Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-06-20 / 12. szám

4 , SZEKSZÁRDI fAMRNAP 1997. JÚNIUS 20. „Akik odafönt dolgoznak nem tudják, mi a nyomor Kétszázan a blokádokon tünk és a kaja árát. Pedig nem volna jogos, hiszen szabadságon vola tunk. %% Ugyanezen a keddi napon dél '' ' körül a Metraco International Rthez átigazolt dolgozók bérét már javában borítékolták. Igaz, hogy a délelőtti műszakosok csak másnap vehették föl a járandóságukat, a Június 12-én a Szekszárdi Húsipari Rt. mintegy kétszáz dolgozója közül a többség nem remélte, hogy másnap valóban fÖlvehetik a májusra járó bérüket. Éppen ezért hiába kérte őket többször is a felszámolóbiztos, hogy oldják föl a blokádot, hajthatatlanok maradtak. A megbeszélt rendben és a megállapodás szerinti csoportokban - ahogyan elhatározták -, fizetésük felvételéig blokád alatt tartották az ipari utat, s azokat a helyeket, ahol megpróbáltak „kilógni" a termékeket szállító hűtőkocsik. A rend kedvéért megjegyezzük, hogy a június 10-étől tartó útlezárást olyankor néhány percre megszakították, amikor egészségügyi intézménybe vagy börtönbe szállították a megrendelt árut. Se bér, se bérpapír Az SZH Rt. dolgozóit május 14én állásidőre küldték, s mint írták nekik, tájékoztatják őket a teendőkről. Ugyanakkor Tamás Ádám vezérigazgató - mint azt a dolgozók elmondták szavát adta, hogy június 10én megkapják bérüket, s nem kell napokig várakozniuk, amint egy hónappal ezelőtt. Tehát a húsiparosok a fizetésnapon elmentek a céghez fizetésükért. Sokan utolsó forintjaikat kaparták össze a buszjegyre. Ám pénz nem volt. Helyette a vezérigazgató lement az épület elé, s tájékoztatta az embereket a kilátásokról, amelyek A Húsipari Dolgozók Szakszervezetének nyílt levele a szekszárdi kollégákhoz Szekszárdi Húsipari Rt. Hajdúné Lovász Edit szb-titkár részére A Húsipari Dolgozók Szakszervezete elnöksége ezúton is kifejezi, hogy szolidáris a szekszárdi kollégákkal, támogatja, igazságosnak tartja a bérükért folytatott küzdelmüket. A HDSZ elnöksége sajnálatosnak tartja, hogy a szekszárdi események olyan fordulatot vettek, ahol a hagyományos szakszervezeti eszköztár már nem alkalmazható. A kialakult helyzetért, a sikertelen privatizációért, a törvények megsértéséért nem hibáztathatok a szekszárdi húsosok. A felszámoló megjelenésével nyilvánvalóvá vált, hogy ebben a privatizációban a fő cél amelyet a szakszervezet már korábban is jelzett - jelképes vételár fejében megszerezni a cég eszközeinek használati jogát, a munkavállalók feletti rendelkezést és így mintegy ingyenesen használni a többmilliárdos állami vagyont. A privatizációs szerződésben vállalt minden egyéb feltétel; az adósságok rendezése, a tőkeemelés és így a cég normális működtetése könnyelmű ígéretnek, mondhatjuk blöffnek bizonyult. Az események eddigi menetét tekintve ha az érintett, tenni képes állami és egyéb szervezetek eddigi magatartása folytatódik, úgy a kár továbbra is a munkavállalókat és a magyar államot éri. Budapest, 1997. június 12. HDSZ ELNÖKSÉGE Kapuvári József elnök „Az emberekből dőlt az elkeseredés" magát a kilátástalanságot jelentették. A dolgozók fölháborodtak, mert egy hónappal ezelőtt fizetésképtelenségre hivatkozott a vezérkar, most pedig közölték velük, hogy fölszámolják a céget. - Meggyőződésem, hogy ezt a tényt már akkor pontosan tudták hangoztatta Ernszt János. Ugyanis két dátum megegyezik: a felszámolás jogerőre emelkedésének és a mi kényszerszabadságra küldésünknek a napja. Mindkettő május 14. - Azt mondta a vezérigazgató, hogy neki már nincs felelőssége, s ezután mindenről, a mi fizetésünkről is a fölszámoló cég gondoskodik - mondta Fritz Anna. Tukacs Józsefné pedig így folytatta: - Fölháborító, hogy a vezér meg sem hallgatott bennünket, nem válaszolt a kérdéseinkre. Pedig mi a történtek után is tisztességgel végighallgattuk. Majd a „barikádos" asszonyok kórusban mondták a magukét. Egyikük beszélt Tamás Ádámmal, s kérte, hogy legalább a bérpapírokat adják oda nekik. - Az volt a válasz, hogy ő nem tudja mi az. Legalább megnézhettük volna, hogy levonják-e a bérledélutánosok még aznap megkapták. Visszavont fellebbezés A Tolna Megyei Bíróság bírája, dr. Mándi Zoltán a felszámolásról és annak elkőzményeiről elmondta, hogy az év elején született meg az az első fokú határozat, amelyben a bíróság elrendelte az SZH Rt. felszámolását. Az adós cég ellen fellebbezést nyújtott be^P Legfelsőbb Bíróságra, de azt május közepe felé visszavonta. A visszavonás okán az elsőfokú határozat jogerőre emelkedett: május 14-én. A Legfelsőbb Bíróságról május 9-én érkeztek vissza Szekszárdra a másodfokú iratok, amelyeket meg kellett küldeni az érdekelt feleknek és a felszámoló cégnek, a budapesti székhelyű Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt-nek. A felszámoló cég munkatársai Magyari József felszámolóbiztos vezetésével június 11-én érkeztek az SZH Rt-hez. Magyari úr kiment a dolgozókhoz, s először arra tett ígéretet, hogy pénzüket június 19-20. körül megkapják. Később látva fölháborodásukat, s megértve elkeseredettségüket - közölte velük, hogy 13-án kiosztják a fizetéseket. Kérte őket, hogy szüntes-