipari Rt. privatizációját A felelősöket nem vonják felelősségre adhattak volna rá. Az is világossá válik a jelentésből, hogy olyan vevőnek adták el a húsipari céget, aki arra sem szakmailag, sem a pénzügyi feltételeket illetően nem volt alkalmas. A többi hibás döntéssel együtt az itt felsoroltakra is rendre felhívta az illetékesek figyelmét Dávid Ibolya, Tamásiban élő MDF-es országgyűlési képviselő a parlamentben elmondott megannyi interpellációja során. Az ügyben többször tett fel kérdést és folyamatosan tájékoztatta a T. Házat a Szekszárdon zajló drámáról, a kilátástalan helyzetbe került volt dolgozók utcára penderítéséről, majd Schlegel és vezérkara külföldre távozásáról. Kocsis Imre Antal, városunk polgármestere mihelyt országgyűlési képviselő lett, s megismerte a vizsgálati anyagot, nyomban kérdést intézett a privatizációs miniszterhez a felelősök felelősségre vonása ügyében. Ugyanis az ÁPV Rt. Felügyelő Bizottsága a „Javaslat a felelősségre vonásra" című fejezetben megállapítja, hogy az ÁVÜ Igazgató Tanácsa jogszabályt vétett, de tagjaival szemben nem javasolja a felelősségre vonás kezdeményezését, mert „intézkedésükkel kimutatható kárt nem okoztak". Ugyanez vonatkozik az ÁPV Rt. IT-tagjaira. Ezután következnek a további hibákat elkövetők, de „meghatározott felelősségük nem áll fenn" illetve többeknek azóta megszűnt az ÁPV Rtben a munkaviszonyuk, illetve nem szűnt meg, de az eddigi munkájukkal szemben semmilyen kifogás nem merült fel... többekkel szemben azért nem javasol felelősségre vonást, mert „a kötelezettségszegés elkövetése óta több, mint egy év telt el". Kocsis Imre Antal kérdésében a felelősségi határokról szólt. Mint mondta, a ma érvényben lévő jogszabályok szerint a felelősségi határok valóban eddig tartanak, de kérdezte, hogy a határok tágíthatók-e jogszabály-modosítással? Hiszen a jelentésben felsorolt emberek változatlanul benne vannak az igazgatóságokban, felügyelő bizottságokban, netán szakértőkként, netán a kormány mellett... és nincs felelősségük, mert felelősségre vonásukat a jogszabályok nem teszik lehetővé. A miniszter asszony válasza szerint nem lenne célszerű a jogszabályokon változtatni. . * Emlékeztetjük az olvasókat arra, hogy amikor a volt húsipari cég volt dolgozói - az a 230 ember, akiket már tavaly májusban eltanácsolt a cégtől Schlegel emberei közreműködésével - tavaly október elejétől november 17-ig az ÁPV Rt. székháza előtt sátorozva demonstráltak, azt az ígéretet kapták Kiss Péter munkaügyi minisztertől, Sándor Lászlótól, az MSZOSZ elnökétől és Kapuvári Józseftől, a Húsipari Dolgozók Szakszervezete elnökétől, hogy december 31-ig megkapják jogos járandóságukat. Azokról az emberenkénti 300-300 ezer forint körüli összegekről van szó, ami a munkatörvénykönyve és a kollektív szerződés közötti végkielégítésük közötti különbség. Pénzt azóta sem kaptak, ám ígéretet annál többet. Most úgy határoztak, hogy amennyiben pénzük kifizetéséről március 20-ig nem kapják meg az értesítést, akkor még e hónapban tüntetést szerveznek az MSZOSZ székház elé. V.H.M. Mi okozta Szekszárdon a december 19-i gázrobbanást? • Laza hollandi, tömítetlen kötés - de miért? Mint arra bizonyára emlékeznek Szekszárd lakói, tavaly december 19-én reggel 8 óra 25 perckor gázrobbanás történt a Körösi Csoma Sándor utcában. Már akkor bizonyos volt, hogy az ötszintes lakóházsor egyik földszinti lakásában szivárgott a földgáz, s onnan indult a robbanás. Andódi László rendőr hadnagy, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense pénteken arról tájékoztatta lapunkat, a közveszélyokozás bűntett alapos gyanúja miatt folytatott nyomozást a rendőrség megszüntette. Mint ismeretes, a vizsgálat szakértők bevonásával folyt. A történtekre emlékeztetve Andódi László elmondta, hogy a gázrobbanás következtében mintegy hatvan lakás sérült meg kisebb-nagyobb mértékben. A gázrobbanás kiinduló helyén, a már említett földszinti lakásban egyedül K. Károly tartózkodott a detonáció pillanatában. K. Károly testfelületének 26-29 százaléka megégett, másodfokú égési sérülést szenvedett, amelynek következtében december 25-én meghalt. A nyomozás során idegenkezűség nem merült fel. A rendőrségi vizsgálat egyebek mellett tisztázni kívánta azt, K. Károlynak volt-e szerepe a robbanásban, vagy nem volt. Ezzel kapcsolatban a következő tények derültek ki. K. Károly élettársával azon a reggelen fél hét és fél nyolc között reggelizett, kávézott, cigarettázott, majd az élettárs elment dolgozni. Feltétlenül kiemelendő, hogy a kávét a pár a konyhai vezetékes gáztűzhelyen melegitette meg. Ez egyébként nyilván azt jelenti, hogy a tűzhellyel akkor még minden rendben volt, a gáz nem szivárgott, hiszen a kora reggeli begyújtáskor nem történt robbanás. A szakértői vélemény szerint az vezetett a robbanáshoz, hogy a tűzhelynél lévő hollander laza volt és hiányzott a tömítőgyűrű. Arra, hogy miért volt a hollander laza és tömítetlen, a szakértői vizsgálat során nem derült fény. A nyomozás során bizonyítást nyert, hogy miután élettársa távozott a lakásból K. Károly leszerelte a gáztűzhelyet a vezetékről, de hogy milyen okból, arra nem válaszolt. Majd közölte azt is, hogy később kézzel (!) szerelte vissza a tűzhelyet. Feltettük a kérdést Andódi Lászlónak, hogy nyilván azért volt laza a hollandi, mert kézzel nem tudta megszorítani K. Károly, s esetleg a szerelés közben leejthette a tömítést? A sajtóreferens a vizsgálati anyagot idézve válaszolt: miszerint arra nem derült fény, hogy az elnagyolt visszaszerelés „szándékosan, vagy gondatlanságból" történt-e az imént leírt módon. Valójában erre a kérdésre K. Károly válaszolhatott volna, ám ezt nem tette meg annak idején a rendőri kérdésekre sem. Andódi László elmondta még, hogy K. Károly hosszú ideje munkanélküli volt és beteg. Az orvos nyugtatók szedését írta elő számára. Nem tudni, hogy miért, de a gázrobbanás előtt egy héttel abbahagyta a gyógyszerek szedését... - hm -