Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-01-19 / 1. szám

3 1997. JANUÁR 19. , SZEKSZÁRDI VASARNAP A polgármester és a jegyző az elmúlt évről Beszélgetés Kocsis Imre Antallal és dr. Palkó Lászlóval - Többet kapott 1996-tól, mint amit várt? Kocsis Imre Antal: részben, hiszen senki sem várt tőlem sikerpropagandát '96-ra. A fő cél akár örök szlogen is le­hetne, a város működőképességének megtartása és ez sikerült. A város adós­ságállománya csökkent, gazdaságát si­került rendbehozni, beruházásokat kezdtünk és fejeztünk be. Ha innen vizsgálom, 1996 jó év volt. Más dolog az önkormányzat érzelmi oldalának megítélése. Ez az önkormányzat sem működött „zajmentesen". És a botrá­nyok - legyenek akármekkorák is ­együttjárói az önkormányzat működé­sének, de úgy gondolom a legkisebb ny is nagy. Értékelve az önkor­. zat működését azt lehet monda­ni, hogy jó közepes szinten teljesített, de ennél több a jelenlegi magyarorszá­gi gazdasági és politikai, közéleti kör­nyezetben nem nagyon várható el. A hivatal szempontjából nagyon fontos évet zártunk, hiszen megtörtént egy átvilágítás és az eredmény ismere­tében egy átalakítás. - Milyen megállapításokat tett ez a felmérés? Dr. Palkó László: minden önkor­mányzat és képviselő-testület drágá­nak és nem megfelelően működőnek tartja a hivatalt, másrészt minden ön­kormányzat más szisztéma szerint kép­zeli el a működést a hivatal és a testület között. A vizsgálat tartalmazott egy do­kumentumelemzést, valamint egy in­terjúsorozatot az irodavezetőkkel, munkatársakkal. Végül készült egy 89 oldalas összefoglaló anyag, mely kitért az önkormányzat és a hivatal működé­sére egyaránt. Az anyagban szereplő a^nsokra a közgyűlés augusztusi ha­ta^reatával eleget téve - alakult meg 2 új iroda. Az összhangteremtést pedig úgy sikerült létrehozni, hogy próbáltuk közelíteni azokat az elvárásokat, me­lyeknek kölcsönösen meg kell felelni. Mindkét félnek vannak igazságai, de az egyenletes működéshez valahol meg kell találni a középutat. K. I. A.: nincs ez a helyzet máskép­pen a sokkal régebbi demokratikus működésben élő Bietigheim-Bissin­genben sem. Ott is hasonló ellentétek feszülnek a hivatal és a testület között. - Foglalkozik-e az anyag a bizottsági rendszer átdolgozásának szükségességé­vel? K. I. A.: igen. Úgy indít, hogy létre kell hozni a mezőgazdasági bizottsá­got. Az új évet azzal kell kezdenünk, hogy a bizottsági átalakítást valamilyen módon megoldjuk. 2 év után valóban meg kell nézni, vannak-e hibás pontok a működésben és ezen korrigálni kell. - Ezen a ponton meg kell kérdeznem ­hiszen napi téma az utcán -, hogy fel­bomlik-e a koalíció a városban és meg­szünik-e az együttműködés az eddig együtt szavazó képviselők között? Mi igaz a hírből? K. I. A.: nincs olyan képviselő vagy frakció, aki hivatalban bejelentette vol­na távozását az együttműködési meg­állapodásból. Én nem látom, hogy effé­le bejelentés várható. Ennek ellenére, ha valaki kilépne az együttműködési megállapodásból, azt természetesen mozgásként értékelném. - Jeten pillanatban még nem tudható, hogy a költségvetés mely területekre mennyi pénzt biztosit. Az arányok azt gondolom eldőltek már. P. L.: a 23 intézmény működtetése a legfontosabb feladat, a másik nagy sze­let a városüzemeltetés és beruházás. A városnak 2 milliárd 200 millió forint áll rendelkezésére '97-ben. Szerintem ez hasonló lehetőségeket ad, mint a tava­lyi esztendőben. K. I. A.: szerintem ez rosszabb hely­zet, mint tavaly. Közel 6 százalékos po­zícióromlást eredményez a támogatás­növekedés és az infláció közötti kü­lönbség. Ez nem eredményezheti a vá­rosüzemeltetés és az intézmények mű­ködésképtelenségét. Amit a polgár eb­ből a helyzetből észrevesz az az, hogy vissza kell fogni olyan dolgokból, mint a fűnyírás vagy az utcák locsolása. A szociális szférában pedig mindez azt je­lenti, hogy a rossz helyzetben lévők, a sokkal rosszabb helyzetben lévők kate­góriájába esnek vissza. Sajnos hiába van a városnak több pénze, a központi támogatások jelentős hányada címzett pénz, amelyet csak arra fordíthat, amelyre kapta. így a mozgástér erősen csökken. - A város bevételeinek jelentős része származik a helyi adókból. Tervez-e vál­tozást az adóztatásban a hivatal? P. L.: '97-ben nem lesznek súlyosab­bak az adóterhek, mint az elmúlt év­ben. 1996-ban 93 százalékra teljesült az