Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-11-08 / 22. szám

1998. NOVEMBER 15. SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 3 MIÉRT VAN SZÜKSÉG A POLGÁRI VÉDELEMRE? Beismerem, ennél ostobább kör­kérdést kiötleni már a rekordok könyvébe illő tettnek számít. Ennyi erővel azt is megkérdezhettem vol­na: miért van szükség esernyőre? Köztudomású dolog, hogy ez a mó­kás eszköz az év nagy részében - fő­leg aszályosabb években! - legha­szontalanabb tárgyaink közé tarto­zik. Egyébként is, ha igazán esni, zuhogni kezd az eső és fújni, dü­szárdi polgári védelem körzeti pa­rancsnoka kissé meglepődött, ami­kor elmondtam, hogy Szekszárdon jártamban-keltemben milyen mér­vű tájékozatlansággal találkoztam. Elmondta, már csak azért sem érti a dolgot, mert folyamatosan sokré­tű tájékoztatási tevékenységet vé­geznek, amellyel főleg a fiatalok (általános és középiskolások) köré­ben értek és érnek el sikereket. Hogyan és ki védi meg? höngeni a szél, akkor a hatásfoka a nullával egyenlő... Hát ezért nem ezt a körkérdést tettem föl az utca emberének. Mini közvélemény-ku­tatásom - enyhén szólva is - vegyes eredménnyel zárult. Voltak, akik júr szó után legyintve otthagytak, ^•iltak, akik szükségesnek tartot­tak, de nem sokat tudtak róla. Vol­tak, akik politizálni kezdtek, ezek­től én menekültem, mint az ördög a tömjénfüsttől. Egyik beszélgetőtár­sam beszédesebb volt: - Uram, én tudom, hogy légiveszély esetén óvóhelyre kell menni, de én ha volna, sem mennék oda. Mert én tudom ám, hogy a pa­nelházakhoz elfelejtettek óvóhelye­ket építeni. De hát a vízórákat is el­felejtették beszerelni a lakásokba, nem gondolva arra, hogy vannak olyan takarékos emberek is, akik a vizet még mosdáshoz is mértékkel használják. Hogy nem félek-e az óvóhelyek hiánya miatt? Uram, én semmitől se félek, amióta már ha­todik éve képtelen vagyok elhelyez­kedni - nyúlt a kabátja belső zsebé­be és jól meghúzta a laposüveget. Aztán kissé kelletlenül nyújtotta fe­lém: - Nem kér egy kortyot? Kissé elfogódottan néztem a kar­órámra: - Még korai, hogy olyan bátor le­gyek, mint maga... talán majd ké­sőbb. Mácsai Pál pv. alezredes, a szek­Mutatott néhány polgári védelmi totó elnevezésű tesztlapot, amely az elengedhetetlen elméleti és gyakor­lati tudnivalók széles skáláját tar­talmazza és a fiatalok elenyésző hi­baszázalékkal töltik ki. Aztán kitért arra is, hogy a 2 éve történt téves légiveszély riasztás után a szekszár­di VTV képújságjában mintegy 1 évig naponta voltak láthatók (olvas­hatók) a polgári védelmi alapvető tudnivalók. Végül ezt is csupán csak azért hagyták abba, mert a képújság rendszeres nézői rekla­máltak, hogy hagyják abba, mert már kezd nagyon unalmassá válni a dolog. (Kár, hogy nem találkoztam velük, mert fölhívtam volna a fi­gyelmüket néhány tampon- és intimbetétreklámra is. Azok a rek­lámok is a védelmi propaganda cél­jait szolgálják - polgárnők polgári védelmét - a nehéz napokban.) Egyébként megszívlelve ennek az információnak a tapasztalatait, eb­ben a cikkben nem lesz szó polgári védelmi alapismeretekről. Már csak azért sem, mert Kocsis Imre Antal polgármester úr tájékoztatott arról, hogy még ebben az évben Szekszárdon minden háztartásba eljut egy szép kivitelezésű 1999-es falinaptár, amely tájékoztatja a la­kosságot minden alapvetően fontos polgári védelmi tudnivalóról. (A naptár előállítási és terjesztési költ­ségeit a Paksi Atomerőmű Rt. fede­zi, a tartalmának összeállításában a polgári védelem is részt vett.) Ezt követően Mácsai Antal szót ejtett röviden a tervekről, mert a korszerű (november 