Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-11-08 / 22. szám

4 SZEKSZÁRDI 1998. NOVEMBER 15. A Szekszárdi Selyemtenyésztési Múzeum bagó-völgyi kísértet Műemlékcink és építészeti értékcink között hiába keresnénk ipartörténeti emlékeket, a Liszt Ferenc téri Sajtóház falát díszítő kovácsoltvas kapun és a múzeumban látható kismesterségek műhelyein kívül ilyeneket sajnos nem találnánk. Ez nem véletlen, hiszen a városnak nem voltak olyan ipari üzemei, melyek ma muzeális értékként reprezentálhatnák a mondjuk száz évvel ezelőtti ipart. Egy angol utazó a vidékünkön szerzett tapasztalatait röviden így fogalmazta meg: Több templomtornyot láttam, mint gyárkéményt. Talán ez is magyarázata annak, hogy a régi szekszárdiak különös nosztalgiával emlegetik a selyemgyár épületeit. Ami a selyemgyárat illeti, valljuk be itt is, amit minden szekszárdi tudott. A sétakert melletti nagy épületekben sohasem gyártottak selymet, az igazi selyemgyár Tolnán épült. Mástól vált híressé a hazai selyemiparban a szekszárdi épület, míg át nem adta helyét a város egy másik méltán nevezetességének, a Prométheusz-parknak. A selyemtenyésztés meghonosítása Mária Terézia 1765-ben kelt rendeletének köszönhető: „Tamásiban, Szexardon és Kölesden szedres kerteket létesítenek... 1778.ik esztendőben a megye kebelébe gombolító házat" A kezdeti lendület megtört, Széchenyi István és a a feltétellel vállalta, ha Szekszárd lesz az Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség központja. Bezerédj halála után három évre, 1921ben az irányítás központja Budapestre költözött. A selyempete¥ A bontásra ítclt hajdani „selyemgyár" (Fotó: Bakó Jenő) Bezerédjek erőfeszítése nyomán kelt új életre ez az iparág. 1872ben állami irányítású Megyei Selyemtenyésztési Intézet volt Szekszárdon, 1880-ban Bezerédj Pál kapott megbízást a selyemtenyésztés országos irányítására. Ezt azzal vizsgáló állomásként tovább működő szekszárdi intézmény még a háború után is sok szegény embernek adott munkát. A maga korában híres intézmény 1928-ban a „selyemgyár" első emeletén alakította ki a Selyemtenyésztési Múzeumot. Sachsenheim Edgár selyemtenyésztési felügyelő igazi ipartörténeti látványosságot hozott létre a világon ismert különféle selyemtenyésztési módszerek ismertetésével. A magyarországi gubóraktárakat és selyemfonodákat fényképsorozattal mutatta be. Ez a múzeum volt a Faluszövetsé, és Szekszárd megyei vári 1933. októberi kiállításána" is egyik szenzációja. A 60 mikroszkóppal felszerelt üzemben 150 munkásnő dolgozott ekkor. A híres gyűjteményből a keszthelyi Gazdasági Akadémia Múzeuma számára is kértek anyagot. Nem csoda, hiszen kicsiben itt volt a világ. Selyemtenyésztési ügyben Szekszárd levelezési kapcsolatban állt amerikai, brazil, cseh, francia, horvát, lengyel, olasz, német, román, spanyol, svájci, szerb, török és más országbeli telepekkel. Szekszárdra Japánból látogatott szakember a munka tanulmányozására és innei^ kértek selyemhernyópetét Kínáb^P Egy nagy múltú iparág története mára becses írásos emlék a megyei levéltárban. Kaczián János Szerencsésebb helységeknek országos (bár kétes) hírnév jutott a bagó-hegyi boszorkány révén a XX. század derekán, Szekszárdnak be kellett érnie A Tolnamegyei Közlöny 1886. október 31-i számának tanúsága szerint egy különös kísértettel a Bagó-völgyben: „Érdekes eset történt múlt vasárnap Szegzárdon a Bagó-völgyben levő egyik pincében. Három polgár-ember vígan mulatott a nevezett pincében és derekasan ürítgették a kancsót, melynek tartalma új bor volt. Úgy esti 10 óra tájban, miután már elég volt bennük és a készletben levő gyertyájuk is elégett, a pincéből fölfelé törekedtek a tanyába. Embereink azonban többet hátra, mint előre mentek. Valahogy az egyik mégis följutott a pince első lépcsőjére. Azonban, óh, csodák csodája! Emberünk kísértetet látva maga előtt, két társát segítségül hívta; ezek azonban úgy be voltak szekurálva, hogy semmi áron sem tudtak a pince grádicsain feljutni társuk segítségére. Ez pedig fent, hason fekve a tanyában, látá mint terjeszti ki kezeit feléje a kísértet, elkezdett imádkozni, majd sírni és segítségért kiabálni, de ez mitsem használt, míg végre az álom elnyomta, hasonlóképpen két társát is a pincesípban és csak reggel hét órakor ébredtek föl. Ébredésük után kutatni kezdték a kísértetet és arra az eredményre jutottak, hogy a két puttony, mely a pince felső grádicsán állt, zavarta meg társukat. " Mielőtt még éretlen élcelődésbe kezdenénk egykori eleinken, adjunk helyt a manapság oly szívesen hangoztatott pozitív gondolkodásnak. így értékelve az eseményt, kiderül, hogy ebben a hajdani szekszárdi borkedvelők mélységes hite tükröződik. A rossz szellemek elűzésére helyeseh választották meg az ima fegyverét. Más oldalról nézve az akkori bor meglehetősen erősnek bizonyult ahhoz, hogy ne más - Európát bejáró - kísértetet idézzenek meg, sőt még az ekkor itt felfedezett filoxéra kísértetérői se vegyenek tudomást. Lanius Excubitor I Ódon derű 7.