Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-03-10 / 5. szám

16 1996. MÁRCIUS 10. , SZEKSZÁRDI VASARNAP (2) A helyi iparűzési adó alapja az (1) bekezdés szerinti adóalap csökkentve az anyagköltséggel, de maximum az adóalap 25%-áig. Számítási mód: a 20. § (1) bekezdése szerinti adóalap, mínusz - az 1991. évi XVIII. tv. 2. sz. melléklet „az eredménykimutatás előírt tagolása" „A" változat (a 44. § (1) bekezdésének a. pontjához) - 05. Anyagköltség. 21. § Az adó mértéke (1) Az adó mértéke a 20. §-ban foglalt adóalap 12 ezreléke. (2) Azok a vállalkozók, akik a vállalkozásukban foglalkoztatott alkalmazottak számát növelik - korrigált statisztikai állományi létszám tárgyév végi (december 31.) és tárgyév eleji (január 1.) létszámának különbsége adójukat alkalmazottanként 1000 Fttal, maximum az adójuk 50%-áig csökkenthetik. W Az adókötelezettség bejelentése, az adó bevallása, az adóelőleg és az adó megfizetése (1) A vállalkozó a kommunális és az iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni. (2) Az adóelőleg összege a) az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozónál ideértve az idényjellegű tevékenységet is - a megelőző év adójának megfelelő összeg; b) az adóévet megelőző év egy részében működő vállalkozónál a megelőző év adójának a működés naptári napjai alapján egész évre számított összege; c) a tevékenységét az adóév közben kezdő vállalkozónál, az adóévre ^^ bejelentett várható adó öszege. (3) Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani. (4) A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított, illetőleg az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz. (5) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli. (6) Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a (2) bekezdés a)-b) pontjában említett vállalkozó az adóelőlegét az előző fizetési meghagyás alapján fizeti. III. fejezet Az önkormányzati adóhatóság adómérséklés tekintetében irányadó méltányossági jogkörének gyakorlása során követendő eljárásról 23. § A rendelet hatálya (1) A rendelet hatálya kiteljed a) az önkormányzat által bevezetett helyi adókra, b) az önkormányzat és annak jogelődje által kivetett együttesen kezelt adókra. 24. § Az adó, adóhátralék mérséklése, elengedése (1) Helyi adó, együttesen kezelt adó és a behajtandó hátralék (továbbiakban adóhátralék) elengedése, vagy mérséklése iránti méltányossági kérelem érdemi elbírálását megelőzően az önkormányzati adóhatóság a kérelemben felhozott indokok igazolására szólíthatja fel az adókötelezettet. A kérelmező szociális, anyagi és jövedelmi viszonyainak feltárása érdekében pedig köteles a szociálpolitikai feladatot ellátó szervet megkeresni, és annak javaslatát a kérelem érdemi elbírálása során körültekintően mérlegelni. (2) Az adó, adóhátralék elengedése vagy mérséklése iránti méltányossági kérelem érdemi elbírálása során az önkormányzati adóhatóság fordítson különös figyelmet a jövedelmi viszonyokra: a) a gyermekét egyedül eltartó, b) a 60 éven felüli, a nyugdíjminimumot 2000 Ft-tal meg nem haladó összegű nyugdíjjal rendelkező, c) kettő vagy több gyermek eltartásáról gondoskodó, d) a 67%-os csökkent munkaképességű, e) a kizárólag csak munkanélkülisegélyre, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyrejogosult, valamint a lakással nem rendelkező pályakezdő fiatal házasok kérelmének méltányos elbírálására, 0 azokra a vállalkozókra, akik a gyengén ellátott városrészeken kizárólag élelmiszer-kiskereskedelmi tevékenységet folytatnak. (3) Az önkormányzati adóhatóság az adóhátralékot elengedheti, ha a méltányossági kérelem elbírálásának időpontjában az egy fore eső számított havi nettójövedelem - az együttlakó házastárs, és a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozók jövedelmét is figyelembe véve - nem haladja meg a munkabérek, nyugdíjas adókötelezett esetén pedig a nyugdíjak legkisebb összegéről szóló jogszabályban meghatározott mértéket. (4) Ha az egy főre jutó havi nettójövedelem meghaladja a munkabérek, illetőleg a nyugdíjak legkisebb összegéről szóló jogszabályban meghatározott