Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-05-17 / 9. szám

1998. MÁJUS 17. SZEKSZÁRDI 13 generáció Kétezerből kilencedik A végzős középiskolások számára az cv vege nagyon hajtós, mert az érettségi mel­lett a felvételire is készülni kell. Az állan­dó tanulás mellett kevesen tudnak plusz­munkát vállalni. A Garay János Gimnázi­um tanulói közül néhányan azonban még­isjelentkeztek az OKTV-re (Országos Kö­zépiskolai Tanulmányi Verseny). Már a fi­atalok szándéka is figyelemreméltó, de leginkább az egyik negyedikes diáklány, • dovics Krisztina eredménye kiemcl­l Erről beszélgettünk vele. - Mióta foglalkozol az irodalommal? - Altalános iskolás korom óta szeretem ezt a tantárgyat. A középiskolában szinten komolyan foglalkoztam a magyarral. A verseny előtt sokat segített nagyon precíz felkészítő tanárom Fazekas József, osztályfőnököm, tanáraim és csalá­dom. Szintén na­gyon jól esett osz­tályom, a 4. B tá­mogatása és szere­tete. - Hogyan zajlott a megmérettetés? - Az OKTV 2000 jelentkezőjéből a döntőben 25 em­berrel versenyeztem együtt és huszadik­ként kerültem sorra. Kellemes volt a lég­kör és - bár mindenki izgult - mindannyi­unknak volt egy jó szava a másikhoz. Az egyetlen kellemetlen dolog az volt, hogy 4 órás várakozás után szólítottak be, de megérte várni, hiszen 9. lettem és ha 10-en belül ér el valaki helyezést, annak sem érettségiznie, sem felvételiznie nem kell magyarból. - Mi volt a verseny anyaga? - Az első fordulóban tesztet oldottunk meg, a megmérettetés második része egy pályamunka megírása volt, amely témáját három cím közül lehetett kiválasztani. Az én fogalmazásom Dürrenmattról szólt. A harmadik fordulóban én őszintén többre készültem, mert úgy hirdették, hogy az éves anyagot fogják kérdezni és emellett a második fordulóban írt dolgozat megvé­dése lesz a feladatunk. Azonban nekem csak a dolgozatommal kapcsolatos kérdé­seket tettek fel, pedig előtte két hétig a négyéves anyagot ismételtem. - Mik a tergeid, hol szeretnél tovább ta­nulni? - A magyar bölcsészkarra az eredmé­nyeim miatt azonnal fölvettek volna, ha oda jelentkezem, de tanár nem szeretnék lenni, legfeljebb magánórákat adnék. A jog érdekel, ahol a vitt pontszám 60 lehet, a felvételin pedig szintén 60 pont érhető el. Az utóbbiból nekem 30 már megvan a 9. hely miatt. A felvételiben szerintem az a nehéz, hogy a magyar- és történelemvizs­ga sok egyetemnél és főiskolánál egy hé­ten, sőt, egy napon van. - Milyen a hangulat az utolsó hetekben, az érettségi előli? - Mindenki címeket találgat, próbáljuk kitalálni, hogy mit fogunk húzni. A ma­gyar központi tárgy, néhányan tartanak tőle és a helyzetet nehezíti az is, hogy a matematikaérettségi a rákövetkező napon lesz. Sokat kell tanulni, de most már in­kább csak annyit jelent a suli, hogy még egy kicsit együtt vagyunk, mielőtt elválná­nak útjaink. Nagyon fura belegondolni, hogy később nem leszünk már mindennap együtt. Ez az egyik legfontosabb időszak az életben és hihetetlennek tűnik, hogy most egyszer csak lezárul. ASZÓDY ESZTER Rendhagyó sztárinterjúk... és rendes megfutamodás A Fesztivál Iroda 11 év után újra Sötét­völgyben, a majálison tölthettük a munka ünnepét. A sokféle program kellemes ki­kapcsolódást biztosított a különböző kor­osztályoknak. A rendezvény egyik szerve­zőjét, Komáromi Andreát kérdeztük, mi is az iroda célja a majálissal. „Hagyományteremtő céllal fogtunk a rendezvény megszervezéséhez és egy ki­• ki akartuk mozdítani az embereket gy fal közül. Ezenkívül úgy éreztük, hogy Sötétvölgyet kezdik elfelejteni és szerettük volna újra felhívni a figyelmet erre a gyönyörű helyre. Ezzel a szándék­kal sokan egyetértenek, hiszen minden­ki, akihez fordultunk támogatta az ötle­tet és segített a kivitelezésben. A prog­ram összeállítása Ritter Péter feladata volt, a szponzorokkal Forenszki Róbert lépett kapcsolatba, Tóthné Papp Julian­na és Barabásné Illés Irén pedig a szer­vezői munkákat látták el." Az iroda vezetőjét, Dránovits Istvánt is megkérdeztük, mennyire elégedett munkájuk eredményével? - Nagyon örülünk, hogy sikerült Bonyhádtól Paksig 6-7000 embert a sza­badba csábítanunk. Novemberben néz­tük meg a helyszínt és 2-3 hónapja fo­lyik a szervezés. Ahogy az expók, kiállí­tások, szabadtéri és egyéb rendezvénye­ink szervezésekor, most is a különleges helyszín és a komfort biztosítása volt az elsődleges célunk. A program rendkívül színes volt, együttesek, tánccsoportok, szólóéneke­sek léptek fel a három nap során. Május 