4-én átadott) URH-s rádióhálózat, amely az elektronikus hírközlő szervek szer­kesztőségeit és a katasztrófael­hárítási szervezetek ügyeleteit hoz­za közvetlen kapcsolatba, csak az első lépés. Szóba került egy olyan szirénarendszer telepítésének a ter­ve is, amely áram nélkül működik és a hangjelzés után azonnal szóbe­li információt sugároz és egy a Tarr Kft-vel közösen megvalósítható do­logról is, aminek az a lényege, hogy a néző bármelyik csatornát nézi is ­úszó felirat formájában - azonnal információhoz jut az esetleges ve­szélyhelyzetről és a tennivalókról. Azt hiszem, ezek a dolgok eléggé megnyugtató hatásúak, de azért in­kább sohase kerüljenek bevetésre, akár az esernyő, ami csak bajnak van: vagy elveszik, vagy ellopják... Visszatérve a kissé beszédes utca emberére, aki nem fél és a maga ré­széről nem is menne nem létező óvóhelyre, de ösztönösen érzi, hogy légiveszély (hogy sugárveszéllyel ne is riogassak senkit) esetén a legoko­sabb dolog a legrövidebb úton és a legrövidebb időn belül életvédelmi létesítménybe, vagyis óvóhelyre jut­ni. Megkérdeztem Mácsai Antal pv. alezredes urat, hogy erről mi a véle­ménye? - Az életvédelmi létesítmények­kel, közismertebb nevükön óvóhe­lyekkel az a helyzet Szekszárdon, mint általában Magyarország többi városában, településén: nin­csenek... vagyis elenyésző számban vannak, azok is el­avultak, felszereltségük si­ralmas. (Budapest esetében a metrót felkészítették erre a célra.) Szekszárdon az '50­es, '60-as években épült épü­letek alatt találhatók óvóhe­lyek, ezekben elfér a lakos­ság mintegy 2%-a, természe­tesen az ott lakók. Ezek a ré­gi létesítmények elavultak, védőképességük korlátozott. A fentiek miatt ajánljuk az állampolgároknak, hogy ve­szélyhelyzet esetén az ottho­nukba zárkózzanak be és le­hetőleg a lakás legbelső, leg­rejtettebb helyiségében tar­tózkodjanak. A polgári vé­delem szerepének, jelentő­ségének fokozatos visszaszo­rulása a '70-es évektől kezd­ve talán annak tudható be, hogy megszűnt a hideghábo­rús hisztéria, a katasztrófák szele pedig nem érezhető előre. A parlament 1996­ban megalkotta a polgári vé­delemről szóló törvényt, de annak pénzügyi feltételei azóta sem bizto­sítottak. Hangsúlyozom, hogy ko­moly háborús veszélyhelyzettel nem kell számolnunk, esetlegesen egy­két eltévedt lövedék keveredhet ha­zánk légterébe, de a mi környékün­kön még ennek is minimális az esé­lye. - És a nukleáris baleset bekövet­keztének? - Ismerve a Paksi Atomerőmű nemzetközi biztonsági minősítését és a védelmi rendszerek felépítését, azt kell mondanom, hogy annak még annyi esélye sincs, mint egy­egy eltévedt lövedéknek. - Egy kicsit még maradjunk en­nél az eltévedt lövedék problémá­nál. Köztudomású dolog, hogy déli szomszédunk miniszterelnök-he­lyettese részéről elhangzottak fenye­gető hangú nyilatkozatok a légterü­ket a NATO gépeinek átengedő or­szágok részére, ezért megkerülhe­tetlen a kérdés. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy a NATO védőernyője ellenére is érhet váratlan meglepe­tés (mindezek természetesen felté­teles módban értendők!) akár csak egyetlenegyszer is Magyarországon, egyetlen települést is? - Az is köztudomású dolog, hogy a NATO hadereje a jelenlegi leg­magasabb szintű hadviselési és el­hárítási technológia birtokában van. De 100%-os biztonságot ga­rantálni demagógia lenne. Az az igazság, hogy a váratlan veszély­helyzetekre is fel lehet bizonyos szintig készülni - hát többek között ezért is szükség van a polgári véde­lemre. Bálint György Lajos Mácsai Antal pv. alezredes

Next

/
Thumbnails
Contents