adóbevételi tér, 443 millió forinthoz ju­tott a költségvetés a helyi adókból. Ez azt mutatja, hogy képesek megfizetni a polgárok a helyi adót és az adóztatás mértékét is sikerült megtalálni. így te­hát nincs szükség változtatásra. - Keresett beruházási hellyé vált-e Szekszárd az elmúlt esztendők során és ha igen, nő-e ezzel nemzetközi tekinté­lye? K. I. A.: a területfejlesztési törvény megjelentetésével lehetőség nyílik olyan pályázatok benyújtására, mely több település számára jelent infrastrukturális fejlődést. így van ez a tehermentesítő út esetében is. Az önkormányzat jelentős forrásokra tudott szert tenni ilyen pályázato­kon. Az, hogy az útépítés melyik szaka­szára kerülhet sor ez évben, még nem tudok választ adni. De azt itt kell meg­jegyeznem, hogy a 12 megyei ország­gyűlési képviselő közös fellépése sokat segíthetne. Láttunk már rá példát, hogy a Magyar Köztársaság éves költ­ségvetésében külön rovatban szerepelt egy várost elkerülő út költsége. És mindez 1 képviselő, jó időben elmon­dott hozzászólásának eredményeként. Ezt kéne tenni. - A mögöttünk álló év legalább 3 olyan ügyet hozott, mely alaposan fel­korbácsolta az indulatokkal. A DOM Rt. lakásépítése, a katolikus iskola ügye és a különböző városi pályáztatások el­sősorban a vásárrendezések - kérdése. Mi a meglátásuk ma ezekről az ügyek­ről? P. L.: a DOM Rt.-s lakásépítéssel több célt kívánt a közgyűlés elérni. Egyrészt megszüntetni a gócpontokat, melyek hosszú évek óta gondokat okoznak, másrészt lakáshoz juttatni nagycsaládosokat és viszonylag olcsó lakásokat építeni a meglévő forrásból. Valóban vitákat szült a vállalkozó kivá­lasztása és a leendő tulajdonosok kije­lölése is. K. I. A.: a testület egy része támogat­ta ezt a programot a másik nem. Két­ségtelen, ha 1 lakásra kivetítjük az ösz­szeget nagyon magas árat kapunk. De ha beszámítjuk egy terület közművesí­tésének költségeit is, akkor a kép már sokkal jobb, és nemcsak a 28 lakás meg­építését teremti meg ez a beruházás, hanem a továbbfejlesztés lehetőségét is. - A Gyermekek Háza ügye a népi kez­deményezés eredményének ismeretében nem zárult le. Mi a véleményük az utolsó döntés a jelenlegi lehetőségek között a legjobb megoldást hozta? K. I. A.: nem. Az igennel szavazó 13 képviselő szerint is van ennél jobb megoldás, bár olcsóbb nincs. De bár­mely más változat ugyanolyan sérülé­seketjelentett volna a városnak. Nincs jó megoldása az ügynek. De a 60 millió forinttal melyet a terek megmentésére tudunk fordítani a feladatok ellátható­vá válnak. És még egy dolog. A Gyer­mekek Háza nem veszik el a város szá­mára, hiszen oda szekszárdi gyerekek járnak majd iskolába és egyéb szakkö­re. A katolikus iskola ugyanúgy a város iskolája, mint a Kolping vagy bárme­lyik másik oktatási intézmény. P. L.: ami a pályázatokat illeti, való­ban voltak pontatlan megfogalmazá­sok a pályázati kiírásokban, de azt hi­szem sérelem senkit sem ért. Mi egy egységesebb kulturáltabb vásárt akar­tunk rendeztetni. Minden pályázat vesztese a nyertes beadványát teszi na­gyító alá és mindenféle ronda összefo­nódásokra gyanakszik. Végig kell gon­dolni ezeket a dolgokat a jövőre nézve. De az biztos, hogy a vállalkozás mint forma idegen a Polgármesteri Hivatal­tól, mi nem erre vagyunk tartva. Tehát nem jó megoldás az, ha a hivatal ren­dez olyan eseményeket, amelyek egy támadhatatlan pályázati rendszerben elnyert joggal egy vállalkozó megfelel. - Mikor lennének elégedettek az 1997­es esztendővel? K. I. A.: a millecentenárium évében olyan teljesítménye nem volt a város­nak, mint 1986-ban. Azonban az akkor meghozott döntések eredményeként fejlődött a következő években Szek­szárd. Az 1996-os év talán legjelentő­sebb beruházása az Augusz-házi re­konstrukció. Igazán remélem, hogy az idei döntések és megkezdett rekonst­rukciók befejezhetők lesznek 1-2 éven belül, és egy fejlődő városban tudunk majd élni. P. L.: szeretném, ha nem nőnének az adósságok és befolynának a belterü­leti fejlődésből illetve a privatizált cé­gek adósságaiból származó összegek. Ha ez így lenne, nyáron új költségvetés készülhetne, amelyekben nem arról kell dönteni, hogy miről kell lemonda­nunk, hanem arról, mit építhetünk még meg. Készült a Városi Televízió 1997. ja­nuár 15-i műsorában elhangzottak alapján. I(j. Kutny Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents