Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-03-08 / 4. szám

4 SZEKSZÁRDI 1998. MÁRCIUS 8. Duna-híd, 6-os út, regionális tanács Minden jel arra mutat, felgyorsultak az események, azaz városra, községre, megyére, Dunántúlra, Alföldre tekintet nélkül azonos célokért alakulnak a kü­lönböző szervezetek. Tagjaik remélik, mint ahogyan azt már számos alkalom­mal kinyilatkoztatták, közösen sikerül oly hasznosan lobbyzniuk, hogy elérjék azt a célt, amelynek megvalósulása so­kaknak az érdekét szolgálná. Az elmúlt' hét során alakult meg Szekszárdon az a Regionális Területfej­lesztési Társulás, amely az országban egyedülálló. Ugyanis egyetlen program­ra, a 6-os fő közlekedési út rekonstruk­ciójának, illetve egy új szakasz - Szek­szárdtól a déli határig - megépítésének segítésére alakult. A társulás - amely­nek elnökévé Kocsis Imre Antal ország­gyűlési képviselőt, Szekszárd polgár­mesterét választották - alapító okiratát a megalakulás napján 17 Budapest és Bóly között fekvő település vezetője írta alá, s már akkor tudható volt, hogy az érintett megyék területfejlesztési taná­csai is fölsorakoznak a tagok közé. Kocsis Imre Antal az alakuló ülést követő sajtótájékoztatón szólt arról is, hogy az M6-os és az M56-os gyorsfor­galmi út mielőbbi megvalósulása érde­kében létrejött szövetség elsődlegesen meghatározott célja mellé minden bi­zonnyal több más is felsorakozhat, s minden bizonnyal végeláthatatlanná bő­vül, hiszen térségfejlesztési programról van szó, s a társulás eredményes lépése­ket tud majd megtenni a terület- és a gazdaságfejlesztés számos vonalán. Mindezzel egyetértve Wekler Ferenc, a mohácsi körzet országgyűlési képvise­lője hangsúlyozta, hogy a déli térségben az elmúlt nyolc esztendő során nem épült meg egyetlen jelentős beruházás sem, aminek az oka az, hogy nem volt meg az összefogás. Elmondta Wekler Ferenc azt is, hogy három képviselőtár­sával együtt módosító indítványt nyúj­tottak be az országos területfejlesztési program kiegészítésére, azt indítvá­nyozva, hogy a szóban forgó útrekonst­rukció - amely egy európai közlekedési folyosó része - is kapjon helyet benne. Wekler úr gondolja, hogy erről a közeli napokban dönt a parlament. Ez egyben azt is jelenti, hogy az eredetileg 2030-ra tervezett útrekonstrukció a következő, 2007-es átadási időpont előtt már né­hány évvel átadásra kerülhet. Ez egyben azt jelenti, hogy a megépülő út a térség kitörését is jelenti a jelenlegi elzártság­ból. Ugyan a szekszárdi Duna-híd meg­építésének segítésére nem alakult hiva­talosan szövetség, ám összefogást, tá­mogatástjelent, hogy immár a negyedik „Szekszárdi Duna-híd konferenciát" tartották. Legutóbb - a múlt pénteken ­Szekszárdon. A konferencia Megrende­zésének szükségességét számos ok mel­lett az indokolta, hogy február közepén lejárt a Duna-híd koncessziós szerződé­se. A konferencián részt vett Lotz Károly közlekedési miniszter, több or­szággyűlési képviselő, több megye terü­letfejlesztési tanácsának vezetője, illet­ve képviselője, kamarai vezetők, Arad polgármestere, különböző szakterüle­tek képviselői és a még nem létező M9­es út (Nagykanizsa, Kaposvár, Dombó­vár, Duna-híd, Szeged) menti települé­sek polgármesterei. Lotz Károly a szekszárdi Duna-híd építésének legkorábbi megkezdését 2000-re prognosztizálta, s mint mondta, ebben az esetben 2003-ban átadhatják a hidat a közlekedőknek. A közlekedési tárca vezetője megígérte, hogy a híd előkészítő munkálatait a minisztérium munkatársai elvégzik, s a politikum fel­adata pedig az lesz, hogy az anyagiak előteremtéséért lobbyzzon, s hasson a pénzügym in iszterre. A konferencia résztvevői zárónyilat­kozatot írtak alá, amelyben felhívják a kormányzat figyelmét a stratégiai dön­tés meghozatalának sürgősségére, s ké­rik, hogy az állami hozzájárulás legyen minél nagyobb, a koncesszió pedig a le­hető legalacsonyabb. A szekszárdi Duna-hidat kétsávosra tervezik, de kétszer kétsávosra bővíthe­tően. A híddal kapcsolatos jó hír: hogy nem került ki az országos területfejlesz­tési koncepcióból. Döntött a kormány. A 6-os és 56-os út autóúttá építése része az országos te­rületfejlesztési koncepciónak. A döntés egy nappal előzte meg a Regionális Fej­lesztési Tanács megszületését. A testület alapszabályának elfogadásával befeje­ződött annak a munkafolyamatnak első állomása - mely a Helsinkiben megho­zott döntés értelmében - a 6-os, vala­mint az 56-os út részévé válik a Budapest-Ploce