Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-10-18 / 19. szám

1998. OKTÓBER 18. SZEKSZÁRDI 3 ban a OMérhető-e a távfűtés? Igen, mérhető. A mai technikai fejlődés mellett ez semmiféle műszaki problémát nem jelent. Egy hitelesített mérőműszer ára kb. 40-60.000 Ft. Azonhőmennyiségmérés megvalósítása ennél lényegesen nagyobb anyagi terhet jelent. Hőmennyiségmérés esetén a panelépületek fűtési rendszerét úgy kell átalakítani, mint egy családi ház központi fűtését. Egy-egy lakást egy pontról kell betáplálni meleg vízzel - itt kell elhelyezni a mérőt is - a radiátorokat pedig össze kell kötni, a jelenlegi többstrangos rendszert meg kell szüntetni. így a beruházás már 150-200 ezer forintnál tart lakásonként. Ez esetben még nem kalkuláltunk a helyreállítási költségekkel, hiszen a lakásban hegeszteni, fúrni kell, szinte elkerülhetetlen a festés vagy a tapéta sérülése. Megtérülhet-e ez a beruházás? Egy épületen belül lennének olyan lakások ahol igen és lennének olyanok ahol nem. Jelenleg egy panelépületen belül a lakások közötti hőfogyasztás aránya 1:6-hoz, 1:8hoz. Ez alapvetően a lakás elhelyezkedésétől függ, egy szélső északi fekvésű lakás 8-szor annyi hőt fogyaszthat, mint egy hasonló méretű körülfűtött középső lakás. Tehát a beruházás csak a lakások kis részénél térülne meg. Viszont várható, hogy az egyedi hőmennyiségmérővel rendelkező lakások értéke jelentősen emelkedne és a megtérülést itt lehet figyelembe venni. Az egyedi mérés elterjedésének nincs addig esélye, amíg nincs rá tömeges fizetőképes kereslet, hiszen egy épület összes lakása egyszerre tud áttérni egyedi mérésre. ©Mik azok a költségelosztók? A leglényegesebb dolog, hogy a költségosztók nem hőmennyiségmérők. Tehát nem a lakás hőfogyasztását mérik. Mint a neve is mondja költség osztására szolgáló eszköz. A költségosztó műszer a következő elven működik: Az eszközt minden egyes radiátorra fel kell szerelni. A műszerben egy speciális folyadékot tartalmazó fiola van, mely a hő hatására párolog. A hőközpontban megmért hőmennyiséget a fűtési szezon végén az alapján osztják szét, hogy melyik lakásban mennyi folyadék párolgott a műszerből. Mi a költségosztó előnye? Többé-kevésbé reálisan mutatja a lakások egyy máshoz viszonyított hőfogyasztását. Aki takarékoskod"V/ ni akar, illetve tud (pl. üresen áll a lakás) annak a költségosztó nagy segítség. Mi a hátránya? Nem tényleges hőmennyiséget mér. A lakások 1:8-as hőfogyasztási arányát kimutatja, így a fogyasztók egy része ellenérdekelt lesz a felszerelésben. Ezt a különböző szakcégek különböző korrekciós tényezőkkel szokták befolyásolni. Pl.: a szélső lakásokban elpárolgott folyadékot kisebb mértékben veszik figyelembe. Ez a „torzítás" viszont a rendszer lényegét semmisíti meg. Nyuga-Európában ahol az építéstechnológiában, szigetelésben meglévő különbség lényegesen kisebb az egyes lakások között, a költségosztás eléggé elterjedt és várható, hogy Magyarországon is egyre több épületben fogják felszerelni. Ezek hazai tapasztalatai nagyon különbözőek. A költségosztó ára ma 750 Ft radiátoronként. ©Megéri-e a fogyasztók tulajdonában levő távhőrendszereket korszerűsíteni. A választ egyértelműen igen. A termosztatikus radiátorszelepek felszerelésével két fontos célt lehet elérni. - Lakáson belül a fűtés szabályozhatóvá válik. Ha valaki nem akar a hálószobában 23-25 cC-ot, az a szelepet kisebb fokozatra állítja és csak 20 °C lesz. (És folyamatosan 20 °C lesz, mert a termosztátfej azt fogja tartani.) - Megszűnik a túlfűtés. Jelenleg a távfűtési rendszereket tökéletesen nem lehet szabályozni. Ha az ablakon besüt a nap -, de kint hideg van - a lakás hőmérséklete megemelkedik, de az épület szabályozója csak a külső hőmérsékletet érzékeli - így túlfűtés lesz. Hasonló a helyzet például sütés, főzés esetén a konyhában. Egyes lakások között is mindig van különbség. A termosztatikus radiátorszelep beépítése a túlfűtést megszünteti és a komfortérzetet emeli. A túlfűtés megszüntetése 10-20%-os energiamegtakarítást eredményez, így ez a beruházás 1-2 év alatt megtérül. A termosztatikus radiátorszelepek felszerleése teremt lehetőséget arra, hogy amelyik lakóközösség akarja, a költségosztókat is felszerelje. OVersenyképes-e a távfűtés? Nyugat-Európában a távfűtő rendszerek folyamatosan bővülnek. Ennek egyetlen magyarázata a távfűtés versenyképessége. Magyarországon mi a helyzet? Komfortossága, kényelmessége, környezetkímélése a távfűtés mellett szólnak. Ma a távfűtést sokan kizárólag az „ára" alapján ítélik meg. Ez az ár azonban teljességgel eltorzított. Nyugat-Európában a kisfogyasztók a földgázt kétszer, háromszor magasabb áron kapják, mint a nagyfogyasztók. Magyarországon a két ár gyakorlatilag egyforma. A nyugat-európai árarányok Magyarország EU-csatlakozásával, tehát néhány éven belül itthon is megvalósulnak, a távfűtés versenyképessége akkor jelentősen javul. Természetesen a problémát úgy is meg lehet közelíteni, hogy Magyarországon a távfűtés kb. felébe kerül mint Nyugaton, de a jövedelmek nem érik el az ottani jövedelmek töredékét sem. Tehát ha a reáljövedelmek jelentősen emelkednek, a távfűtési költségek súlya a család költségvetésében mérséklődik. A jelenlegi rendszerben a távfűtési díjak mérséklési lehetősége behatárolt. A távfűtési rendszerek műszaki kiépítettsége - kazánházak, távfűtő vezetékek - alapvetően meghatározza a távfűtés díját. Egy-egy szolgáltató cég saját működési költsége a távfűtési díj 15-20%-a, ebből látható, hogy a távfűtési díj lényeges változtatására - a biztonságos üzemvitel fenntartása mellett kevés a lehetőség.