Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-03-30 / 6. szám

12 1997. MÁRCIUS 30. , SZEKSZÁRDI TASARNAP „A panasz a Kossuth térig jutott el 9? Nem szekszárdi képviselő, mégis egy szekszárdi ügyben szólalt fel a parlamentben. Ennek akár örülhetnénk is, ha nem tudnánk: az már régen rossz, ha az Országgyűlésnek kell foglalkoznia egy, a megyeszékhelyt és környékét súlyosan érintő üggyel. A Szekszárdi Húsipari Rt.-ről van szó. Dr. Dávid Ibolya országgyűlési képviselő interpellációja jól jelzi, hogy a vállalatnál kialakult konfliktus jóval túlmutatott önmagán... * * * Dr. Dávid Ibolya képviselő asszony a Magyar Demokrata Fórum részéről interpellációt nyújtott be a munkaügyi miniszterhez. „Mit tesz ön a Szekszárdi Húsipari Rt. privatizációjánál felmerült, a munkavállalókat ért hátrányok orvoslásában és a hasonló esetek megelőzésében? címmel. •

LNÖK: Dr. Dávid Ibolya képviselő onyt illeti a szó. Dr. Dávid Ibolya: Köszönöm a szót Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Szekszárd város és a város körzetének egy nagyon jelentős munkahelye volt a Szekszárdi Húsipari Részvénytársaság, amely a privatizáció előtt több mint 1200 dolgozót foglalkoztatott. A Szekszárdi Húsipari Rt. dolgozóinak és érdekvédelmi szerveinek panasza a Kossuth térig jutott el, illetőleg tudomásunk szerint a házelnökhoz és a kormányhoz is. A Szekszárdi Húsipari Rt. privatizációs szerződésének a munkavállalókat érintő pontja minden bizonnyal a munkahelyek megtartása és a munkavállalók biztonsága érdekében került megfogalmazásra. A vevő kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződés megkötésekor aktuális munkajogi állományi létszámot a társaságban a tulajdonba lépéstől számított három évig meg•

a. Garanciát is kikötöttek a szerzőien, amennyiben a vevő e kötelezettségnek nem tesz eleget, 15 naptári napot meghaladóan a szerződésben vállaltnál kevesebb munkavállalót foglalkoztat, úgy ezért megfelelő összeget, egy főre jutó, 12 hónapra vetített bérköltségnek másfélszeresét köteles az ÁPV Rt.-nek megfizetni. Ismétlem még egyszer: a szerződés aláírásakor 1200 főt foglalkoztatott a cég, ma tudomásom szerint alig haladja meg a 300at. A vevő az adósságokkal terhelt Szekszárdi Húsipari Társaságot egy másik cége által bérbe is vette rögtön saját magától. Ez 1997. január l-jén történt meg. így indokolta az igazgató úr vagy a tulajdonos: ez azért szükséges, hogy a dolgozók egy új munkaszerződést írjanak alá a Metraco Rt.-vel, illetve különböző kft.-kel, mert csak így biztosította munkavállalók továbbfoglalkoztatása. A Metraco kötelezi magát, hogy a végkielégítésnél figyelembe veszi a Szekszárdi Húsipari Rt.-nél eltöltött időt is. „A Szekszárdi Húsipari Rt. - íija a tulajdonos - nincs abban a helyzetben, hogy béreket vagy végkielégítéseket tudjon fizetni. De a további indoklás is meglepő volt: szeretnénk, ha a dolgozótársak megértenék, hogy a Metraco Rt.-hez történt áthelyezésükkel egy nyereséges társasághoz kerültek át. A Szekszárdi Húsipari Rt. a jelenlegi helyzetben minden erőfeszítését latba vetve is veszteséges, és fennáll annak veszélye, hogy egy esetleges felszámolás után önöket utcára teszik." Tisztelettel kérdezem a miniszter urat: mit tesz ön annak érdekében, hogy a munkavállalók a Szekszárdi Húsipari Részvénytársaságnál a Munka Törvénykönyve ismeretében se kerüljenek hátrányos helyzetbe? Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK: Az interpellációra Kiss Péter munkaügyi miniszter úr válaszol. KISS PÉTER munkaügyi miniszter: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselő Asszony! Nagyon örülök annak, hogy e Házban ez a kérdés immáron másodjára hangzik el, hiszen módomban van azt a választ, azt a válaszsort megismételni, amelyet legutóbb a február 18-i ülésnapon Lányi Zsolt képviselőtársam hasonló tárgyú felvetése kapcsán tettem. Arról van szó, miszerint is ezen a napon, február 18-án már jeleztem, hogy felkértem az ÁPV Rt.-t, hogy a Szekszárdi Húsipari Rt. privatizációs szerződésének felülvizsgálatát végezze el, tekintettel azokra a törvényekre, amelyeket ön is ismertetett a interpellációs kérdésében. Nos, a privatizációs szerződés értelmében a vevő valóban kötelezettséget vállalt a foglalkoztatásra, úgy, ahogy az ön fölvetésében el is hangzott, s a privatizációs szerződés szerint abban az esetben, ha a vevő e kötelezettségének nem tett eleget, és 15 naptári napot meghaladóan a szerződésben vállaltnál kevesebb munkavállalót foglalkoztat, a tárgyidőszakra kimutatott, egy főre eső bérköltség 12 hónapra vetített összegének másfélszeresét köteles az ÁPV Rt.-nek megfizetni a munkaviszony tényleges megszűnését követő 60 napon belül minden hiányzó munkavállaló után. Az ÁPV Rt. részletesen megvizsgálta a privatizációs szerződés e pontjának a betartását. A vizsgálat során megállapították, hogy a Húsipari Rt. munkavállalói állományának jelentős részét a Metraco Rt. vette át, amelynek szintén ugyanaz a tulajdonosa, mint a Húsipari Rt.-nek. A tulajdonos átadott egy - közel 300 aláírást tartalmazó - petíciót a vizsgálóknak, amelyben a munkavállalók aláírásukkal igazolták, hogy a munkaviszony megszüntetésére, és új munkaviszony létesítésére közös megegyezéssel került sor. Ez azért lényeges, mert a privatizációs szerződés értelmében nem minősül létszámleépítésnek az az eset, amikor a munkavállaló kezdeményezése alapján szűnik meg a munkaviszony közös megegyezéssel. Ugyanakkor az ÁPV Rt. azt is jelezte, hogy fel kíván lépni mindenfajta formális megoldás ellen, a munkahelyek megtartása, valamint a kollektív szerződés rendelkezéseinek betartása érdekében. Ennek megfelelően megállapodás született, amely szerint az ÁPV Rt. független szakértőcéggel vizsgáltatja meg a társaság foglalkoztatással kapcsolatos valamennyi intézkedését. Mindezek mellett, képviselő asszony, arról is tudom tájékoztatni, hogy ugyanebben az időszakban több munkahelyügyi ellenőrzés is lefolytatásra került a Szekszárdi Húsipari Rt.-nél, és az ott megállapított hiányosságok, szabálytalanságok megszüntetésére az illetékes munkaügyi hatóságok felszólították a tulajdonost, és bírságokat is kiszabtak. A Szekszárdi Húsipari Rt.-t a munkaviszonnyal kapcsolatos jogok megsértéséért a maximálisan kiszabható 3 millió forintos bírsággal sújtották. Egy következő alkalommal, tekintettel arra, hogy a szakszervezetek a szakszervezeti jogok megsértését is felvetették, a vizsgálat megállapította ezen jogok megsértését, és mind a Metracot, mind pedig ahúsipari vállalatot további 3-3 millió forinttal sújtották februári ellenőrzésük alapján. Ugyanakkor úgy látom, hogy a konfliktus rendezésének ezek nem lényeges, de felszínen ható eszközei, s ezért még februárban nyilvánosan felhívtam mind a munkáltató, mind a helyi szakszervezetet, hogy vegye igénybe a munkaügyi közvetítői és döntőbírói szolgálatot, amelyik ilyen kollektív konfliktusok helyi konfliktusok rendezésére hivatott. Ez a szolgálat egyébként '96 nyarán jött létre, és ezen cégnél már a korábbi időszakban egy konfliktus esetén sikerrel közvetített. Most is arról tudok