mértéket, az önkormányzati adóhatóság az adóhátralékot mérsékelheti, feltéve, hogy a 23. § (l)-(2) bekezdése szerint számított havi nettó jövedelem kifejezetten a) nyugdíjból, b) keresetpótló gyermekgondozási díjból vagy táppénzből, c) munkaviszonyból, ipari, szövetkezeti tagsági viszonyból vagy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagsági viszonyból származik. (5) A magánszemélyek jövedelemadója hatálya alá eső egyéni vállalkozónak minősülő magánszemélyt (kisiparos, magánkereskedő stb.) terhelő adóhátralék akkor engedhető el vagy mérsékelhető, ha az adókötelezett adóköteles tevékenységéből és az esetleges jövedelemforrásából származó évi együttes nettójövedelem a 200 ezer Ft-ot nem haladja meg. Adókötelezett az évi nettó jövedelmét az állami adóhatósághoz benyújtott adóbevallásával köteles igazolni az önkormányzati adóhatóság felhívására. (6) A nem magánszemély vállalkozóknak a vállalkozás gazdasági helyzete alapján kérelemre méltányosság címén engedélyezhető: részletfizetés, pótlékmentes részletfizetés, pótlékmentes fizetési halasztás, igen indokolt esetben törlés. A kérelemben a pénzügyi helyzetet számadatokkal kell alátámasztani. Ha az adóhatóság mérséklést engedélyezett és a mérséklés iránti kérelem utóbb indokolatlannak bizonyult, az adózás rendjéről szóló 1990. XCI. tv. 74. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű mulasztási bírságot kell fizetni. 25. § Az egy Tőre eső jövedelem kiszámítása (1) A 24. § (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásában a havijövedelem kiszámításánál az alábbijövedelmeket kell figyelembe venni: a) munkaviszonyból, az ipari és szövetkezeti tagsági viszonyból, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagsági viszonyból és b) aszemélyijövedelemadóaláeső valamennyi jövedelmet, c) bármilyen címen kapott nyugdíj összegét, d) a jövedelempótlékot, a házastársi pótlékot, a végkielégítést, e) a keresetpótló gyed, gyes és táppénz összegét, 0 a mezőgazdasági kisárutermelésből származó mindenkori adómentes összeg feletti árbevétel részéből élő állatok tenyésztése és állati termékek előállítása esetén az árbevétel 10%-át, minden egyéb esetben 30%-át, g) a földjáradékot, a háztáji és illetményföld megváltásáért kapott összeget és a természetbeni juttatást, amit a Budapesti Árutőzsde tárgyév október havi súlyozott átlagárán kell átszámítani, h) a kapott gyermektartásdíj összegét, i) a munkanélküli-segélyt. (2) Az (1) bekezdés szerinti - jövedelemadó-fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek esetében - bruttó jövedelmeket csökkenteni kell a levont vagy önadózás keretében befizetett személyi jövedelemadó összegével és a megfizetett nyugdíjjárulékkal és az adózót terhelő más fizetési kötelezettséggel. Az ehhez szükséges adatokat az adókötelezett az önkormányzati adóhatóság felhívására köteles igazolni. Az egyéni vállalkozó magánszemély évi nettó jövedelmét a 22. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell megállapítani. (3) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló rendelkezések szerinti adómentes jövedelmet az ügyfél írásbeli nyilatkozata alapján kell megállapítani. (4) Az egy főre jutó nettójövedelem kiszámításánál nem lehet figyelembe venni a) a családi pótlékot, b) az árvaellátást, c) a segély jellegű rendszeres ellátást (pl. a vakok járadékát és segélyét, a rendszeres szociális segélyt, a katonai segélyt, a rendszeres nevelési segélyt). d) a lakbér-hozzájárulást, e) öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesülő adókötelezett esetében a földjáradékot. 26. § A késedelmi pótlék mérséklése, elengedése Az önkormányzati adóhatóság a megállapított pótlékot - valamennyi bevezetett helyi adóra és adóalanyra vonatkozóan - kivételes méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti. IV. fejezet Értelmező rendelkezések 27. § E rendelet alkalmazásában 1. Tulajdonos: a tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja. 2. Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat és lakásbérlet, 3. Épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része.