2-án valódi sztárparádét láthattak a ki­rándulók, ugyanis itt került sor a Három Kívánság című műsorra. A hírességek közvetlenek voltak, szívesen válaszoltak kérdésünkre, főleg miután megtudták, mire is vagyunk kíváncsiak. Mi úgy gon­doltuk, hogy riportalanyaink nap mint nap interjúkat és sablonkérdésckre adott válaszaikat bármelyik lapban elol­vashatjuk. Ezért megkértük a sztárokat, hogy olyasvalamiről beszéljenek, amiről még sosem kérdezték őket, de szívesen megosztanák a nyilvánossággal. Kide­rült, hogy bizony még a sokat szereplő emberek is tudnak újat mondani. Dévényi Tibor, akinek a nevéhez a Három Kívánság, a Fészekrakó és még sok más műsor kötődik, szintén örült, hogy nem azt kérdeztük, mi lenne az ő három kívánsága. „Nem igazán szoktam a családomról beszélni, pedig 11 éves Dani fiam és a nálam 18 évvel fiatalabb feleségem nél­kül talán már nem lennék a pályán. Ugyanis 35 éve dolgozom a szórakozta­tó iparban és ennyi idő alatt elfárad az ember. '86-ig diszkóztam, de az megle­hetősen korhoz kötött terület volt. A Három Kívánság műsorában azonban gyerekekkel vagyok körülvéve, velük pedig szívesen dolgozom együtt. A kö­zelmúltban számomra a kereskedelmi csatornák beindulása jelentett nagy csa­lódást, mivel nincsenek a Napi Sacchoz, vagy a Nintendóhoz hasonló műsorok. Ezenkívül sokkal zártabbak ezek a csa­tornák, nincsenek neves tévés személyi­ségek, noha a legfontosabb egy műsor­vezetőnél a hitelesség, amihez azonban tapasztalat kell. Híres emberekre pedig azért van szükség, mert amint hallottam itt, Szekszárdon is óriási versengés fo­lyik 2-3 adó között és körülbelül ugyan­ez megy Budapesten nagyban." TUnyogi Orsit sem kell bemutatni, hi­szen ki ne ismerné a fiatal lányt, aki ta­valy robbant be a popzene világába a „Ha lemegy a nap" című slágerével. Ő az állatokról mesélt nekünk. „Három hozzám közel álló állatról szeretnék beszélni. Az első az egyéves kengurum, akit nemrég vettem magam­hoz. Bár eddig nevelőnő nevelte, nem annyira viselte meg a környezetváltozás, a tenyeremből eszik és szelíd. Nagyon cuki, és mindig nagyon örülök, ha haza­érve végre meglátom. Ugyanígy boldog­sággal tölt el a zsiráfom látványa, bár itt már egy aranyzsiráfról van szó, amelyet a '97-es év felfedezettjeként kaptam. Nagyon büszke vagyok erre az elisme­résre, hiszen az aranyzsiráf leendő gaz­dájára a tévék és rádiók befolyásos munkatársai voksoltak. A harmadik ál­lat a Dzsungel mélyén című új maximról a fekete párduc, akiről szintén íródott egy dal. Ennek klipje már elkészült és a szám már a rádióban is hallható. A jövő­re nézve tervezünk koncerteket a zene­karral júniusra és szeretnék kiadni egy második lemezt." Komár László sem lehet ismeretlen senkinek, hiszen már ő is több, mint há­rom évtizede a pályán van. Tőle a sztárélet nehézségeiről tudtunk meg egyet s mást. „35 éve dolgozom a szórakoztató iparban és ezalatt a foglalkozásom a szenvedélyemmé vált. Azonban ez ve­szélyes üzem, mivel rengeteg utazással jár, ami - bármilyen megbízható is a so­főr - nagyon kimerítő tud lenni. Most, május elseje lévén is rengeteg helyre lá­togatunk el, de a múlt héten megdön­töttem a rekordomat, ugyanis hétfőtől péntekig 2100 kilométert tettem meg." Amint észrevettük, a sztárok szokat­lan kérdésünkön kicsit meglepődtek, de azután megörültek a lehetőségnek, hogy szabad a témaválasztás. Szerettük volna a Happy Gang együttest is meg­döbbenteni kérdésünkkel, de a dolog visszafelé sült el, ugyanis a trió nagyobb meglepetést szerzett nekünk, mint amekkorát mi okoztunk volna nekik. Miután a srácok lejöttek a színpadról, bebújtak az emelvény mögötti sátorba, amelyet szinte azonnal körülvett az au­togramvadászok tömege. Egyik fiú ki is jött aláírásokat osztogatni, hogy ezzel elvonja a figyelmet két társáról, akik ha­marosan kibújtak a sátor oldalán, Ford Scorpiójukhoz száguldottak, hogy be­várva a „figyelemelterelőt" elindulhas­sanak haza. Mentek is, csak úgy porzott utánuk az út, otthagyták lelkes rajongó­ikat, bennünket is, akikkel előzőleg megbeszélték az interjút és az egész ma­jálist. Azonban vigasztalt bennünket az a tudat, hogy az egész napot rendhagyó módon töltöttük és a vége sem volt min­dennapi élmény, noha a színvonalasabb befejezés méltóbb lett volna az előzmé­nyekhez. ASZÓDY ESZTER Előző számunkban Simon Katalin, a szépségkirálynő fodrászának nevét elír­tuk. Kati frizuráját Durgonics Lászlóné készítette. Elnézést kérünk a tévedé­sért.

Next

/
Thumbnails
Contents