Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-03-10 / 5. szám

16 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1996. MÁRCIUS 10. 4. Építmény: olyan ingatlan jellegű, végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem minősül építménynek a három évnél rövidebb időtartamra létesített építmény. 5. Építmény megszűnése: ha az épületet lebontják vagy megsemmisül illetőleg, ha az építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonta. 6. Kommunális beruházás: a közmű (a településre vagy annak jelentős részére kiterjedő elosztó- és vezetékrendszerek) és az ezzel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási - ideértve a belvíz, a csapadék- és szennyvíz-elvezetési, -tisztítási, villamosenergia-, hő-, gázenergia- és távbeszélési igényeit elégítik ki, valamint az út- és járdaépítés. 7. Korrigált átlagos statisztikai állományi létszám: a Központi Statisztikai Hivatal Munkaügyi Statisztikai Fogalmak c. módszertani segédlet 1992. évi július hó 15. napján érvényes szabályai szerint éves szinten számított statisztikai állományi létszám, ideértve a saját nevében és saját kockázatára rendszeresen, haszonszerzés céljából vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyt, továbbá azt a tulajdonost, aki vállalkozásában személyes közreműködésre kötelezett vagy azt mellékszolgáltatásként végzi, valamint a segítő családtagot. 8. Nettó árbevétel: a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele, továbbá a kapott kamatok és kamat jellegű bevételek együttes összege, a b)-i) pontokban foglalt eltérésekkel, b) a pénzintézeteknél: a kapott kamatok és kamat jellegű bevételek, valamint a fizetett kamatok és kamat jellegű kifizetések különbözetének, továbbá az egyéb pénzintézeti tevékenység bevételeinek és a nem pénzintézeti tevékenység nettó árbevételének együttes összege, c) a biztosítóknál: a biztosítástechnikai bevételek összege, csökkentve a kárkifizetés (károk és szolgáltatások) összegével, a viszontbiztosítónak átadott díjjal és a biztosítástechnikai tartalékok növelésére történt ráfordítással, valamint a biztosítástechnikai bevételekhez átvezetett kamatbevételekkel és növelve a nem biztosítási tevékenység bevételével, továbbá a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, valamint a kapott kamatok és kamat jellegű bevételek együttes összege, d) a költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel, e) az értékpapír-forgalmazó társaságnál: az értékpapír-forgalmazás bevétele, növelve a kapott kamatok és kamat jellegű bevételek összegével, f) az egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó a) pont alatti nettó árbevétel, vagy pénzforgalmi bevétel, g) hatályon kívül helyezte: a 24/ 1995. (VII. 3.) Kgy. sz. rendelet 3. §-a h) a b)-f) pontban nem említett szervezetnél (lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda stb.) könyvvezetési kötelezettségtől függően - a vállalkozási tevékenységből származó, az a) pont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel, i) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval. 9. Ha a vállalkozó nem mutatja ki (vagy nem mutatható ki) az egyes telephelyekre a nettó árbevételét, akkor az adózás teljesítése és az arányos teherviselés érdekében a vállalkozó a megosztás módját a következők szerint alakíthatja ki: a) a megosztás elvét, pontos menetét az előleg és a tényleges adó összegét, a gazdálkodónak - az adóhatóságok (állami, önkormányzati) által ellenőrizhető módon - írásban rögzíteni kell, b) az egyes telephelyek közötti megosztásnak a tevékenység végzésével arányosnak kell lennie, c) a többszörös adófizetés elkerülése érdekében az egyes telephelyekre osztott nettó árbevétel öszszegének egyenlőnek kell lennie a gazdálkodó összes nettó árbevételével, d) az adóelőleg számításánál ugyanazt a megosztási elvet kell alkalmazni, mint a tényleges adó számításánál, e) ugyanazon adóév folyamán csak egyféle megosztási módot lehet alkalmazni, f) a területileg elkülönült segédüzemek, szolgáltató- és energiatermelő, javító-, karbantartó üzemek, saját erőművek, gázt, gőzt, sűrített levegőt, vizet szolgáltató üzemek, raktárak, ha tevékenységükkel kizárólag saját termelést szolgálnak, amelyből kimutatható árbevétel nem keletkezik, nem adóznak; ha azonban külső szolgáltatást végeznek árbevétel ellenében, ez az árbevétel adóköteles, g) a jóléti, szociális, kulturális, sport-, gyermeklétesítmények működéséből származó árbevételt külön kell kezelni, hogy ne okozzon a termelésre jutó árbevétel megosztásánál aránytalanságot. 10. Vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző a) vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély, b) az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély, c) mezőgazdasági termelést és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatást végző magánszemély, d) az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok alapján vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet folytató magánszemély, e) jogi személy, 0 egyéb szervezet. 11. Idényjellegű tevékenység: az a vállalkozási tevékenység, amelyet a vállalkozó állandó székhellyel, telephellyel az év meghatározott szakához kötötten rendszeresen végez. 12. Szociális intézmény: a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás. 13. Egészségügyi intézmény: minden olyan szervezet, vállalkozás, amely járó- vagy fekvőbeteg-ellátást, megelőző, illetőleg szűrővizsgálatot, diagnosztikai vizsgálatot, gyógyító célú vagy más egyészségügyi beavatkozást, utókezelést, rehabilitációt, illetve mentőszolgálatot végez, továbbá amely gyógyszert forgalmaz. 14. Közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Részvénytársaság, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, továbbá a helyi és a helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást végző szervezetek közül a villamos* és gázenergia-, távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást nyújtók, ideértve a víziközmű-társulatot is. Alapellátásként az a szervezet végez közüzemi ellátást, amelynek nettó árbevétele legalább 75%-ban ebből a tevékenységből származik. 15. Székhely: a jogi személy alapszabályában, a cégbejegyzésben ekként megjelölt hely, ilyen hely hiányában vagy ha több ilyen hely van, a központi ügyvezetés helye. 16. Telephely: telephelynek minősül minden olyan hely, ahol üzleti (üzemi) vagy termelői (termeléssel összefüggő) tevékenységet folytatnak. 17. Az építési, szerelési munkák tekintetében a tevékenység helye, ahol az ingatlan (építmény) található. V. fejezet Átmeneti és hatályba léptető rendelkezések 28. § A bevezetett helyi adókkal kapcsolatos eljárásban az 1990. évi C. tv. (a helyi adókról szóló törvény) az e rendeletben és az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényben foglaltakat kell alkalmazni. 29. § (1) Annak a magánszemélynek, akinek az önkormányzat illetékességi területén végzett kommunális beruházás céljára 1991. és 1992. évben teljesített - támogatásokkal csökkentett - befizetése a tárgyévi adófizetési kötelezettségét meghaladta, a fennmaradó összeggel az e rendelet hatálybalépését követően az esedékessé vált helyi adója a rendelet 3. §-a szerint csökkenthető. (2) A vállalkozó az 1993. évi adóelől^r első részleteként annak az összegnek az 50%-át fizeti meg március 15-ig, amelyet az 1992. évi forgalmi adatok, illetve az 1993. évre hatályos helyi adókról szóló törvény, illetve képviselő-testületi rendelet állapít meg. 30. § Jelen rendeletet a képviselő-testület 1992. december hó 21-i ülésén fogadta el, rendelkezéseit 1993. január hó 1. napjától kell alkalmazni. A kihirdetés napja: 1992. december 31. 31. § Az 1990. évi C. tv. alapján hatályukat vesztő jogszabályok E rendelet hatálybalépésével megszűnik az út- és közműfejlesztési hozzájámlásról szóló 18/1983. (X. 13.) ÉVM-PM sz. együttes rendelet. Az állami telkek használati és igénybevét^^ díjáról szóló, a 4/1977. (I. 28.) PN^ ÉVM-ÁH, a 19/1979. (XI. 1.) PMÉVM-ÁH, a 37/1982. (VIII. 2.) PMÉVM-ÁH, az 52/1983. (XII. 10.) PMÉVM-ÁH és a 67/1988. (XII. 26.) PM-ÉVM együttes rendeletekkel módosított 50/1975. (XI. 22.) PMÉVM-ÁH együttes rendelet. A telekadóról szóló, a 10/1972. (II. 19.) PM-ÉVM, a 2/1977. (1.28.) PM-ÉVM, az 54/1982. (X. 7.) PM-ÉVM és a 30/1983. (X. 16.) PM-ÉVM együttes rendelettel módosított 12/1970. (IV. 16.) PM-ÉVM együttes rendelet. A házadóról szóló 1986. évi 25. törvényerejű rendelet és a végrehajtására kiadott, a 31/1989. (VII. 13.) PM rendelettel módosított 35/1986. (X. 2.) PM rendelet. A nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló, az 1986. évi 25. törvényerejű rendelettel és az 1988. évi XV. törvénnyel módosított 1985. évi 23. törvényerejű rendelet és a végrehajtására kiadott, a 35/1986. (X. 2.) PM és az 51/1988. (XII. 22.) PM rendelettel módosított 62/1985. (XII. 30.) PM rendelet. Kocsis Imre Antal Dr. Palkó László polgármester jegyző