beszámolni, hogy azóta a cég tulajdonosai, munkáltatók és a helyi szakszervezet igénybe véve a közvetítői szolgálatot, szűk körben tárgyalásokat folytatnak a munkaügyi kapcsolatok normalizálásáról, s a további lépésekről. Ennek eredményeként a munkaadó megszüntette a szakszervezeti tisztségviselőket súlytó diszkriminatív intézkedéseket, az érintettek tegnaptól két főt kivéve - elfoglalhatták a munkahelyüket, és szabadon gyakorolhatják szakszervezeti tisztségviselőként őket megillető jogaikat. Mindezekkel együtt is úgy látom, hogy a helyzet normalizálásához hosszabb időre van szükség. Szeretném azt is hangsúlyozni, tisztelt Ház, tisztelt képviselő asszony, hogy a munkavállalók egy csoportját érintő jogszabálysértő munkáltatói magatartás nem általános ma Magyarországon, a külföldi cégek befektetőinek nagy többségére ez nem jellemző. Tehát amikora Munka Törvénykönyue módosítása során szeretnénk a jogszabályban jobban védeni a szakszervezeti tisztségviselőket, akkor egy általános európai jogharmonizációs törekvésünket is jogszabályban rögzítjük. Ezt a munkát is a konkrét ügytől eltérő módon, általános felfogásunknak megfelelően szeretnénk elvégezni. Köszönöm elnök asszony. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem képviselő asszonyt, elfogadja-e a miniszteri választ. DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt elnök asszony! Tisztelt miniszter úr! Egyben egyet tudunk érteni, hogy a Szekszárdi Húsipari Vállalat körül kialakult helyzet normalizálása hosszabb időt vesz igénybe. Kérdésem azonban arról szólt, hogy a szerződésnek van egy pontja, amit a vevő vállalt, és ezt a pontot nem teljesítette. Mit tesz a minisztérium, akár a Munkaügyi Minisztérium, akár az ÁPV Rt. annak érdekében, hogy a vevőt kényszerítse a szerződési pont betartására? Miniszter úr válaszából kiderült, hogy nem sok mindent. A privatizációs szerződés ad ugyan egy felmentési lehetőséget a munkajogi állományi létszám megtartása alól, amit a miniszter úr is ismertetett, hogy nem minősítik e szerződéses rendelkezés hatálya alá tartozónak azokat az eseteket, amely esetekben a munkavállalók munkaviszonyának megszűnésére a munkavállalók kezdeményezése alapján kerül sor. Tisztelt miniszter úr! Ön munkajogi miniszter, munkaügyi miniszter. Ezt a konstrukciót a magyar munkajog nem ismeri. Nem ismeri azt, hogy a munkavállalók kezdeményezése alapján történhet-e munkaviszony megszüntetése. A magyar jog ismeri a munkaviszony megszűnését és ismeri a munkaviszony megszüntetését, ezen belül a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezését. A közös megegyezésnél teljesen irreleváns, miniszter úr, hogy ki kezdeményezi a munkaviszony megszűnését. Ebből adódóan - megítélésem szerint - a szerződéssel ellentétben önök tudomásul vesznek egy olyan helyzetet, hogy a vevő elbocsáthatta - idézőjelben mondom „közös megegyezéssel" úgy a dolgozókat, hogy ennek a szerződésben vállalt kötelezettségét utóbb nem teljesíti. Éppen ezért, miniszter úr, nem tudom az ön válaszát elfogadni és képviselő társaimat is arra kérem, hogy ne fogadják el az egyébként munkaügyi miniszterhez méltatlan választ. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK: Én is köszönöm. Képviselő asszony nem fogadta el a miniszteri választ, ezért kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a választ. Kérem szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a miniszteri választ 152 igen szavazattal, 59 ellenében, 6 tartózkodással elfogadta. A munkaügyi miniszter a Szekszárdi Húsipari Rt.-röl