között építendő autó­útnak. Annak érdekében, hogy az építkezés és a hozzá szervesen kapcsolódó fejlesz­tési folyamatok ne lehessenek a politi­kai csaták áldozatai - mint ismeretes, választások lesznek májusban és volt már olyan beruházási koncepció Ma­gyarországon, melyet a politikai váltás elsöpört -, az érintett területek polgár­mesterei társulást hoztak létre. Egy hét­tel a társulási szerződés aláírását köve­tően született meg - először az ország­ban - egy olyan Regionális Fejlesztési Tanács, mely kizárólag egyetlen célt, ne­vezetesen az útépítést tűzte ki maga elé. A társulás mentorai a parlamentben el­érték, hogy szinte egyhangú szavazással a beruházás részese legyen az ország te­rületfejlesztési koncepciójának. Talán jelzésértékkel bír, hogy a meg­alakítás minden fontos momentumára ez idáig Szekszárdon került sor. Igaz, az építkezés legjelentősebb része is ide kötődik, hiszen az 56-os teljes átépíté­sére lesz szükség. A 6-os városokat érintő szakaszai pedig minden telepü­lés esetében elkerülik majd a lakott te­rületeket. Ahogy a szerdai alakuló ülésen részt vevő Demszky Gábor, Budapest főpol­gármestere hangsúlyozta, a főváros a nehézkesebb döntéshozatali folyama­tok miatt nem csatlakozott még a ta­nács és a társulás munkájához, ám ez csak hetek kérdése. Kiemelte: ahogy Budapest és környezete számára jelen­tős, pozitív irányú fejlődést jelentett a körgyűrű megépülése, nem kétséges, hogy ugyanez a folyamat játszódik le mindenhol az út menti települések éle­tében. A koncepció egyik kezdeménye­zője dr. Wekler Ferenc országgyűlési képviselő szerint, sikeresen be lehet majd kapcsolni a beruházásba külső, el­sősorban a banki szférához tartozó pén­zeket. A számítások szerint az összberuházások mintegy 30%-át kell majd külső forrásokból fedezni, a töb­bit a költségvetésnek kell állnia. Az is eldöntött tény, jelentette be a képvise­lő, hogy április 3-án Bolyban találkozik majd a horvát és magyar küldöttség, hi­szen - mondta Wekler Ferenc - ponto­san egyeztetni kell, hol éri el a horvát­országi szakasz a magyar határt, hogyan kell a munkálatok pontos ütemét ter­vezni annak érdekében, hogy semmifé­le fennakadás ne történhessék. Kocsis Imre Antal rámutatott: az ün­neplésre nem marad sok idő. Igen fon­tos két aktuson vagyunk túl a tanács és a társulás létrejöttével. Most már biz­tonságban van az útépítés, hiszen e két testület a választások idején is tudja vinni a feladatokat. A következő lépés, hogy mielőbb elkészüljenek a tan^ mánytervek annak érdekében, hog^B ezredfordulón már munkagépek doT gozhassanak, történetesen Szekszárd és Bátaszék között is. A 6-os és 56-os Út és Környezete Re­gionális Fejlesztési Tanácsa szekszárdi alakuló ülése megalkotta alapszabályát és megválasztotta tisztségviselőit. A társaság elnöki posztjára dr. Wekler Fe­renc országgyűlési képviselőt, társel­nökének dr. Jánosi György országgyű­lési képviselőt, míg alelnökének Síkfői Tamást, a Baranya Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara titkárát jelölték. - vhm - kutny ­Szekszárdi Duna-híd konferencia zárónyilatkozata A Szekszárd Megyei Jogú Városban megtartott Duna-híd konferen­cia résztvevői üdvözlik a Helsinki Konferencia által meghatározott V/C közlekedési folyosó kijelölését. M A konferencia szükségesnek tartja, hogy a megépítendő Duna-hW előkészítését végző szakértői tárgyalásokba vonják be az érintett megyei területfejlesztési tanácsokat és a most alakuló - Budapesttől Udvarig terjedő régiót képviselő - Regionális Területfejlesztési Tanácsot. A Szekszárdon megtartott Duna-híd konferencia résztvevői megerősítik a dombóvári konferencia zárónyilatkozatát a híd megépítésének stratégiai és térségfejlesztési jelentősége vonatkozásában. A konferencia felhívja a kormányzat figyelmét a stratégiai döntés meghozatalának sürgősségére és kéri az előkészítő szakértői és kor­mányzati szerveket, hogy a döntés felgyorsítása érdekében tegyenek meg minden szükséges intézkedést. A konferencia kéri, hogy a kormányzati hozzájárulás mértékének meghatározásánál törekedjenek minél nagyobb állami részvételre a koncessziós építtetés lehetséges legkisebb mértékűre szorítása érdekében. Szekszárd, 1998. február 25. Bach József Kocsis Imre Antal elnök polgármester Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács Szekszárd Megyei Jogú Város Dr. Bertha Kálmán elnök Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Next

/
Thumbnails
Contents